A múlt évben milliárdokat költöttünk kátyúzásra, de ez az utak állapotán mintha meg sem látszana – az elöregedett úthálózat mellett a foltozás nem hozhat és nem is hoz eredményt. A tél beálltával tovább nő az autósok számára veszélyes gödrök száma, bár pontos adatok nincsenek: csak Budapesten több száz új kátyú keletkezik minden nap, de nincs ez másképp az ország más útjain sem. Egyedül a budapesti fő- és tömegközlekedési utak kezelését végző Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) kétmilliárd forintot költött kátyúzásra 2005-ben, míg a Magyar Közút Kht. 4,4 milliárd forintot fordított a kezelésébe tartozó úthálózat javítására, s várhatóan 2006-ban is hasonló összeg áll majd a társaságok rendelkezésére. A megkérdezett vidéki önkormányzatoknál sem jobb az utak állapota, a tömegközlekedési útvonalak javításán kívül másra alig futja. Miskolcon 129 millió forintot költöttek útfelújításra az elmúlt évben – mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Nagy László, a városüzemeltetési és beruházási osztály vezetője. Hasonló összeget fordítottak Szegeden is kátyúzásra, míg Székesfehérváron 80 millió forint állt rendelkezésre e feladatokra.
Érdekesen alakulnak az úthibák miatti kárigény-bejelentések. A legtöbb kárigény Budapesten érkezik, ahol számuk 2005-ben 3767 volt, ezekből mindössze 2482-at találtak jogosnak. Az FKF biztosítója 160,5 millió forint kártérítést fizetett ki – tudtuk meg Csanádi Csabától, a vállalat közútkezelési igazgatójától. Miskolcon 67 kárigény-bejelentés érkezett 2005-ben, amelyek közül 51-et találtak jogosnak, az önkormányzat 3,1 millió forintot fizetett ki. Szegeden tíznél kevesebb bejelentés érkezett tavaly, ezek közül mindössze négyet találtak olyannak, ahol a kárt valóban az úthiba okozta, a kifizetett összeg 500 ezer forint alatt marad – mondta el Molnár László, a városüzemeltetési iroda vezetője. Székesfehérváron sem túl gyakoriak a bejelentések, tavaly mindössze 30-an keresték fel ilyen ügyben az önkormányzatot, de alig néhány esetben fizettek kártérítést. Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik szeretnék érvényesíteni kárukat, hiszen az autósnak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy a gépjárműve valóban úthiba miatt sérült. Kétes esetekben az útkezelők perre mennek, amit általában meg is nyernek. Sokaknak eszükbe sem jut, hogy bejelentsék kárukat, másokat viszont a hosszas utánjárás tántorít el egy idő után.
Vajnai Lajos