Vajnai Lajos

Állami mentőövet kap a Transelektro

Egymilliárdos gyorssegélyt ad a Transelektrónak az állam az Eximbank Rt.-n keresztül úgy, hogy a hitelintézet a csoport vevőköveteléseinek egy részét faktorálja – jelentette be pénteken Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, miután tárgyalt a vállalat elnök-tulajdonosával, Székely Péterrel. A gazdasági tárca megvizsgálja, milyen további tőke- és hitelnyújtással segíthet a bajba jutott vállalatnak, de várhatóan a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. ad majd friss tőkét. (Mintegy 5 milliárd forint azonnali tőkeinjekcióra lenne szüksége a társaságnak a további működéshez.) A miniszter emellett felkérte az ITDH-t, hogy kutasson fel új piacokat a Transelektro termékeinek. Az állam már eddig is 22 milliárd forinttal van benne a csoportban, ebből 11 milliárd forint exporthitel, ezért a kormánynak érdeke a Transelektro megmentése – véli a gazdasági miniszter. A reorganizációra a hitelező bankoknak is áldásukat kell még adniuk. A pénzintézetek ma tárgyalnak arról, mit kérnek az átütemezésért cserébe. A bankok egyébként várhatóan a csoport ingatlanvagyonát szeretnék biztosítékként, ám a Transelektro tulajdonosai csak az ingatlanokra felvett jelzálogkölcsönnel akarják friss tőkéhez jutatni a céget. A friss likviditás mellett készül egy reorganizációs és egy szanálási terv is, amely a hosszú távú nyereségességet biztosítaná. A csoport élére válságmenedzsmentet neveznek ki, melynek feladata a fizetésképtelenség megszüntetése mellett a hosszú távú stratégia kidolgozása és a vállalati struktúra átalakítása, átláthatóbbá tétele. A reorganizáció egyes üzletágak átszervezésével és összevonásával, üzemek bezárásával és dolgozók elbocsátásával jár. A jelenlegi vezetés beleegyezett abba is, hogy nagyobb beleszólást enged a hitelezőknek, s készek új befektetőket is bevonni. A hitelező bankok képviselői tárgyaltak a gazdasági miniszterrel, majd valóban felállt a hitelezői konzorcium – erősítette meg a NAPI Gazdaságnak a hírt Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. A hitelezői konzorciumot vezető szakember szavai szerint céljuk az, hogy hamarosan olyan megoldást találjanak a problémák kezelésére, amely biztosítani képes a Transelektro jövőjét. Arról, hogy ennek pontos részletei mikorra derülhetnek ki, a bankvezető egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Az MFB korábban már jelezte: a hitelek átütemezésről természetesen hajlandó tárgyalni, ám új hitel nyújtására csak kellő fedezet állítása mellett vállalkozik. A bank tulajdonosi jogait ugyanakkor messzemenően érvényesíteni kívánja az általa 42 százalékban birtokolt Ganz Transelektro Villamossági Rt.-ben.

Vállalati vélemények

Szányi Tibor, a Nagykanizsai Régió Ipari Park és Logisztikai Központ ügyvezetője Reméljük, hogy az autópálya pozitív hatással lesz a térségre. A gazdasági élet fellendül, ezen belül a logisztika lehet a húzóágazat, ami később ipari üzemeket is vonzhat a városba. A korábban jelentős vasúti áruszállítás visszaszorult, de az autópálya lökést adhat a fejlődésnek. Többen érdeklődnek a település iránt, a tárgyalások már zajlanak. A város a magyar–horvát határ közelében fekszik, ezért minden esélye megvan arra, hogy az adriai kikötőkből érkező áruk uniós kapuja legyen. A sármelléki és a taszári repülőtér közelsége is növelheti a térség vonzerejét. Bíró Koppány Ajtony, a székesfehérvári Logisztár Kft. ügyvezetője Ebben az évben ötezer négyzetméteres raktárépülettel bővítjük eddigi kapacitásainkat. Székesfehérvár könnyen és jól megközelíthető, de Budapest közelsége miatt is komoly vonzerőt jelenthet a cégek számára. Székesfehérvár kinőtte kombi terminálját, amit már bővítenek. A vidéki központok a fővárosi agglomeráció telítődéséig hátrányos helyzetben lesznek, addig is újabb logisztikai bázisok a főváros térségében létesülnek. A vidéki központok csak ezután indulhatnak valódi fejlődésnek; fekvése miatt Székesfehérvárnak jó lehetőségei vannak e téren.

Autópályákat keres a tőke

Az épülő autópálya-szakaszok nyomvonalába eső nagyobb városok, megyeszékhelyek vezetői többségükben egyetértenek abban: érezhető az úthálózat-fejlesztések beruházásvonzó hatása.

Állami segítségre és reorganizációra vár a Transelektro

A héten nyújtják be a Transelektro-csoport tulajdonosai azt a reorganizációs tervet, amelyet a további tárgyalások feltételéül szabott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Mint korábban beszámoltunk róla, Kóka János, a tárca vezetője jól kidolgozott reorganizációs és finanszírozási tervet vár a tulajdonosoktól, hogy a minisztérium érdemben vizsgálhassa a lehetséges segítségnyújtás módját (NAPI Gazdaság, 2006. január 16., 5. oldal). Nem feltétlenül számítanak állami támogatásra, de egyedül nem tudják megoldani a kialakult problémákat – mondta tegnap Székely Péter, a csoport elnöke. A szállítói kötelezettség- és követelésállomány közel azonos, 5 milliárd forint nagyságú, a likviditási nehézségekért a lejárt szállítói tartozások felelősek. A Transelektrónak nincs adótartozása és az egyébként ebben az iparágban szokásos, az árbevétel többszörösét kitevő hitelállomány esetében sincs lejárt tartozásuk. Az APEH-hel megállapodtak az adótartozások halasztott fizetésében, a hitelező bankok is támogatnák a hitelek átütemezését – tette hozzá Székely. Emellett a tulajdonosok is készek hozzájárulni a csoport átalakításához, amely valószínűleg néhány tevékenység kiszervezésével és eladásával is járhat, de nem elképzelhetetlen a termelés egy részének külföldre telepítése sem.

Kevesen jönnek Magyarországra dolgozni

A magyarországi munkaerőpiac méretéhez képest elenyésző a külföldi munkavállalók száma: az összes foglalkoztatott 1,2 százalékára rúg a határokon kívülről érkezők aránya, szemben a németországi vagy ausztriai 9-10 százalékkal. Tavaly év végi adatok szerint az Állami Foglalkoztatási Hivatal 46 ezer engedélyt adott ki a nem uniós munkavállalók számára, ami jóval alatta volt a munkaügyi miniszter által engedélyezett 81 ezres kvótának. Az újonnan csatlakozott EU-országokból 13 ezren regisztráltatták magukat Magyarországon, a régi uniós államokból mindössze néhány ezren jöttek. A statisztikák szerint a világ minden tájáról érkeznek hozzánk dolgozni vágyók, de legtöbben a határon túli magyarlakta területekről. Romániából jött a teljes külföldi létszám fele (közel 30 ezer fő), az Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából érkezettekkel együtt 80 százalék ez az arány. A külföldiek legnagyobb számban az építőiparban dolgoznak, megelőzve ezzel a feldolgozóipart, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és vendéglátásban is, emellett népes csoportot alkotnak az ideszerződő sportolók és művészek. A magyar munkaadók jellemzően a jó munkabírású külföldi férfiakat alkalmazzák: 25–39 éves férfi volt a felvettek csaknem fele, és kétszer annyi férfi kapott munkát, mint nő. A szakképzettség ritkábban volt fontos, a külföldiek több mint fele legfeljebb 8 osztályosnak megfelelő végzettséggel rendelkezett, alig több mint 20 százalékának volt valamilyen szakképzettsége. (A Nyugat-Európából Magyarországra érkezők viszont piaci kulcsszemélyek, ők azok, akik az itteni leánycégek irányítását, felügyeletét végzik.) A statisztikák csak a legálisan munkát vállalók adatait tartalmazzák, az illegális munkavállalók száma becslések szerint 50–70 ezer fő lehet. 2005 novemberéig 371 külföldit utasítottak ki ilyen okból – tudtuk meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől. Az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem a leggyakoribb „fekete terület”, de a tapasztalatok alapján a mezőgazdasági idénymunkák idején is sok külföldit, főként román állampolgárokat foglalkoztatnak illegálisan.

Külföldi munkavállalók

(fő) 2004 2005 Nem EU-országok 50 884 45 693 Ebből Románia 29 230 30 680 Kína 2 187 2 987 Új tagállamok 11 560 13 043 Más EU-országok 2 200 n. a. Forrás: NAPI-gyűjtés

Inhalálós inzulint dob piacra a Pfizer

Pár éven belül milliárdos bevételt hozhat a Pfizer gyógyszergyárnak az újfajta, inhalálás útján a szervezetbe juttatható inzulin.

A szolgáltatási szektorban a legnagyobb az internethasználók aránya

Az 5 főnél többet foglalkoztató cégek – átlagosan – 79 százaléka már használja az internetet, szemben a 2004. szeptemberi 73 százalékkal. – írja az mfor.hu a GKI, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Sun Microsystem Kft. közös kutatására hivatkozva. Az 5–9 fős vállalkozásoknál mindössze 70 százalékos, a 10–19 főt foglalkoztatóknál 85 százalékos az internetpenetráció. Az internet elterjedtsége az átlagosnál nagyobb, 90 százalékos a szolgáltatási szektorban, míg a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén csak 55 százalékos.

Állami pénzből magánpraxis

Több ezer háziorvost és fogorvost ellenőriz majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, miután kiderült, hogy sokan jogtalanul rendelőjük felszerelésére költötték az állami hiteltámogatást – mondta az InfoRádiónak Körösi László, az egészségbiztosító főosztályvezető-helyettese. Az 5200 háziorvosi és 2200 fogorvosi szolgálat közül eddig 60 rendelőt ellenőriztek, szabálytalanságot 4 esetben találtak. Az elmúlt négy évben több milliárd forint állami támogatást fizettek ki a korszerűsítésre. Az OEP a vizsgálat eredményétől függően tesz javaslatot a hiteltámogatási rendszer átalakítására.