Vajnai Lajos

Építőipar: irány a távoli régiók!

Az orosz piac a magyar építőipari cégeknek vonzó célpont, hiszen óriási ütemben fejlődik, és szükségük van a nyugati technológiára, szakemberekre. Az orosz kormány külön nemzeti lakásépítési programot hirdetett meg, melynek keretében évente több tíz millió négyzetméternyi lakást építenek, de egészségügyi intézmények építésébe és rekonstrukciójába is bekapcsolódhatnak magyar cégek. A műemlékek felújításában is hatalmas lehetőségek rejlenek. A magyar társaságoknak nem a multinacionális cégek által preferált Moszkvában és Szentpétervárott kell versenyezniük, hanem inkább a megyékben és a távoli régiókban, ahová a konkurencia kevésbé merészkedik – véli több általunk megkérdezett szakember is. Ma azonban már egy cégnek saját pénzügyi háttérrel kell megjelennie a piacon, amely képes végig finanszírozni a beruházást, s a létesítmény átadása után a megrendelő törlesztve hajtja végre a fizetést – mondta lapunknak Török László, a Kaszpi-Trade Kft ügyvezetője. A cég főként olaj- és gázipari beruházásokkal foglalkozik, de egészségügyi létesítmények kivitelezésében is részt vesz, most is építenek egy 30 ezer négyzetméteres kórházat Asztrahánban. Szintén bizakodó Szakall Zoltán, a Haarcon Rt. elnök-vezérigazgatója, már 12 millió dollár értékű szerződéssel rendelkeznek erre az évre, s a Magyar Építő Rt.-vel egy közös orosz cég alapítását is tervezik. A Mélyépszer Kft. pedig Putyin látogatásakor ír alá együttműködési megállapodást a Zau Ofk-val, Oroszország legnagyobb építőipari vállalkozásával. A delegációval érkező üzletemberek, illetve a megyék képviselői – az ÉVOSZ szervezésében – az orosz építőipari lehetőségekről tartanak előadást. Nagy kockázattal járó, de magasabb hozammal is kecsegtető lehetőség, amikor a magyar vállalat saját beruházás keretében saját projektet valósít meg, és maga értékesíti a kész létesítményt. Az orosz bankok szívesen vesznek részt projektfinanszírozásban. Segítséget jelent a MEHIB és az Eximbank finanszírozási konstrukciója, mely a megrendelőként fellépő helyi, területi önkormányzatoknak biztosít finanszírozási lehetőséget.

Hogyan látják az orosz piaci lehetőségeket?

Gyógyszergyártók Az orosz piacon még mindig hatalmas lehetőségek vannak, de ezt egyre több cég ismeri fel, ezért egyre nehezebb megjelenni. A vásárlók is sokkal igényesebbek, mint néhány évvel ezelőtt, csak jó minőségű, erős marketinggel támogatott termékkel lehet versenyben maradni – véli Orosz András, a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. munkatársa. A piaci környezet sokat javult, az 5-10 évvel ezelőtt még olyannyira elterjedt „nem fizetés” mára már csak elvétve lelhető fel. A bankok is magas minőségben szolgáltatnak, egyre többen kapnak jobb kockázati besorolást. A jogi szabályozottságot tekintve is sokat fejlődött az utóbbi években az ország, bár még mindig sok az értelmezési zavarokból fakadó kiskapu – igaz, ezt a magyar vállalkozók is kihasználhatják. A másik magyar gyógyszergyár, az Egis számára az orosz a legnagyobb exportpiac. A társaság itt középtávon 25 százalék feletti növekedéssel kalkulál, amit akár túl is teljesíthetnek – mondta a NAPI Gazdaságnak Marosffy László, az Egis gazdasági igazgatója. A Richternél is dinamikus növekedéssel számolnak. Kaszpi-Trade Sok bizonytalanságot szül az általános feltételektől eltérő kivételek sokasága, illetve a törvények túlzottan gyakori módosítása – említ egy-két negatívumot Török László, a Kaszpi-Trade Kft. ügyvezetője. A bürokrácia is nagy és a korrupció is jelen van.

Igény van a piaci információkra

A logisztika ma már Magyarországon is a versenyképesség fontos tényezője, magas szintű szolgáltatások érhetők el – véli Déri András, a Logisztika Kft. tulajdonos ügyvezetője. Cége 1988-ban alakult, akkor, amikor Magyarországon még a logisztika egyáltalán nem volt sem ismert, sem elismert szakterület, s a cégbírót is meg kellett győzni arról, hogy jegyezze be ezt a vállalkozást.

A Vegyépszer is beszállt a Transelektróba

Újabb fordulatot vett a válságba jutott Transelektro-csoport sorsa, tegnap ugyanis eladták a Transelektro Manegement Vagyonkezelő Kft. (TMV kft.) többségi üzletrészét. A Vegyépszer Rt. 48 százalékot szerzett meg, így döntő befolyáshoz jutott a kft.-ben, és ezáltal az egész csoport legnagyobb tulajdonosa lett. A Vegyépszer szerint talpra állítható az utóbbi időben nehéz pénzügyi helyzetbe jutott, ám egyedülálló szellemi tőkével, jelentős szakmai múlttal és meghatározó magyarországi és külföldi referenciákkal rendelkező Transelektro-csoport. Ezért is döntött úgy a társaság, hogy tulajdonrészt szerez a vállalatban, ám a Vegyépszer nem törekszik többségi szerepre – mondta lapunknak Timár Gyula, a Vegyépszer elnök-vezérigazgatója. 30–45 napon belül készül el az a reorganizációs program, amely arra is fényt derít, milyen módon lehet megteremteni a csoport pénzügyi stabilitását, s ekkor dől el az is, mekkora összegű tőkebevonásra lesz szükség, most tehát még nem tudta megmondani Timár, milyen formában – tőkeemeléssel, tőkejuttatással, hitelfedezettel – kívánnak-e támaszt adni a Transelektrónak, s akkor derül ki az is, hogy ennek mértéke mekkora lesz. Mindenesetre olyan befektetést kívánnak végrehajtani, amely közép–hosszú távon bizonyosan megtérül – tette hozzá Timár. További változás, hogy a Szabó Andrásnak, a GYSEV elnökének érdekeltségébe tartozó Resonátor Kft. 9,33 százalékos tulajdonrészt szerzett a Transelektróban, hasonlóan a Közgép Rt.-hez. Az eddigi többségi tulajdonos, Székely Péter 53 százaléknyi üzletrésze 33,34 százalékra csökkent. A felek a vételárat üzleti titokként kezelték. A TMV Kft. a többségi tulajdonosa az ipari csoporthoz tartozó valamennyi cégnek. A kft. korábban hat magánszemély birtokában volt. A tulajdonváltás abból a szempontból érdekes, hogy a korábbi tervek szerint a Transelektro ipari részlegeit a hitelező bankok nyomására a Ganz Transelektro Villamossági Rt.-be olvasztották volna. A cég élére Hónig Péter nevezték ki, aki a változásokat levezényeli.

Tavaly is jól ment a bankoknak

A félelmekkel ellentétben tavaly 16 százalékkal nőtt a bankok összesített adózott eredménye, amely elérte a 319,6 milliárd forintot, mindössze két kisbank zárta veszteséggel az elmúlt évet – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) éves gyorsjelentésében. A szektor mérlegfőösszege 18 százalékkal bővült. A kamatmarzs csak minimális mértékben csökkent, a 2004-es 3,94 százalékról 3,89 százalékra. A mérséklődő jegybanki alapkamat ellenére a bankok megőrizték a nemzetközi szinten is rendkívül magas jövedelmezőséget, tőkearányos nyereségük pedig kismértékben elmaradt a 2004. évitől, 22,67 százalékos volt. A problémás minősítésű mérlegtételek (hitelek) 10 százalékkal nőttek, a külön figyelendő állomány pedig csaknem a duplájára nőtt, megközelítette a mérlegtételek 9 százalékát. A szektor tőkeellátottsága is megfelelő, a tőkemegfelelési mutató 11,8 százalék. Tovább folytatódott a devizakölcsönök térnyerése, a háztartások hiteleinek harmadát, a nem pénzügyi vállalatok kölcsöneinek pedig felét számolják el devizában. A magyar gazdaság eladósodottsági szintje még így is mérsékeltnek tekinthető, a háztartások esetében ez a rendelkezésre álló jövedelem 40 százaléka. A kockázatok viszont nem csökkentek, a devizahitelek árfolyam- és kamatkockázatát az ügyfelek viselik, s a jövedelemfedezettség is gyorsan apad.

Hasznosítható létesítmények

A VPOP már tárgyal arról, miként lehet majd hasznosítani a szükségtelenné váló határátkelőket. A létesítmények egy része jó üzleti lehetőséget jelenthet a vállalkozóknak.

Már a HVB-nél is elindult a lakáslízing

A hazai pénzintézetek egyre komolyabb lehetőséget látnak a hazai lakáslízingpiacban, hiszen egyre-másra kezdik meg ilyen típusú szolgáltatásaikat. Új szereplőként ezúttal a HVB-csoport jelentkezett.

Gyurcsány megállapodott a szakszervezetekkel

Tegnap tízpontos együttműkődési megállapodást írt alá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Munka világa kollégiumban részt vevő 38 szakszervezettel – írja az MTI. A dokumentum az együttfejlődés és munkabéke, a gyarapodás és szociális biztonság kérdéseit érinti, de a nyugdíjasok helyzetéről, a közszféra reformjáról is szól. A szakszervezeti vezetői szeretnék, ha a következő kormánynak a foglalkoztatásbővítés alapvető célja lenne, valamint a második Nemzeti Fejlesztési Tervben az életminőség javítása is kiemelt szerepet kapna.

Márkanév-bevezetés uniós pénzből?

Többek között márkanév-bevezetésre, megújuló energiaforrásokra, minőségbiztosítási rendszerek és új technológiák piaci bevezetésére is adnak majd pénzt az NFT2 keretében. A tervezetről tegnap tárgyalt a kormány, s ma kezdődik annak társadalmi vitája.