– Cégének filozófiája, hogy a marketing a piac meghódításának, míg a logisztika a piac megtartásának eszköze. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
– A legtöbb hozzánk forduló vállalatnak nemcsak logisztikai tanácsadásra van szüksége, hanem ennél jóval komplexebb szolgáltatást igényel. A legtöbbször a piacra jutás is problémát okoz. Nem elég ugyanis az árut leszállítani, olyan terméket kell gyártani, amelyet el is lehet adni, vagyis piacra kell jutni. Először azt kell meghatározni, mit szeretne a cég termelni, kinek és milyen áron. Ha ezekkel tisztában van, akkor ehhez már hozzá lehet rendelni a termelést, az elosztást és az értékesítést.
– Hol kapcsolódik ebbe a stratégiába a logisztika?
– A logisztika jól illik ebbe a koncepcióba. Leegyszerűsítve, a terméket el kell jutatni a vevőhöz. Persze ezzel kapcsolatban számos kérdés adódik: mit, mennyit, mikorra, mivel. Természetesen idetartozik ennek minden üzleti, költség- és technológiai vonzata is.
– Kik az önök ügyfelei?
– Bár konkrét cégeket nem említhetek, ügyfeleink között a nagyon nagy cégek éppúgy megtalálhatók, mint a kis- és közepes vállalatok. Míg a nagyok egy-egy speciális probléma megoldásához kérnek segítséget, addig a magyar vállalkozásoknál a logisztika rosszul szervezettsége is gondot okoz.
– Ezek szerint a kkv-k is felismerték a logisztika jelentőségét?
– Vannak, akik látják, hogy a logisztikai képesség a versenyképesség fontos tényezője. Kevesen ismerik fel viszont az együttműködés jelentőségét. Miközben a verseny nem a cégek, hanem hálózatok között zajlik, a konkurens magyar vállalatok ritkán tudnak együttműködni. Egyelőre nem ismerik fel, így nem is tudják kihasználni a lehetséges előnyöket.
– A nagy multinacionális vállalatok magukkal hozták saját logisztikai kiszolgálójukat. Ez mennyiben változtatta meg a hazai piacot?
– Külföldön már felismerték, hogy egy cégnek nem kell minden tevékenységet elvégeznie, hanem a core businessre, vagyis az alaptevékenységére kell koncentrálnia, a többit érdemes az erre szakosodott vállalkozásokhoz kiszervezni. Ilyen tevékenység lehet a logisztika is, amelyet egy ilyen szolgáltató sokkal hatékonyabban, professzionálisabban és olcsóbban végezhet. Ma már nyugodtan mondhatom, hogy a Magyarországon működő logisztikai szolgáltatók európai színvonalúak.
– A kkv-knak mennyire éri meg igénybe venni egy ilyen szolgáltatót?
– Nem biztos, hogy megéri, de minden esetben érdemes megvizsgálni, mennyire költséghatékony ez. Ezeknek a szolgáltatóknak olyan speciális szaktudásuk van, amelyet egy kisebb cég nehezen és magasabb költségek árán tud megszerezni. Akár a számlabeszedést is elvégzik, de a speciális szállítási igényeknek is meg tudnak felelni. A hazai vállalatok talán még a jelentőségénél kevésbé foglalkoznak a logisztikával.
– A logisztika kiszervezése bizalmat igényel a két partner között. Menynyire fontos a stratégiai együttműködés?
– Stratégiai együttműködés nélkül elképzelhetetlen egy hosszú távú kapcsolat. Időközönként össze kell ülni, hogy megbeszéljük a közös teendőket. A felmerülő feladatokon is közösen kell dolgozni, érdemes a szolgáltatót tájékoztatni a fejlesztésekről, hogy felkészülhessen az azokból adódó teendőkre. Egyáltalán nem biztos, hogy könnyű szolgáltatót váltani. Magyarországon sajnos a cégek még mindig túlzottan árérzékenyek, ugyanakkor alacsonyabb árért egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapják, amit megszoktak.
– A Logisztika Kft. elindított egy Lora nevű projektet, mit takar ez pontosan?
– A Lora név a Logistic Research and Analysis rövidítéséből jött. Szerettünk volna egy piacelemzési rendszert létrehozni, ami követi a logisztikai piacot, a trendeket, mozgásokat. Az ötlet már tíz éve megfogalmazódott, de a piac most ért el egy olyan fejlettségi szintet, hogy a szereplők is szeretnének többet tudni üzleti környezetükről és versenytársaikról.
– Az összes logisztikai területről készítenek ilyen elemzéseket?
– Nem. Egyelőre csak az úgynevezett CEP (futár, expressz és csomagszállítás)-piacra készítünk tanulmányt, de tervezzük, hogy a logisztika más területeire is kiterjesztjük ezt a munkát, de ezt majd az igények döntik el.
– A felméréseik alapján mit tapasztaltak a vizsgált szegmensben?
– A legfrissebb adatok még nem állnak rendelkezésre, de tavaly 2004-hez képest visszaesett a növekedés üteme – akkor a piac 16 százalékkal bővült, részben az EU-csatlakozás következtében. A forgalom 42–44 milliárd forint – ezek az adatok reálisak, adatszolgáltatói körünk ugyanis a piac 75 százalékát lefedi. Növekedési lehetőségek még mindig vannak, az elektronikus kereskedelem terjedéséből a futárszolgálatok is profitálnak majd, ugyanis e-kereskedelem nincs logisztika nélkül, bár Magyarországon egyelőre a nyugat-európai átlagnál alacsonyabb növekedés tapasztalható. Talán kevésbé ismert, hogy a taxitársaságok is vállalnak szállítást, bár ez az ügyfelekben egyelőre nem tudatosult, s a taxisok sem használják az egyébként adott infrastruktúrát.
– A szolgáltatás színvonalát is vizsgálják?
– Ha a megrendelő kéri, természetesen igen. Van egy olyan csomagunk, melyben az ügyfélelégedettség mérése is szerepel, 20 olyan céget kérdeznek meg a kérdezőbiztosok, amelyek igénybe veszik az adott futárcég szolgáltatását. Ha egy megrendelő szolgáltatót akar váltani, akkor is felkereshet bennünket – a CEP-szolgáltatók ügyfelei ekkor keresik a Logisztika Kft.-t. –, ebben is tudunk segíteni. A váltás oka egészen a szubjektívtól a teljesen objektív költségekig terjedhet. Volt példa arra is, hogy egy cég azért akart más futárt, mert úgy érezte, nem tőrödnek vele.
Vajnai Lajos