Vajnai Lajos

Túlkínálat van hűtőházi kapacitásból

A meglehetősen hullámzó, ráadásul hosszú távon csökkenő teljesítményt nyújtó feldolgozóipari termelés miatt a hazai hűtőházak tulajdonosai sincsenek könnyű helyzetben. Részben ez a kiszámíthatatlanság az oka annak, hogy túlméretezték a piacot, és jelenleg túlkínálat van hűtőházi kapacitásból Magyarországon. Az utóbbi két-három évben már a válság jelei mutatkoztak az ágazatban: több régi szereplő, például az Arvit Rt., a Goldsun Rt. és a Miskolci Hűtőipari Rt. csődbe ment, de további cégek is gondokkal küszködnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelenleg 76 hűtőházat tart nyilván, közülük nyolc 20 ezer tonnánál nagyobb éves kapacitással rendelkezik, tíznek 10–15 ezer tonna az éves teljesítménye, míg a többinek ennél kisebb. A hűtőházakból évente 180 ezer tonna fagyasztott áru kerül ki, háromnegyed részt zöldség, illetve zöldségkeverék, a fennmaradó rész gyümölcs, készétel és tésztaféle. A magyar cégek versenyhelyzetét rontja, hogy egyre több import érkezik Magyarországra, főként Lengyelországból, Szlovákiából és Hollandiából. Gondot okoz az is, hogy az alapanyag termelése csökken, miközben az áruk folyamatosan nő – mondta lapunknak Gáti Gábor, a Mirelite Csepel Hűtőipari Kft. pénzügyi vezetője. Korábban a hűtőházak bértárolással gyakorlatilag teljesen ki tudták használni kapacitásaikat, a hús-, a baromfi- és a tejipar válságával, illetve a termelés csökkenésével ez az igény is jelentősen visszaesett, így ma már csupán a kereskedelem részéről lehet számítani bértárolásra. A hűtőipar számára a fagyasztott kész- és félkész termékek iránti növekvő belföldi és külföldi kereslet jelentheti a fennmaradást. A szereplők helyzetét az sem könnyíti, hogy a termelők és a feldolgozók jó része ma már rendelkezik saját kapacitással, miközben az élelmiszeripar konszolidációja újabb létesítményeket tehet feleslegessé. Ezek értékesítése aligha lesz könnyű feladat, ezért többségüket valószínűleg bezárják. A hűtőházaknak ráadásul nincs is valódi piacuk: leginkább akkor értékesítik azokat, amikor egy-egy céget felszámolnak. Évente mindössze néhány ingatlan cserél gazdát, míg bérelni már havi nettó 5–8 eurótól lehet egy négyzetmétert – vélik szakmai körökben. Ilyen helyzetben a befektetők sem látnak fantáziát hűtőházak építésében és bérbeadásában, a logisztikai parkokban is csak akkor alakítanak ki hűtésre szolgáló területet, ha ezt a megrendelő kifejezetten kéri.

Nem lesz olcsóbb az Xbox

Egy év alatt 20–30 ezer Xbox 360 eladását tervezi Magyarországon a Microsoft – mondta lapunknak Joó Ildikó, aki az amerikai cégóriás magyar leányvállalatának a játékkonzol-régióért felelős marketingmenedzsere lesz októbertől. Mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a játékkonzol forgalmazását november elejétől hivatalosan is megkezdi Magyarországon a Microsoft. A gép árát a napokban határozzák meg, az összeg várhatóan a nyugat-európaihoz hasonló lesz, ami csalódást jelenthet azoknak, akik az árak mérséklődésére számítottak. Jelenleg egy „szürkeimportból” származó alapgépet 75 ezer forintért lehet megkapni, míg a prémium csomagért 96 ezer forintot kérnek a kereskedők. Az Xbox honosított, magyar menüvel rendelkező gépe átrendezheti a hazai játékpiacot, mert eddig a magyar Microsoft hivatalosan nem foglalkozott az értékesítéssel, de ezentúl a marketingre és a terméktámogatásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Első körben három honosított játék is a boltokba kerül, de a magyar nyelvű Xbox Live szolgáltatásra legalább egy évet kell még várni. A Microsoft terméke karácsony előtt jelentős piaci részesedést szerezhet, és megelőzheti a Sony Playstation 3-ját (PS+), ami november 17-én debütál Európában, de egyes piaci vélemények szerint még karácsony előtt Magyarországon is kapható lesz. A hírek szerint azonban az erősebb változatért 600 eurót kérnek majd, ami elriaszthatja a magyar vásárlókat, hiszen ez a jelenlegi árfolyam mellett 160 ezer forint körüli árat jelent. A Sony új generációs gépének megjelenésével kiéleződik a verseny, aminek előnyeit a fogyasztók is érezni fogják. Becslések szerint jelenleg 110–120 ezer PS2 van Magyarországon, míg az Xboxok száma 10–12 ezer lehet. Egyelőre kérdéses, hogy a néhány hónapos előny milyen piaci részesedés elérésére lesz elegendő, mert sok függ attól, hogy a két cég milyen exkluzív játékprogramokat tud majd kínálni.

Szeptembertől az élelmiszer is drágul

Többet kell fizetni az élelmiszerekért a jövő hónap elejétől: az árak nemcsak a forgalmi adó 15-ről 20 százalékra növelése miatt emelkedhetnek, hanem mert a termelők is megpróbálják a vásárlókra hárítani egyéb költségeik növekedését – ha tudják. Az árak később is tovább kúszhatnak fölfelé, mert feltehetően több ágazat sem tudja majd kigazdálkodni a nagyobb kiadásokat. A pékek például már jelezték, hogy ismét 10–15 százalékos áremelésre kényszerülnek; aki augusztusban magasabb árakat tudott elérni, az is csak a korábbi lemaradást hozta be, a sütödék többsége most nullszaldós. Ebben még a malmok bejelentett lisztáremelése nincs benne, ezért a pékek szeptember közepén, október elején megint tárgyalni akarnak a kereskedelmi vállalatokkal egy újabb drágításról. A baromfitermékek szeptembertől az áfa emelésétől függetlenül is 10–15 százalékkal drágulnak átlagosan, a feldolgozócégek többsége már egyezségre jutott a kereskedőkkel. Az árspirál októberben még feljebb tekeredhet, ahogy a fűtési szezontól kezdve még jobban érvényesülnek a magasabb energiaárak. Drágulnak az élvezeti cikkek is: szeptembertől többet kell fizetni a cigarettáért és a bort kivéve az alkoholokért is. A dohánytermékek esetében a jövedéki adó 5,7 százalékkal növekszik (ezt Magyarországnak egyébként is az uniós átlaghoz kell igazítani 2008. december 31-éig). A Vám- és Pénzügyőrség ellenőrzéseinek hatására a feketepiac az utóbbi időben visszaszorult, a legális termékek értékesítése szerényen növekedett. Az áremelés azonban megfordíthatja ezt a kedvező tendenciát. A borok kivételével a szeszes italok ára 7 százalékkal növekszik, ami elsősorban a söripart érinti hátrányosan.

A k+f pénzek felét a cégek kapják

Az év első nyolc hónapjában 165 pályázó összesen 6,34 milliárd forintot nyert el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) hat, 2006-ban meghirdetett pályázati programján – jelentette be Boda Miklós elnök. A 2006-os pályázatokra összesen 33,8 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalhat a hivatal, így újra lehet pályázni a támogatásokért. Boda szerint pozitív, hogy a gazdasági szektor egyre aktívabb: ezt jelzi, hogy a támogatások 45,6 százalékát vállalkozások, 49,9 százalékát költségvetési kutatóhelyek, 4,2 százalékát nonprofit szervezetek, 0,3 százalékát természetes személyek kapták. A regionális egyetemi tudásközpontok létrehozását támogató Pázmány Péter programban hat felsőoktatási intézmény nyert el összesen 2,5 milliárd forintot. A legnagyobb összeget a Pannon Egyetem kapta, 800 millió forintot költhetnek informatikai biztonsági és hulladékhasznosítási kutatóközpont kialakítására, de 300-300 milliót kapott a Dunaújvárosi és Nyíregyházi Főiskola is. A fiatal kutatók hazatelepülését és nemzetközi színvonalú kutatócsoportok felállítását segíti az NKTH és a gazdasági tárca közös Polányi Mihály programja. Eddig három sejtbiológiai és genetikai kutatást támogattak, 652 millió forint értékben. A legtöbb pénzt, 2,56 milliárd forintot a Jedlik Ányos program keretében osztották ki olyan projektekre, amelyek vállalati igényeket szolgálnak. A Mol a második generációs bioüzemanyag kifejlesztésére nyert el 500 millió forintot, míg a Mediso Kft. orvosdiagnosztikai rendszer sorozatgyártására kapott 680 millió forintot. A kutatók-fejlesztők nemzetközi tapasztalatcseréjére 127 millió forint jutott, de további egymilliárd még pályázható.

Ötvenmilliárdos hitel közintézmények korszerűsítésére

A közintézmények fűtés- és világítás-korszerűsítését finanszírozzák abból az 50 milliárd forintos hitelkeretből, amelyről tegnap írt alá megállapodást az OTP és a Caminus Zrt. A hitel kamatozása kedvező, 10 éves futamidőig a havi BUBOR plusz 0,8 százalékpont, a kezelési költség pedig 0,15 százalék. A kormány által meghirdetett Szemünk fénye programra kiírt központosított közbeszerzési eljárást az OTP Bank Nyrt., a GE Hungary Zrt., a Caminus Zrt., a Viesmann Kft. és a Rátherm Kft. konzorciuma nyerte márciusban. A közintézmények fenntartói közvetlenül szerződhetnek a konzorcium tagjaival, külön közbeszerzési eljárás nélkül. A program olyan megoldást kínál számukra fűtés- és világítás-korszerűsítésre, amely nem növeli a költségvetés terheit, az új berendezések költségét az energiamegtakarítás bőven fedezi, majd a bérleti szerződés lejárta után azok visszakerülnek az intézmény tulajdonába – mondta az aláírást megelőzően Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Az érdeklődés óriási, az elmúlt négy hónapban már 140 önkormányzat és mintegy kétezer intézmény csatlakozott a programhoz.

Követeléskezelő hajtaná be a K+F pénzeket

Európai uniós tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 1,7 milliárd forint névértékű kintlévőségének behajtására. A KPI még a jogelődjétől, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól (OMFB) örökölt kinnlevőségeit szeretné behajtatni – mondta a NAPI Gazdaságnak K. Szabó Zoltán, az iroda főigazgatója. Ezek a követelések még a 6–10 évvel ezelőtti felmondott pályázatokból származnak, az akkori nyertesek egy része azóta sem fizette vissza a támogatásokat, az iroda pedig képtelen saját maga a pénzéhez jutni. (A követelések egy részét visszatérítendő támogatások, másik részét pedig a szerződés nem teljesülése miatt visszafizetendő támogatások teszik ki.) A megtérülésről K. Szabó nem kívánt nyilatkozni, mert ez rontaná a tárgyalási pozíciójukat. A felettes szervek, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenállásán azonban meghiúsulhat a tervük, mert azok más módon képzelik el a pénzek behajtását. Az elmúlt években a pályázati rendszer is megváltozott, megszűntek a visszatérítendő támogatások, de ma sem kirívó az olyan eset, amikor felfüggesztik a pénzek folyósítását, mert a nyertesek nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A KPI elődjéhez képest most könnyebb helyzetben van, mivel kialakult az elszámoltatás rendszere. A pályázók számára is hátrányos volt, ha egy projekt közepén vonták meg a finanszírozást. A közbeszerzési pályázatra azok a cégek jelentkezhetnek, amelyek az elmúlt három évet tekintve legalább egymilliárd forintot kezeltek két egymást követő esztendőben és van államháztartási referenciájuk. A részvételi jelentkezés határideje szeptember 20. A cégeknek hiánypótlásra nincs lehetőségük. Az értékelésnél 40 százalékban az árat, 60 százalékban pedig a pályázati módszer megalapozottságát veszik figyelembe.

Novembertől Magyarországon az Xbox

Még karácsony előtt hivatalosan is megjelenik a Microsoft játékkonzolja, az Xbox 360 Magyarországon. Szeptember végén kezdődik az értékesítés Dél-Afrikában, Kelet-Európában pedig november 3-ától kaphatók a konzolok – jelentette be a cég a lipcsei Games Convention 2007 játékkiállításon. Eddig a Microsoft nem nyújtott terméktámogatást az importőrökön keresztül behozott játékokra, de másfél hónap múlva már a honosított, magyar nyelvű termék kerül majd forgalomba, teljes szerviztámogatással. Magyarul is elérhető lesz a játékhoz tartozó online szolgáltatás, az Xbox Live.

Ipari településből mára turisztikai célponttá vált Tiszaújváros

Az ipari hagyományok, különösen a TVK nemzetközi híre több céget is Tiszaújvárosba vonzott. A város szeretné termálfürdőjét tovább bővíteni, a hozzá kapcsolódó szállodára pedig magánbefektetőt keres – mondta lapunknak Farkas Zoltán, a település első embere.

Néha túlzásba esnek a fegyverboltban

Széles a kínálat vadászfegyverekből és lőszerekből, a vadászok vágyainak csak pénztárcájuk szab határt. Szinte minden nagy gyártó cég jelen van a hazai piacon. Komoly verseny folyik a vevők meghódításáért, a kínálat bőséges, az olcsó fegyverektől a legdrágábbakig minden kapható. A vadászok közül sokan nem is ismerik a fegyvereket, a célszerűség helyett presztízsszempontok a meghatározóak; gyakran előfordul, hogy a vevő olyan fegyvert választ, amit csak az afrikai nagyvadaknál kellene használni. A piacot élénkíti, hogy egyre többen vadásznak, sokan most cserélik le még a rendszerváltás előtt beszerzett fegyvereiket. Manapság a legdivatosabb fegyver a Blaser, a legtöbb vadász ilyet szeretne, pedig nem tartozik a legolcsóbbak közé, akár kétmillió forintot is otthagyhatnak érte a szaküzletekben. Ugyancsak népszerűek a volt KGST-országokból származó fegyverek, melyek olcsóságuk mellett azzal tudnak új vásárlókat megnyerni, hogy a kezdőknek a tapasztalt vadászok ezeket ajánlják. A sörétes fegyverek terén az IZS még ma is őrzi előkelő helyét, bár nála már sokkal igényesebb kivitelű és jobb fegyverek jelentek meg a piacon. Áruk viszont igen kedvező, 130 ezer forint körül lehet megvásárolni. A következő kategóriában is nagyon sok típus közül választhatnak az érdeklődők. Talán az olasz Benelli család fegyverei, a Beretták vagy a Browning-modellek örvendenek nagyobb népszerűségnek. A híres japán SKB fegyverei is kaphatók a szakboltokban. A lőszerek közül a Nike-Fiocchi a legnépszerűbbek közé tartozik, de jól fogy a Mirage, az RC vagy a Remington is. Kaphatók a piacon az angol Eley és a finn Lapua termékei is. Golyós fegyverek terén a cseh típusok a legnépszerűbbek, 180 ezer forintért már elvihetők. Népszerűek a Remington 700 BDL DM modelljei, a Browning tolózáras modelljei, valamint a Winchester és a Ranger tolózárasa, melyek ára 400 ezer forintnál kezdődik. Az árakban felső határ nincs, viszont az igényes, kézzel gyártott fegyverek Magyarországon nehezen szerezhetők be.