A meglehetősen hullámzó, ráadásul hosszú távon csökkenő teljesítményt nyújtó feldolgozóipari termelés miatt a hazai hűtőházak tulajdonosai sincsenek könnyű helyzetben. Részben ez a kiszámíthatatlanság az oka annak, hogy túlméretezték a piacot, és jelenleg túlkínálat van hűtőházi kapacitásból Magyarországon. Az utóbbi két-három évben már a válság jelei mutatkoztak az ágazatban: több régi szereplő, például az Arvit Rt., a Goldsun Rt. és a Miskolci Hűtőipari Rt. csődbe ment, de további cégek is gondokkal küszködnek.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelenleg 76 hűtőházat tart nyilván, közülük nyolc 20 ezer tonnánál nagyobb éves kapacitással rendelkezik, tíznek 10–15 ezer tonna az éves teljesítménye, míg a többinek ennél kisebb. A hűtőházakból évente 180 ezer tonna fagyasztott áru kerül ki, háromnegyed részt zöldség, illetve zöldségkeverék, a fennmaradó rész gyümölcs, készétel és tésztaféle. A magyar cégek versenyhelyzetét rontja, hogy egyre több import érkezik Magyarországra, főként Lengyelországból, Szlovákiából és Hollandiából. Gondot okoz az is, hogy az alapanyag termelése csökken, miközben az áruk folyamatosan nő – mondta lapunknak Gáti Gábor, a Mirelite Csepel Hűtőipari Kft. pénzügyi vezetője. Korábban a hűtőházak bértárolással gyakorlatilag teljesen ki tudták használni kapacitásaikat, a hús-, a baromfi- és a tejipar válságával, illetve a termelés csökkenésével ez az igény is jelentősen visszaesett, így ma már csupán a kereskedelem részéről lehet számítani bértárolásra. A hűtőipar számára a fagyasztott kész- és félkész termékek iránti növekvő belföldi és külföldi kereslet jelentheti a fennmaradást.
A szereplők helyzetét az sem könnyíti, hogy a termelők és a feldolgozók jó része ma már rendelkezik saját kapacitással, miközben az élelmiszeripar konszolidációja újabb létesítményeket tehet feleslegessé. Ezek értékesítése aligha lesz könnyű feladat, ezért többségüket valószínűleg bezárják. A hűtőházaknak ráadásul nincs is valódi piacuk: leginkább akkor értékesítik azokat, amikor egy-egy céget felszámolnak. Évente mindössze néhány ingatlan cserél gazdát, míg bérelni már havi nettó 5–8 eurótól lehet egy négyzetmétert – vélik szakmai körökben. Ilyen helyzetben a befektetők sem látnak fantáziát hűtőházak építésében és bérbeadásában, a logisztikai parkokban is csak akkor alakítanak ki hűtésre szolgáló területet, ha ezt a megrendelő kifejezetten kéri.
Vajnai Lajos