Vajna Erzsébet

Háromszáz új munkahely Székesfehérváron

Több székesfehérvári kis cég csaknem 2,5 milliárd forint értékű fejlesztésbe kezdett az Alba Ipari Zóna bővítése érdekében. Tervük megvalósítására pályázatokon 1,1 milliárd forint támogatást nyertek, amit saját erőforrásukból kiegészítenek. A székesfehérvári ipari park − amelynek az Aranybulla Mezőgazdasági Zrt., a székesfehérvári önkormányzat és a székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a tulajdonosa − kialakítása 1993-ban kezdődött, és bár azóta három alkalommal is növelték a területét, mára túlnőtte a kereteit. Az oda települt cégek igényeinek megfelelően ismét szükségessé vált területének növelése. A fejlesztésbe kezdett cégek − például a Soyer, a Giga 2003, a Regál, az Elme, az SCA Packaging, a TAC (Litze) és az Isoflex Kft. − többsége exportra állít elő magas hozzáadott értéket képviselő termékeket és a gazdasági válság ellenére is képes termelése növelésére. Terveik szerint az ipari zóna bővítésével több mint 300 új munkahelyet hoznak létre.

Lenullázta komáromi gyárát a Nokia

Osztalékként a teljes nyereséget kivette komáromi gyárából a finn mobilcég.

Lenullázta komáromi gyárát a Nokia

Másodszor vette ki teljes nyereségét osztalékként a Nokia komáromi gyárából. A 2010-es 3,65 milliárd euróról tavaly 2,26 milliárd euróra csökkent a Nokia Komárom Kft. árbevétele − derül ki a cég nyilvános beszámolójából. A társaság adózott eredménye 59,6 millió euró lett, a mérleg szerinti eredménye viszont nulla. Ennek oka pedig az, hogy a komáromi cég 60 millió eurót kifizetett osztalékként finn tulajdonosának. 2010-ben az osztalék több mint 800 millió euró volt, vagyis két év alatt a finn tulajdonosok összesen 867 millió eurót vettek ki a magyar leányvállalatból.

Dől a működőtőke Tatabányára

Az eddig megnyert pályázatok és már megkötött szerződések szerint idén csaknem 3,5 milliárd forint támogatás érkezik Tatabányára az Új Széchenyi terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP) − jelentette be Schmidt Csaba polgármester. Többek között az autóiparnak alkatrészeket gyártó francia érdekeltségű FCI Connectors Hungary Kft., az ugyancsak autóipari és telekommunikációs termékeket gyártó amerikai Sanmina-SCI, az oldószeres és elektronikai ragasztókat készítő osztrák Henkel, valamint az autóüvegeket készítő japán AGC Glass Hungary Kft. nyert jelentős uniós támogatást. A multinacionális cégek a vissza nem térítendő támogatási összegeket saját forrásaikkal kiegészítve termelőkapacitásukat növelik, bővítik telephelyeiket, létszámukat, fejlesztik technológiájukat. A milliárdos fejlesztések nemcsak Tatabányán, hanem az egész térségre kedvező hatással lesz. Az uniós támogatásokból kisebb-nagyobb összeggel számos tatabányai kis- és középvállalkozás is részesült.

Felújíthatják a majki remeteséget

A tapolcai székhelyű építőipari cég, az Sz-L Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyert a majkpusztai kamalduli remeteség főépületének, a kastélykolostor (Foresteria) felújítására kiírt közbeszerzési eljáráson. A közel 900 millió forint értékű projekt uniós támogatással valósul meg. Az Sz-L Baun kívül öt vállalkozó nyert el munkát olyan részfeladatok elvégzésére, mint például a freskók, szobrok, domborműves címerek, kővázák, a barokk cserépkályha és díszkút restaurálása. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) másodszor írt ki közbeszerzést a majki kastély felújítására, az elsőt eredménytelennek nyilvánította, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta az egyik ajánlattevő, a Progress-B\'90 Zrt. jogorvoslati kérelmét, és megállapította, hogy az MNG eljárásában megsértette a közbeszerzési törvényt. Akkor nyolc ajánlattevő közül a Laki Épületszobrászt Zrt.-t hirdették ki nyertesnek, nettó 499 millió forintos árajánlattal. A pályázat nyertesei újjáépítik, megerősítik a kastélykolostor teljes külső és belső szerkezetét, ami sok ezer négyzetméternyi felületet jelent. Kicserélik az épület elektromos és gépészeti rendszerét. A barokk műemlékegyüttes az évszázadok során történt kisebb-nagyobb átépítések és az állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi értékeit.

Hatmilliárdnyi fejlesztés Tatabányán

A Henkel Magyarország Kft. új ragasztógyárát avatták fel kedden a Tatabánya-Környe Ipari Parkban, és ugyanebben az időben helyezték el a park másik részén az FCI Connectors Hungary Kft. újabb üzemcsarnokának alapkövét is. A Henkel 15 millió eurót költött új gyárának felépítésére azzal a céllal, hogy fokozatosan ide telepíti egyik lengyel és angol, valamint váci ragasztógyárának termelését. Nyolcvan főnek munkát adva már az idén elérik a tervezett teljes kapacitást. Az autóiparnak csatlakozóelemeket, légzsákkonnektorokat, kábeleket és egyéb alkatrészeket gyártó FCI csaknem 700 millió forint uniós támogatást nyert el a Gazdasági Operatív Program (GOP) pályázatán a tatabányai gyár termelési kapacitásának, létszámának bővítésére. A támogatás segítségével 8000 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot emelnek, amely a 2013-as átadás után 100-200 új munkahelyet jelent a jelenleg ezernél több embert foglalkoztató cégnél. A beruházás összértéke mintegy 2,5 milliárd forint.

Kizöldül a távfűtés, leváltják a földgázt

Faapríték alapú biomasszára állítják át a tatabányai fűtőerőművet, két éven belül a földgázfelhasználás részaránya tíz százalékra csökkenhet.

Ötmilliárd forintból fejleszt a Sanmina Tatabányán

Bővíti legnagyobb − Tatabányán található − európai gyárát a Sanmina-SCI cégcsoport, amely egy használaton kívüli raktárcsarnokot termelő területté alakít, illetve új gépsorokat is vásárol, elsősorban SMT − felületszerelt elektronikus kártyák − gyártásához. A beruházás összköltsége mintegy ötmilliárd forint, ennek egyötödéhez az Új Széchenyi terv gazdaságfejlesztési operatív programjából támogatásként jut hozzá a Sanmina 2014-ben, a projekt befejezését követően. Az előzetes tervek szerint a létszámot százzal bővíti a társaság. Az autóiparnak és a telekommunikációs iparnak elektronikus részegységeket bérmunkában gyártó tatabányai üzem bővítését a termelés növekedésével indokolta Hoffmann Károly vezérigazgató, a vállalat 2011-et 40 milliárd forint nettó árbevétellel zárta, ami az előző évi érték dupláját jelenti. A cég emellett bővítette az eladás utáni javító-szolgáltató hálózatát is, többek közt a nagyobb méretű orvosi berendezések garancián túli javítása érdekében Európában, Észak-Afrikában, illetve az arab világban. A Sanmina idei tervei 50 milliárd forintos árbevételről szólnak.

Újabb magyarországi gyárát alakít ki a Grundfos

Közel négymilliárd forintból egy év alatt épül meg Székesfehérváron a Grundfos negyedik magyarországi szivattyúgyára. A vállalat a Sóstó Ipari Parkban jelenlegi gyára mellett építi fel zöldmezős beruházásként a 15 ezer négyzetméteres csarnokot, amelyben óriásszivattyúkat gyártanak majd. A berendezések fő felhasználási területei a nagy szennyvíz- és árvízvédelmi rendszerek, gátak, víztárolók és az atomerőművi hűtőrendszerek, a Grundfos az európai, orosz és koreai piacokra is szállít majd ezekből. A dán szivattyúgyártó székesfehérvári üzeme 350 új munkahelyet jelent, 50-60 mérnököt az önálló kutatás-fejlesztési részleg foglalkoztat majd. A későbbiekben, 2015-ig további 4-5 milliárd forintot fordít gépek beszerzésére, új termékek bevezetésére a vállalat. A Grundfos jelenleg három magyarországi gyárában − Tatabányán és Székesfehérváron − 65 ezer négyzetméteren termel, több mint 1900 embert foglalkoztat. Nettó árbevétele 2010-ben megközelítette a 90, tavaly pedig túllépte a 100 milliárd forintot.