Vajna Erzsébet

Újraindul a Piszkei papírgyár

A magyar tulajdonú Piszkei Zöld Papír Kft. indítja újra a termelést a Piszkei papírgyárban.

Gyorsítják az autóüvegek gyártását Tatabányán

Olasz, svájci és kínai gépelemekkel felgyorsítják, átalakítják a tradicionális üveggyártó gépsorokat a japán AGC Glass tatabányai üzemében. A változás az autók hátsó üvegeit készítő gépsorokat érinti: a cél, hogy a jelenlegi 12 másodperc helyett 8 másodperc alatt készüljön el egy-egy hátsó üveg. Az új technológia beruházási költsége 2,3 milliárd forint, aminek 26 százaléka európai uniós támogatás. Az átalakítás nem zavarja a folyamatos termelést, mindössze kéthetes szünetet kell tartani. A próbagyártás januárban kezdődik. Az új eljárással, valamint egyéb kisebb átalakításokkal jövőre 20-25 százalékkal nő a gyártókapacitás. Bővítik a létszámot is − mondta Gíber Mihály hr-igazgató. A japán anyacég európai gyárai közül a tatabányait bízta meg az új projekt kidolgozásával, bevezetésével. A tatabányaiak elismerésének számít az is, hogy a Brazíliában induló óriás AGC-beruházásnál segédkező 36 európai szakember között 13 tatabányai.

Bővítette oroszlányi gyárát a Bebusch

Uniós támogatással 1500 négyzetméteres csarnokkal bővítette oroszlányi gyárát a Bebusch Hungária Kft. A 187 millió forintos beruházáshoz 83,5 millió forint uniós támogatást nyert el a társaság. A német tulajdonú cég nagy pontosságú műanyag és műanyag-fém alkatrészeket gyárt autózárakhoz, kormánykapcsolókhoz, valamint autóipari blokkolásgátló rendszerekhez és üzemanyag-adagolókhoz. Az oroszlányi ipari parkban 1999 óta működő gyárból évente 80 millió alkatrész kerül ki. Az alkatrészek 30 százaléka közvetlen exportra kerül, legnagyobb külföldi partnerük Kína és Mexikó, de szállítanak Brazíliába, Indiába, Németországba, Franciaországba és Szlovákiába is. Jelentősebb hazai megrendelői a Continental, a Valeo, a ZF Lenksysteme és a Denso. Ezek az üzemek az oroszlányi alkatrészeket exportra kerülő termékeikbe építik be. A jelenleg 130-nál több embert foglalkoztató magyar leányvállalat éves árbevétele tavaly 2,1 milliárd forint volt. A válságos 2009-es év kivételével minden évben 10 százalék fölötti növekedést produkált − mondta Fehér Zoltán, a cég ügyvezetője.

Új üzemet épít Tatán az InduComp

A tatai ipari parkban épít 1300 négyzetméteres új üzemet a magyar tulajdonú InduComp Kft. A beruházás értéke 180 millió forint, ebből 83 millió forintot pályázati támogatásként nyert el az egyedi toroid transzformátorokat és tekercseket gyártó társaság. Holczinger Mónika cégvezető szerint a cég 2013-ban költözhet be az új üzembe, ide telepítik át a teljes gyártókapacitást a korábbi, bérelt telephelyükről. Lehetőség nyílik a létszám bővítésére is a közel félmilliárd forint éves árbevétellel dolgozó társaságnál. A tíz éve alakult InduComp egyedi induktív alkatrészek, tekercsek, transzformátorok és kisméretű motorok állórészének fejlesztésére és gyártására specializálódott, termékeit egyebek között orvosi berendezésekbe és a szolártechnikában alkalmazott áramátalakítókba építik be.

Utat épít a Közgép-konzorcium

Az öt cég által megalakított KMES konzorcium nyerte el a Nagyigmánd−Bábolna−Bana közötti 15 kilométeres út felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást, 1,3 milliárd forintért. A konzorcium tagjai − a Közgép Zrt., a Magyar Aszfalt Kft., az EuroAsztalt Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. − már hozzá is kezdtek a 8136 jelű út rekonstrukciójához, amely az 1-es úttal és az M1-es autópályával párhozamosan, azoktól délre biztosít alternatív összeköttetést Tata és Győr között. Uniós források támogatásával a jövő év közepére befejeződik a munka: a kivitelezők elvégzik a burkolat és a padka felújítását, a buszmegállók átépítését, a csomópontok kiigazítását, valamint a vízelvezető rendszer felújítását és az átereszek kiépítését. A konzorcium egy korábbi keretszerződés alapján nyerte el a kivitelezési munkát, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzésén ugyanis négy régióban nyertek el a cégek felújítási munkákat az országos közutakon, összesen 41,2 milliárd forint keretösszegben. A  négy és öt számjegyű alsóbbrendű úthálózat legrosszabb szakaszainak felújítására 2013 végéig közel 104 milliárd forintot fordítanak. 192 útszakaszt újíttat fel a Magyar Közút 1265 kilométer hosszan − közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Ötvenszázalékos kapacitás­növelésre készül az Eurocast

Több mint százmillió forintos beruházással négy üzemcsarnokkal bővítette telephelyét a Komárom-Esztergom megyei Mocsán az Eurocast Kft., az ország harmadik legnagyobb alumíniumötvözeteket gyártó öntödéje. A fejlesztéshez szükséges források felét uniós pályázaton nyerte a társaság. Az üzemcsarnokok építése a cég középtávú beruházásának első lépcsője, a teljes projekt célja az alumíniumötvözeteket gyártó kapacitás ötvenszázalékos növelése és az úgynevezett homokmagos öntés bevezetése. A magyar tulajdonban lévő Eurocast Kft. 2001-ben Mocsán építette fel zöldmezős beruházással évi 9,5 ezer tonna kapacitású öntödéjét, az üzemben gyártott ötvözetek legfőbb felvevőpiaca az autóipar. A cég termékeinek hatvan százalékát külföldön értékesíti, éves árbevétele meghaladja a négymilliárd forintot.

Munkába álltak a kölcsönmunkások Márkushegyen

Munkába állt a kölcsönzött bányászok első csoportja a Vértesi Erőmű Zrt. (VÉ) Márkushegyi Bányájában, az első kontingenst rövidesen újabbak követik. A VÉ azért írt ki közbeszerzési pályázatot munkaerő-kölcsönzésre, mert a szénbányában dolgozók egy része igénybe vette a korkedvezményes nyugdíjazást (ez azoknak jár, akik 5 ezer műszakot teljesítettek a föld alatt). Az első körben 21 kölcsönbe vett bányász állt munkába, rajtuk kívül még 60 főt kért a kölcsönzőcégtől a vállalat. Havi átlagban 173 fő foglalkoztatását tervezi munkaerő-kölcsönzéssel a VÉ. A meghirdetett harminchatféle munkakörre nagy volt a túljelentkezés, a helyieken kívül Borsod és Nógrád megyéből is jelentkeztek egykori bányászok. Márkushegy, Magyarország egyetlen mélyművelésű bányája 2014-ig működhet a szénfillér támogatásával. Szakemberek szerint érdemes lenne meghosszabbítani a még jelentős, kiaknázható szénvagyonnal rendelkező bánya működési engedélyét, a vájárképzés gyakorlati megvalósítására is alkalmasnak tartják a bányaüzemet.

Új gazdára vár a Mohai ásványvíz

Immár négy éve tart az adósságai miatt leállított Mohai 1374 Ásványvíz Kitermelő és Kereskedelmi Kft. felszámolása. A palackozóüzem és a minősített vizet adó két kút eladására az elmúlt években már többször hirdetett pályázatot a felszámoló. Először félmilliárd forintos áron kerestek új gazdát, a legutóbbi hirdetményben pedig háromszázmillió forint volt az irányár, azonban a jelentős árcsökkentés sem keltette fel eddig a befektetők érdeklődését. Most a székesfehérvári önkormányzat is megpróbált tulajdonost keresni Magyarország egyik legrégibb palackozott ásványvizének. Cser-Palkovics András polgármester felkérte a Fejérvíz Zrt.-t annak vizsgálatára, hogy a társaságnak van-e lehetősége a még jó állapotban lévő palackozóüzem megvásárlására és üzemeltetésére. A vízmű igazgatósága azonban elvetette az üzlet lehetőségét. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a vízmű elsődleges, alapvető feladata a közszolgáltatás, a vezetékes ivóvíz biztosítása, másrészt nincs anyagi forrásuk ilyen tranzakcióra. Ugyanakkor véleményük szerint még a patinás nevű Mohaival is nehéz lenne betörni a jelenleg meglehetősen telített hazai ásványvízpiacra − írta a Fejér Megyei Hírlap. Továbbra is új gazdára, \"feltámadásra\" vár az egykor ismert ásványvíz, amelynek palackozását 130 évvel ezelőtt kezdték meg.

Biomassza-fűtőmű épülhet Győrben

Biomasszát felhasználó fűtőmű építését hagyta jóvá Győr képviselő-testülete, a létesítményt a Győri Szol Zrt. és a Wis Befektetési és Kereskedelmi Zrt. által létrehozott projektcég beruházásában építik fel a Győri Szol tulajdonában lévő ingatlanon. A beruházás mintegy 2,5 milliárd forintból valósul meg, a befektetők ehhez jelentős pályázati forrásra is számítanak. A tervek szerint az új győri fűtőmű 218 ezer gigajoule hőt táplál majd a távhőrendszerbe, ezzel éves szinten közel 6,9 millió köbméter földgáz váltható ki. A beruházás eredményeként csökkennek a távhőtermelés költségei, a földgáz megújuló energiával helyettesítése mérsékli a földgázfüggőséget és az üvegházhatású gázok kibocsátását, hozzájárulva a környezet védelméhez.