Vajna Erzsébet

Dunaalmási gáztározó

A földtani-földrajzi adottságokat kihasználva a térségben egyedülálló föld alatti gáztároló építésére készül Dunaalmáson a Közép-európai Gázterminál (KEG) Rt. A szükséges geológiai kutatásokat egy francia cég a közelmúltban fejezte be, és a terület nyomás- és hőviszonyait alkalmasnak találta arra, hogy 140 méter mélységben kialakítsanak egy 120 ezer köbméter PB-gáz, azaz szintetikus gáz elhelyezésére alkalmas tározót. Steier József, az rt. vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: Közép-Európában a dunaalmási lesz az első ilyen jellegű tároló. A kiviteli tervek az idén elkészülnek, 2004-ben megkezdik a 9 milliárd forintos beruházást igénylő tározó építését, és várhatóan három éven belül befejeződnek a munkálatok. A KEG már megkötötte a szerződést egy amerikai technológiára, amely magasnyomású levegővel keveri a szintetikus gázt. E keverék paraméterei azonosak a földgázéval, és földgázpótlékként is beadagolható a rendszerekbe. Az említett mélységben bányászati módszerrel vágatot hajtanak ki a magasnyomású levegővel kevert cseppfolyós PB-gáz elhelyezésére, amit függőleges aknán keresztül szivattyúznak majd a felszínre. A mélytározó módszer nemcsak biztonságosabb, de lényegesen olcsóbb is a hagyományosnál. Az rt. vezetői a magasnyomású levegővel kevert szintetikus gáz felhasználásának ugrásszerű bővülésére számítanak, többek között azért, mert a környezetvédelmi törvény megtiltja a közösségi fűtőműveknek a magas kéntartalmú fűtőolaj használatát. A tiltás január 1-jétől azokra az erőművekre is vonatkozik, amelyek eddig tartalék tüzelőanyagként tárolhattak nehéz fűtőolajat. Emiatt üzemek egész sora kényszerül energiaforrás-váltásra. Ennek egyik módja a szintetikus gáz technológia alkalmazása lehet. Steier József szerint ahhoz, hogy a szintetikus gázt fűtőanyagként használhassák az üzemek teljesítményüktől függően 10 millió forintos beruházásra van szükségük, ami 3-5 év alatt megtérül. A dunaalmási föld alatti tároló alkalmas lesz jelentős exportra is. Két bázisról, a hollandiai Rotterdamból és a romániai Constantából is fel lehet majd tölteni.

Immár kutatóközpontot is működtet Tatabányán a Zenon

Tegnap avatták fel a kanadai Zenon Environmental Inc. Tatabányán felépített európai kutató-fejlesztő központját. Az új beruházás, illetve az Oroszlányban tavaly átadott membrángyár révén Magyarország számottevő szereplővé válhat az európai piacon. A Zenon System Kft. tatabányai gyárának közvetlen szomszédságában építették fel az új tudományos központot. A beruházás 850 millió forintot igényelt, amihez 200 milliót központi támogatásból nyertek el. Jelenleg egyébként 32 mérnök dolgozik az újabb generációs membránok kifejlesztésén, s bevonják a kutatásokba több magyar egyetem szakembereit is. A tatabányai központot kettős céllal hozták létre: egyrészt kiszolgálja az oroszlányi membrángyárat - amelyet ötmilliárd forint ráfordítással tavaly épített fel a Zenon - különböző membrántechnikai alapkutatásokkal, másrészt alkalmazástechnikai kutatásokat végeznek majd itt. A mostani tatabányai beruházás minőségi változást is jelent a kanadai cég magyarországi tevékenységében, mert immár teljes vertikummal rendelkezik hazánkban, csakúgy, mint Kanadában.

Befektetőkre vár Pilisszentkereszt

A pilisszentkereszti önkormányzat szállodák kialakítását tervezi a falu határában évek óta üresen álló honvédségi épületegyüttesben – tájékoztatta lapunkat Havelka József polgármester. A település belterületének határán immár évek óta üresen álló és meglehetősen leromlott állapotú épületek – amelyekben egykor Budapest légvédelmi gyűrűjének központja működött – sokat veszítettek ugyan értékükből, de nagy előnyt jelent, hogy vízhálózatuk, energia- és csatornarendszerük rákapcsolható a falu infrastruktúrájára. Az önkormányzat elképzelései szerint az épületekben a vendégek, turisták részére különböző fokozatú szálláshelyeket alakítanak ki. Berendeznek télen fűthető kempinget is, hogy a síelők több napot is eltölthessenek a településen. Ugyancsak a fejlesztési koncepció része egy kápolna, valamint egy hat kilométer hosszú libegő megépítése a közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő és Dömös között. A tervek megvalósítása növelné a térség turisztikai vonzerejét és új munkahelyek is keletkeznének, de mivel milliárdos nagyságrendű beruházást igényelne – ami meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit –, pályázatokkal és befektetők toborzásával kívánja a szükséges összeget előteremteni a helyhatóság.

Félbeszakadt a Vértesi Erőmű közgyűlése

A legizgalmasabb napirendi pont előtt szakították félbe az MVM javaslatára a Vértesi Erőmű Rt közgyűlését.

Óriás szalvétaüzlet

A Piszkei Papír lett a McDonald's közép-európai beszállítója, ugyanis a pályázók közül a gyorsétterem-hálózat feltételrendszerének csupán a magyar cég felelt meg a térségben. Ezzel a hazai papíripari vállalat igen jó s biztos piachoz jutott, hiszen rövid időn belül innen szállítanak papírszalvétát a Szlovéniában, Horvátországban, Csehországban, Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon működő összes McDonald's-étterembe. (Ez a mcdonalds.com adatai szerint mintegy 1100 étkezőhelyet jelent.) A megrendelés teljesítését több száz millió forintos beruházás teszi lehetővé a piszkei gyárban. Májusban nagy teljesítményű német szalvétagyártó gépet helyeznek üzembe, amely a kínálat megújítását és bővítését is lehetővé teszi. Bíró Imre, a vállalat kereskedelmi igazgatója lapunknak elmondta, kezdetben a McDonald's Közép-Európában működő éttermeinek kizárólagos szállítói lesznek, később pedig a világ bármelyik ilyen étterme részére küldhetnek szalvétát. Az üzlet nagyságrendjéről a kereskedelmi igazgató nem kívánt nyilatkozni.

Bővíti komáromi gyárát a Nokia

Az európai piac igényeihez igazodva tovább bővíti komáromi gyárát a Nokia - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Juha Reisanen, a Nokia Mobile Phones alelnöke. A bővítés újabb munkahelyeket teremthet a jelenleg több mint 1500 dolgozót foglalkoztató gyárban. A 100 millió eurós beruházással épített, 2000-ben felavatott komáromi üzemben egyébként nemrég megkezdődött a fényképezőgéppel ellátott mobiltelefonok gyártása is. Reisanen szerint a Nokia jó úton halad afelé, hogy megvalósítsa hosszú távú célját, azaz 40 százalékra növelje jelenlegi 37 százalékos részesedését a mobiltelefon-piacon. A csoport büszke arra, hogy egészséges szinten tudta tartani jövedelmezőségét, s így elkerülhette a nagyarányú elbocsátásokat és megtarthatta szakképzett dolgozóit.

Tulajdonosváltás a Komturistnál

Tulajdonosváltás történt Komárom-Esztergom megye legnagyobb utaztatási társaságánál, a Komturist-Vértes Volán Kft.-nél. A Volán nyilvános pályázaton eladta 50 százalékos üzletrészét Komárom város önkormányzatának. Ezzel fele-fele arányban két önkormányzat, a megyei és a komáromi birtokolja az idegenforgalmi társaságot, amelynek éves bevétele meghaladja a másfél milliárd forintot. A cég jelenleg a megye nyolc településén működtet irodát. A Komturistnak eredetileg egyetlen tulajdonosa volt, a megyei önkormányzat, amelyhez 1998-ban csatlakozott a Vértes Volán Rt. A cég törzstőkéjét akkor kétszeresére, 30,44 millió forintra emelték. A Volán részben készpénz, részben apport - autóbuszok - révén szerezte meg az 50 százalékos tulajdonrészt. Az üzletrész értékesítésével kapcsolatban Horváth István, a Vértes Volán Rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: az ÁPV Rt. arra ösztönzi a Volán-társaságokat, hogy váljanak meg az alaptevékenységükhöz nem szükséges vagyonuktól, ily módon teremtve elő a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi hátteret. Ennek jegyében írtak ki nyilvános pályázatot a Komturistban lévő 50 százalékos üzletrész eladására. Horváth István hangsúlyozta, hogy névértéken felül sikerült eladni tulajdonrészüket, de hogy pontosan mennyiért, azt nem közölte. A szerződést a napokban aláírták, és a komáromi önkormányzat már ki is fizette a vételárat. Lengyel Jenő, Komárom alpolgármestere elmondta: településüknek alapvető érdeke a turizmus fejlesztése. Nem véletlen, hogy a városi önkormányzat többségi tulajdonosa a Komthermál Kft.-nek. A már megkötött üzletek és az idei utaztatási programajánlatok miatt az idén még nem változtatják meg a Komturist-Vértes Volán elnevezést.

Kutatási-fejlesztési portál indul

Közép-dunántúli Regionális Kutatás-Fejlesztési Portál elnevezéssel hamarosan internetes bázis kezdi meg működését. Az új platform a régióban kutatással-fejlesztéssel foglalkozóknak teremt lehetőséget a világhálón kapcsolatteremtésre – közölte a NAPI Gazdasággal Gandera Balázs projektigazgató. Hozzátette: ilyen jellegű rendszer még nincs Magyarországon. A portál létrehozói három közép-dunántúli megye (Komárom, Fejér, Veszprém) kereskedelmi és iparkamarája, a Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézete, valamint a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Az internetes bázis megvalósítására konzorciumot alakítottak, amely tavaly pályázatot nyújtott be a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségéhez. A pályázaton 18,5 millió forintot nyertek, amit saját erőből ötmillió forinttal egészítettek ki. A tervek szerint az internetes bázis egységbe fogja a közép-dunántúli régióban kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szakembereket, laboratóriumokat. A jelenlegi legkorszerűbb, az úgynevezett 4. generációs ipari portál a tetszőleges kutatási területen dolgozó szakemberek ismereteit összesíti magyar és angol nyelven. A világhálón lehívhatók lesznek például a kutatáshoz szükséges dokumentációk, pályázati anyagok, befektetői listák. A cél egy jól működő k+f hálózat létrehozása – hangsúlyozta Gandera. A portál lehetővé teszi a virtuális szervezetek létrejöttét is, amelyek egymástól független, földrajzilag szétszórt, részben átfedő küldetésű szervezetek hálózatai. A kamarák a kutatásban, fejlesztésben érdekelt vállalkozásoknak kérdőíveket küldtek igényeik megismerésére. A válaszok alapján akarják bővíteni a portál szolgáltatásait. A portálhoz ingyenesen lehet majd csatlakozni, a konzorcium tagjai várják az olyan cégek, magánszemélyek jelentkezését, akik kutatásaikhoz külső partnerek részvételét, befektetői támogatást és együttműködést igényelnek.

Komáromban épít a Kayser Automotive

Tegnap 2,4 hektáros terület megvásárlásáról kötött szerződést a komáromi önkormányzat a Kayser Automotive Hungary Kft.-vel. A vállalat a város ipari parkjában 1,2 milliárd forint befektetéssel műanyag bevonatú autóalkatrészek előállítására épít gyárat, a termelés vélhetően jövőre indul meg. A beruházásnak köszönhetően mintegy száz új munkahely keletkezik. Az alkatrészeket elsősorban német autógyáraknak szállítják majd, de számítanak francia autógyárak és a Suzuki megrendelésére is. Bertalanics István, a városi önkormányzat vagyonkezelő titkára lapunknak elmondta, hogy a Kayser Automotive gyára a hetedik termelőbázis lesz a komáromi ipari parkban.