Vajna Erzsébet

Bővíti kapacitását az Eural

Összesen mintegy négymilliárd forintot fordít idén kapacitásának növelésére az argentin Pansoinco-csoport magyar leányvállalata, az Eural Kft. A tatabányai telephelyen a napokban készült el az a 2,3 milliárd forintból felépült új üzem, amelyben vékony falú alumíniumcsöveket gyártanak majd, elsősorban az autó- és a hűtőipar részére. A tervek szerint az év közepére lesz kész az az 1,7 milliárd forintból megvalósuló másik csarnok, amelyben a hazai öntödékben keletkező hulladékból, például alumíniumforgácsból állítanak elő alumíniumtömböket öntödei felhasználásra. (A magyar üzemekben évente több tízezer tonna újrahasznosítható alumíniumforgács-hulladék keletkezik.) A jelenleg az autóipari öntödéknek alumíniumtömböket, az acél- és kábelipar részére pedig alumíniumhuzalokat gyártó Euralnál a - létszámemeléssel is járó - beruházásokkal az eddigi 30 ezerről 50 ezer tonnára nő az éves kapacitás.

Háborúra számít a Grabofloor

Vajna Erzsébet, tatabánya Jó évet zárt tavaly a PVC-padló-gyártással foglalkozó tatabányai Grabofloor Kft. A társaság 9,1 millió négyzetméternyi műanyag padlót gyártott, árbevétele pedig elérte az 5,7 milliárd forintot - mondta lapunknak Mónus Ágnes, a Grabo-csoport kommunikációs igazgatója. (A forint felértékelődése tavaly 100 millió forint veszteséget okozott a gyárnak.) Az öt évvel ezelőtt több mint 4 milliárd forint befektetéssel épített tatabányai üzemet évi 7,5 millió négyzetméter PVC-burkoló gyártására tervezték, de a növekvő kereslet miatt pótlólagos beruházásokkal folyamatosan bővítették a kapacitását. Az idén 12 millió négyzetméternyi padló gyártásával 7 milliárd forint árbevételt terveznek, s ezzel a gyár eléri kapacitásának felső határát. Szükségessé vált egy újabb gépsor felszerelése, amellyel szeretnék évi 17-18 millió négyzetméteresre növelni a gyár termelését, az új beruházással kapcsolatos döntést azonban késlelteti az iraki háborús helyzet. A Grabofloornak ugyanis jelentős piacai vannak az arab térségben és egy esetleges háború keresztülhúzhatja számításaikat. A cég egyébként tovább erősíti jelenlétét a kelet-európai piacokon, idén a tavalyinál 25 százalékkal több termék eladását tervezi. Oroszországban a panelházak felújításától remélhet újabb jelentős megrendeléseket a padlógyár, de tárgyalásokat folytat Japánban és szeretne betörni az amerikai piacra is.

A GRABOFLOOR ADATAI

Év Árbevétel Mennyiség Létszám (milliárd Ft) (millió nm) (fő) 1999 3,3 2,8 79 2000 3,5 5,8 118 2001 5,5 8,2 124 2002 5,7 9,1 135 2003* 7 12 145 *terv Forrás: cégközlés

Tatabányai ingatlant értékesít a KVI

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) pályázatot írt ki az egykori tatabányai kórház épületegyüttesére. Az irányár 400,25 millió forint.

Tatabányára költözteti osztrák üzemét az amerikai Artesyn

A floridai székhelyű Artesyn Technologies Inc. bezárja osztrák üzemét, s onnan a tatabányai gyárába helyezi át a termelést, a telekommunikáció részére készülő tápegységek előállítását. A kindbergi gyár berendezéseinek átköltöztetése márciusra befejeződik. Ezzel Tatabányán az Artesyn Electronics Magyarország Kft. bevétele a kétszeresére nő. Az amerikai cégcsoportnak Magyarországon kívül az USA-ban, Kínában és Írországban vannak üzemei. Hoffman Károly, a kft. ügyvezető igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a távközlési piacon tapasztalható keresletcsökkenés miatt az amerikai tulajdonosok 2002-ben határozták el, hogy bezárják a 300 főt foglalkoztató osztrák üzemüket és áttelepítik a gyártást egy olyan országba, ahol alacsonyabbak a bérköltségek. Így lett Tatabánya a befutó, ahol nemrégiben 10 700 négyzetméteres új üzemcsarnokot építettek. Az osztrák üzem termelésének áthelyezése azonban nem jelent létszámbővítést Tatabányán. A meglévő dolgozókat képezték át a nagyobb értéket képviselő tápegységek gyártására, ugyanakkor csökkentették korábbi gyártmányuk, az elektronikai tekercsek előállítását; végeredményben a tavaly 12 millió dolláros árbevétel az idén megkétszereződik. A forgalom 70 százaléka immár a tápegységek eladásából származik majd, amelyeket többek között a Nokiának, a Siemensnek, az Alcatelnek és a Nortelnek szállítanak. Vajna Erzsébet

Tömeges elbocsátás a Vért Rt.-nél

Az idén a Vértesi Erőmű (Vért) Rt. 1300-1400 dolgozójának munkahelye szűnik meg annak következtében, hogy bezárják a Bánhidai Erőművet és az azt kiszolgáló Mányi Bányaüzemet. Az erőműre az év végén kerül lakat, a szénbányában pedig októberben hagynak fel a termeléssel. Az üzembezárások elsődleges oka az, hogy a megemelkedett légszennyezési bírság miatt a Bánhidai Erőműben nem tudnak versenyképes áron villamos energiát előállítani. Ezért 2004-től a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. nem tart igényt az itt termelt áramra. A lépés után a társaság üzemeinek száma ötről háromra csökken. Tovább működik az áramot termelő oroszlányi erőmű, a tatabányai fűtőerőmű és a márkushegyi szénbánya. A felmondási időre járó bér és a végkielégítések kifizetése, valamint a rekultivációs munkálatok megkezdése 3,1 milliárd forint többletterhet ró a Vértesi Erőmű gazdálkodására 2003-ban. Más olyan hatások is érintik a céget, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a most készülő üzleti tervét. Az egyik az MVM Rt. áramátvételi készségének csökkenése. A garantált átvételi mennyiség felett a Vértnek van ugyan piaci körülmények közötti értékesítési lehetősége a Magyar Villamos Művek felé, ez azonban alacsonyabb árat jelent, mint a napokban megállapított hatósági ár. Ez 840 millió forint veszteséget okoz a cégnek. A környezetvédelmi, légszennyezési bírságok növekedése további 800-900 millió forint többletkiadást jelent. V. E.

Osztrák tulajdonba került a Tatai Cserépipari Rt.

Az osztrák érdekeltségű Tondach Magyarország Rt. megvásárolta a Tatai Cserépipari Rt.-t - tudta meg lapunk. A Komárom megyei vállalat volt az egyetlen olyan magyar cserépgyár, amelyet kizárólag a dolgozók birtokolnak: még 1993-ban vásárolták meg az ÁVÜ-től a céget a munkavállalói részvényprogram keretében. A gyár eladásáról nemrégiben döntött az rt. közgyűlése, amit elsősorban az élesedő piaci versennyel indokoltak. Nemrégiben ugyan másfél milliárd forintot költöttek a cserépgyártás korszerűsítésére, az élesedő piaci verseny azonban újabb fejlesztéseket tett szükségessé, de további hitelek felvételére már nem látott lehetőséget a társaság vezetése. A részvénycsomag megvétele iránt több hazai és külföldi cég is érdeklődött, s a közgyűlés végül az osztrák Tondach Magyarország Rt. mellett döntött. Ez a cég átvállalta a cserépgyár adósságát is és kötelezettséget vállalt a dolgozók további foglalkoztatására. További részleteket az új tulajdonos egyelőre nem kíván nyilvánosságra hozni. Az évi kétmilliárd forintos forgalmat lebonyolító és 130 dolgozót foglalkoztató tatai cserépgyár piaci részesedése 30 százalék körül mozog. Főleg belföldi piacra termelnek, az export - egy-két környező országba - csak marginális tételt tesz ki. Vajna Erzsébet

Tatabánya fizet a német lovagrend helyett

Az APEH Komárom-Esztergom megyei igazgatósága december 31-ig adott haladékot a fogyatékosokról gondoskodó több tatabányai intézmény köztartozásának kifizetésére. A végrehajtási eljárás végül elmaradt, mert a városi önkormányzat vállalta, hogy kifizeti a korábbi üzemeltető, a DOH Ungarn Kht. által felhalmozott 45 millió forintnyi adóhátralékot, majd megpróbálja behajtani a DOH tartozását.

Felfüggesztették a Bábolna közgyűlését(KIMaradt!!)

Akárcsak a novemberit, a Bábolna Rt. pénteki közgyűlését is felfüggesztették. A mindössze 30 perces ülést követően Velez Zoltán elnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a napirendi pontok (ezek között szerepelt a cég háromnegyed évi teljesítménye, az alaptőke leszállítása és a takarmánygyártás jövője) egyikét sem tárgyalták meg. A közgyűlést ismét azért halasztották el, mert a kormány még mindig nem döntött a társaság privatizációs stratégiájáról. A Bábolna igazgatósága 16-án elfogadta a jövő évre vonatkozó üzleti tervet, Velez azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni ennek részleteiről. Lapunk értesülése szerint a fő célkitűzés jövőre a cég veszteségének csökkentése, az idén várható 5,7 milliárd forintos mínusz az üzleti terv megvalósításával akár több milliárddal is csökkenthető. A jövő évre tervezett beruházásokat mintegy 1,5 milliárd forinttal fogják vissza, s csak a különféle hatóságok (például környezetvédelmi) által megkövetelt, valamint az élelmiszer-biztonsággal összefüggő fejlesztéseket valósítják meg, összesen mintegy 800 millió forint költséggel. V. E.