Vajna Erzsébet

Négyszázmilliós fejlesztés a komáromi fürdőben

A Komthermál Kft. 2003 szeptembere és 2005 nyara között 400 millió forintot költ a komáromi gyógyfürdő fejlesztésére. A terv megvalósításához most 150 millió forint támogatást nyert a társaság a Széchenyi terv turizmusfejlesztési programjából. A vissza nem térítendő állami támogatás elnyeréséhez szükséges önrészre a helyi önkormányzat 50 millió forintot adott a cégnek. Ezt az összeget már tavaly elkülönítette a költségvetésben a helyhatóság. Ugyancsak 50 milliót tagi kölcsönként ad a fejlesztésekhez az önkormányzat, amelynek 50 százalékos tulajdonrésze van a termálfürdőben. Ez utóbbi összeget 2007-től kezdve, öt éven át, évi 10 milliós részletekben kell visszafizetnie a Komthermálnak. A fejlesztés során egyebek között bővítik a fürdő gyógyászati részlegét, ivócsarnokot alakítanak ki, illetve átalakítják és vízforgatóval látják el a szabadtéri medencéket. A tervek között szerepel a fürdő főbejáratának átépítése, s mindezeken felül gyógyszálló létesítéséről is folynak tárgyalások befektetőkkel. Komáromban 1965-ben, egy próbafúrás nyomán tört fel a kénes, 59 Celsius-fokos víz, amit két év múlva gyógyvízzé nyilvánítottak. A rövid idő alatt nemzetközi hírűvé vált termálvíz alkalmas sérüléses eredetű mozgáskorlátozottság, nőgyógyászati, idegi és reumás jellegű megbetegedések gyógyítására, utógondozására. A szolgáltatásokat évente több mint háromszázezren veszik igénybe. Az Országos Gyógyfürdő Főigazgatóság 2001-ben nyilvánította gyógyfürdővé a komáromi termálstrandot. Ez a minősítés további jó lehetőséget nyújt a határ menti városban a vízi- és gyógyturizmus fejlesztésére - mondta lapunknak Kerekes Tibor, a társaság ügyvezető igazgatója.

Egyben privatizálnák a Bábolna Rt.-t

Még az idén eladják azt a 11 volt állami gazdaságot, amelyek privatizációs tervei már tavaly elkészültek, a kormány várhatóan augusztus végén tárgyal róluk.

A komáromi park cégei

Nokia Hungary Kft. Perlos Műanyag Tervező Kft. Ex-Air Ipari Szolgáltató Rt. Hans és Társa Kft. Schwöller Karnisgyár Kft. Raksped Raktározási és Szállítási Kft. Monath Építőanyag-kereskedelmi Kft. Vasútépítő Kft. Rekultív Kft. Sunarrow Hungary Kft. Savcor Hungary Kft. Kayser Automotive Hungary Kft. Foxconn Hungary Gyártó Kft. Forrás: komáromi ipari park

A Richter beszünteti a Vitator gyártását

A Richter Gedeon Rt. megszünteti a termelést a dorogi B12-üzemben. A leállás a társaság hosszú távú elkötelezettségei miatt lassú folyamat lesz, 2004 közepén fejeződik be véglegesen a munka. A cég gondoskodik a gyárban jelenleg alkalmazott 100 dolgozójának elhelyezéséről. A Richter Vitator néven takarmánykiegészítőként értékesíti a Dorogon készülő B12 vitamint. E termék gyártása már nem illeszkedik a cég stratégiájába, a Vitator ugyanis nem gyógyszer és nem is gyógyhatású termék. Előállítása viszont időközben gazdaságtalanná vált, a termék világpiaci ára az évekkel ezelőtti töredékére csökkent. Ezenkívül a forint megerősödése is kedvezőtlenül befolyásolta a költségek alakulását, így veszteségessé vált a Vitator előállítása. A Richter dorogi fióktelepe egyébként egyre nagyobb részt vállal a részvénytársaság termeléséből. Számos alap- és hatóanyag gyártását telepítették, illetve telepítik ide Budapestről. Nemrégiben több milliárd forintos befektetéssel megkezdték a hormonkészítmények alapanyagait előállító szteroidüzem bővítését.

Biomembrános szennyvíztisztító épül Oroszlányban

Közép-Európa egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító telepét kezdték építeni Oroszlányban. A város önkormányzata a nettó 855 millió forintos beruházáshoz 359 millió forint állami támogatást kapott a vízügyi célelőirányzatból és területfejlesztési alapból. A szennyvíztisztító kivitelezésére kiírt pályázatot a Purator Hugária Kft. nyerte el. A tervek szerint már a jövő év februárjában megkezdik a fél évig tartó próbaüzemet. Az új szennyvíztisztítóban a világ egyik legmodernebb technológiáját, az úgynevezett biomembrános technológiát alkalmazzák. Az ehhez szükséges berendezéseket a kanadai érdekeltségű Zenon Oroszlányban nemrég megnyitott membrángyárában állítják elő.

Újabb japán befektető Kisbéren

A két japán társaság, a Sumitumo Electric Industries Ltd., valamint a Sumitomo Wiring Systems Ltd. által alapított Automative Wire Hungary Ltd. (SEWS) Kisbéren telepedik le. A halogénmentes kábelek iránt folyamatosan nő a kereslet, ezért Magyarországon is berendezkednek a japán befektetők a gépjárműkábelek és -huzalok gyártására. A kisbéri önkormányzattal már megkötött megállapodás szerint a zöldmezős beruházás várhatóan a jövő hónapban kezdődik el és 2004 októberében fejeződik be. Kezdetben ötven új munkahelyet jelent a japán beruházás Kisbéren, a tervek szerint azonban a létszámot a termelés növekedésével párhuzamosan emelik. Az Automative Wire Hungary a második japán befektető Kisbéren. Elsőként tavaly az U-Shin Ltd. által alapított Ortech Európa Kft. épített hárommilliárd forintos beruházással üzemet - ugyancsak autóipari alkatrészek gyártására - a kisbéri ipari parkban.

Jól halad a Vért korszerűsítése

Az eredetileg tervezett határidőre, a jövő év végéig elkészülhet a Vértesi Erőmű (Vért) Rt. oroszlányi erőművének kéntelenítője - mondta a társaság pénteki közgyűlésén Vas László, a Vért vezérigazgatója. Ennek feltételeit a kormány 3 milliárd forintos készfizető kezességvállalása teremtette meg. A kéntelenítő építésének folytatásán kívül ez lehetőséget ad arra is, hogy a cég teljesítse 2003-as vállalásait, javul pénzügyi helyzete, elkerüli a fizetésképtelenséget - tette hozzá Holló Vilmos, a Vért elnöke. Idén a cég 11,1 milliárd forintot költ fejlesztésre, jövőre pedig újabb 4,4 milliárdot. Holló szerint az eredetileg tervezett 20 milliárd forintnál kevesebből is meg tudják oldani a retrofitberuházást, amire az erőmű élettartamának meghosszabbítása miatt van szükség. A társaság tárgyalásokat kezdett arról, hogy a paksi atomerőmű teljesítménycsökkenése miatt meghosszabbítanák a bánhidai erőmű működését jövő március végéig. Eredetileg idén év végén akarták bezárni az erőművet, mivel a megemelt légszennyezési bírság miatt jövőre már nem tudna versenyképes áron energiát előállítani a létesítmény. A korábban már kétszer sikertelenül meghirdetett Vért privatizációja iránt jelenleg négy befektető is érdeklődik. A társaságnál az utóbbi időben ugyanis olyan jelentős fejlesztéseket vittek végbe, amelyek jó esélyt teremtettek a vállalat magánosítására - mondta Holló Vilmos.

Megvan Almásfüzitő első betelepülője

A szolnoki Agriline Kft. értékesítési telepet nyitott az egykori almásfüzitői timföldgyár helyén kialakított ipari parkban. A mezőgazdasági gépeket forgalmazó cég az első betelepülő a területen. Jelenléte azonban csepp a tengerben, a multicégek egyelőre még elkerülik Almásfüzitőt. Gazdasági megfontolásból 1997-ben zárta be véglegesen kapuit a timföldgyár, amely az 1980-as években az ország timföldtermelésének 40 százalékát adta. A hatalmas területet és a rajta lévő objektumokat logisztikai és ipari parki célokra is akarják hasznosítani. Ennek érdekében egy osztrák érdekeltségű cég, a Rekultiv Invest megvásárolta a gyárat és lebontatta, eladta a technológiai berendezések nagy részét. Az új tulajdonos közreműködésével megalakították az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft.-t, majd 2000-ben a terület elnyerte a gazdasági tárcától az ipari park címet. Rekultivációval folyamatosan készültek a betelepülni szándékozó vállalkozások fogadására. Bár több érdeklődővel is tárgyaltak, a nagyobb létszámot foglalkoztató multinacionális társaságok egyelőre elkerülik Almásfüzitőt. Az ingatlanon tízezer négyzetméter alapterületet meghaladó csarnokból több is van és 60 hektárnyi földterület áll rendelkezésre. Egyetemek bevonásával befejezés előtt áll egy több objektumra vonatkozó hasznosítási tanulmányterv készítése. Az elképzelések között szerepel az innovációs és technológiai fejlesztési központ felépítése is, amelyről a soproni és a győri egyetem már megvalósíthatósági tervet nyújtott be. Érkezett ajánlat az üzemcsarnokokra is: a Hungária Közraktár Rt. bejelentette igényét a nagy alapterületű épületek egy részének közraktár jellegű hasznosítására. Elkészült a gyár rendező pályaudvaráról a tanulmány is, ehhez 70 millió forintos uniós támogatásra pályáznak. További előrelépést jelenthet, ha az almásfüzitői hasznosítási program bekerülne a nemzeti fejlesztési terv rehabilitációs fejezetébe - mondta lapunknak Gágyor Pál, az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosítási Kft. ügyvezető igazgatója.

Kilencvenmilliót költenek idén a bajnai kastélyra

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) az idén 90 millió forintot költ a bajnai Sándor-Metternich-kastély felújítására. Ebből az összegből az év végéig rendbe teszik a külső homlokzatot és új nyílászárókat is kap a főépület. Ezek hatására külsőleg ismét eredeti állapotában pompázhat a páratlan értékű, 1741-ben épített bajnai kastély. Az eddig végzett rekonstrukciós munkákkal sikerült megállítani a legjelentősebb magyar főúri kastélyépületek egyikének további pusztulását. Óriási előrelépést jelent, hogy tavaly 70 millió forint költséggel teljesen új tetőszerkezetet kapott a főépület, amelyet ezer négyzetméter vörösréz lemezzel borítottak. A kastélyon belül több éve tartó régészeti-feltáró kutatások rövidesen befejeződnek, már csak kétmillió forint értékű ilyen jellegű munka van hátra. A szakemberek szerint a belső terek, helyiségek rendbe tételéhez akkor lesz célszerű hozzákezdeni, amikor a megfelelő befektetői vagyonkezelő kiválasztását követően eldől, hogy milyen célra használják az épületet. Hasznosítható lenne múzeumként, hotelként, oktatási központként vagy akár vadászkastélyként is. Az idei tervek között szerepel még a kastélyhoz tartozó egykori grófi istálló homlokzatának felújítása is, amelyet a bérlővel, a benne működő céggel közösen finanszíroz a KVI. Az Ördöglovas elnevezésű presszó tetőszerkezetét az őszi vihar letépte, az idén ezt is helyreállítják. Az épületeket övező hatalmas, 17 hektáros angolpark rekonstrukciójára sokat költöttek az elmúlt években, most új fák, bokrok telepítésével gyarapítják. Az állagmegóvás, az eddigi felújítások hatására megnőtt az érdeklődés a bajnai kastély iránt a befektetők körében, több szándéknyilatkozat van a kincstár birtokában. Olyan befektetőt keres a KVI, aki maximum 99 évre szóló bérletért cserébe vállalja az ingatlan eredeti állapot szerinti teljes felújítását és a műemlékes szakma által engedélyezett funkció kialakítását.