Vajna Erzsébet

Tavasszal kezdődik a tatai Gedia építése

Tavasszal elkezdik a karosszériaelemeket gyártó német Gedia GmbH tatai üzemének építését. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok már zajlanak. Az első ütemben 6 millió euró befektetéssel 3500 négyzetméteres csarnokot húznak fel, amelyben három hegesztő, ugyanennyi hajlító és tizenöt robotberendezéssel 80–100 főt foglalkoztatnak. Lapunk értesülése szerint a próbaüzem már ősszel megkezdődik, és három év alatt 30 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot szeretnének kialakítani. Mindehhez héthektáros területet vásárolt meg a cég az ipari parkban. A Gedia tatai üzemében az ütközési erőt elnyelő különleges karosszériaelemeket, ajtóküszöböket és egyéb alkatrészeket készítenek majd az autóipar részére. A Magyar Suzukival, az egyik legnagyobb megrendelőjével már megállapodott a cég. Kezdetben a Wagon R+ modelljeihez készítenek elemeket. Az esztergomiakon kívül a győri Audi, a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati Peugeot-Citroën gyárat is ellátja karosszériaelemekkel a cég. A 270 millió euró éves bevételű Gedia németországi központján kívül Spanyolországban és Lengyelországban működtet saját tulajdonú termelőüzemet, valamint vegyesvállalati részesedéssel rendelkezik az Egyesült Államokban, Brazíliában, Portugáliában és Kínában. A társaság saját gyáraiban jelentős kutató-fejlesztő tevékenységet is végez.

Már keresik az alkalmazottakat a Bridgestone gyárába

Noha a termelés az év második felében indul a Bridgestone Europe új tatabányai gyárában, már megkezdődött az alkalmazottak toborzása. A megyeszékhelyen kívül a régióban is keresnek magasan képzett művezetőket, operátorokat, mérnököket és technikusokat. Az elképzelések alapján valamennyi kiválasztott munkavállaló néhány hetet vagy hónapot tölt el a Bridgestone más európai gyáraiban, illetve Japánban. A tervek szerint tavasszal látnak hozzá az Európából és Japánból érkező gépek, berendezések szereléséhez, így az év második felében megkezdhetik a próba-, 2008-ban pedig a folyamatos termelést. A tervek szerint 2009-ben már naponta nyolcezer széles peremű gumiabroncsot fognak gyártani személy- és kisteherautókhoz. A 190 millió eurós beruházással épülő tatabányai gyár a cégcsoport európai piacát látja el gumiabroncsokkal. Magyarországi beruházásukat azzal indokolják, hogy a Bridgestone európai gyárai már nem tudják maradéktalanul kielégíteni a piaci igényeket. Ugyanakkor a nagy teljesítményű és nagyméretű abroncsok iránt folyamatosan nő a kereslet. Sajátos megoldást találtak egyébként a beruházó cégnek nyújtandó kedvezményekre. A Bridgestone-nak az EU előírásainak megfelelően be kell fizetnie a helyi adót. A teher felét azonban olyan közcélú beruházásokra fordítja az önkormányzat, amelyek a befektető érdekeit is szolgálják, így például az infrastruktúra fejlesztésére és a szakképzés erősítésére.

Új lakópark Oroszlányban

A napokban beköltöztek az első lakók Oroszlány új lakóparkjába. A 49 lakásból és 9 üzlethelyiségből álló épületegyüttesre mintegy 600 millió forintot költött a városi önkormányzat és a helyi ipari parkba települt legnagyobb cég, a kanadai Zenon Europe Kft. Az első ütemben elkészült két épület lakásait elsősorban olyan fiatalok vásárolták meg, akik a közelmúltban Oroszlányba települt cégeknél dolgoznak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a beruházók további épületek felhúzását tervezik. Az önkormányzat azzal kívánja még vonzóbbá tenni a lakóparkot, s így közvetve Oroszlányt, hogy a beköltözők az első évben 20, a következőben 10, később 5 százalék kedvezményt kapnak a fűtési díjból.

Átadták a komáromi Erzsébet hidat

Tegnap átadták a forgalomnak a Magyarországot és Szlovákiát Komáromnál összekötő Erzsébet hidat. A dunai átkelőre 1,7 milliárd forintot költöttek, a beruházást a két ország központi költségvetése fele-fele arányban finanszírozta. A felújítás feltételeit tárcaközi megállapodás keretében 2005 júliusában rögzítették. A magyar Hídtechnika Kft. kivitelezésében tavaly novemberben kezdődött meg és fejeződött be a megszabott határidőre az építkezés.

Vállalkozói adatbázis Tatabányán

Adatbázist hozott létre a kis- és középvállalkozások, valamint a multinacionális cégek közötti kapcsolatok kialakításának elősegítésére a tatabányai önkormányzat gazdaságfejlesztő szervezete (gfsz). A társaság felmérést végzett a városba települt nagyobb társaságoknál, akikről kiderült, hogy szinte semmit sem tudnak a megyeszékhelyen működő helyi vállalkozókról, és amikor beszállítókat keresnek, kénytelenek a telefonkönyvet felütni. A gfsz adatbázisából viszont most egyszerűen, gyorsan és térítésmentesen hozzájuthatnak minden olyan információhoz, amelyek a beszállítók kiválasztásához szükségesek. Részletesen szerepel a vállalkozók tevékenysége és szolgáltatási köre, sőt a cégek vezetőjének és a kapcsolattartónak a neve is. A város ipari parkjában eddig 11 külföldi befektető települt le és 600 millió eurós beruházással több mint 5000 munkahelyet létesített. A park 150 hektár szabad, értékesítésre előkészített területtel rendelkezik. A kkv-knak adatlapot kell eljuttatniuk a szervezethez, és azonnal bekerülhetnek az ingyenes internetes adatbázisba.

Hírháló

Milliárdos beruházás indul Mátyásföldön A tervek szerint a jövő év végén adják át a főváros XVI. kerületében, Mátyásföldön azt a sport-, kulturális és rekreációs célokat szolgáló szabadidőközpontot, amelynek kialakítását csaknem másfél évtizede határozták el, de – főleg anyagi forrás híján – eddig nem épülhetett meg. A 7,7 hektáros terület fejlesztését a kerület mintegy 60 százalékban egy ROP-pályázat nyerteseként európai uniós forrásból, állami támogatási keretösszegből és saját tőkéből finanszírozza. Az 1,35 milliárd forintba kerülő beruházás kivitelezője az Exkluzív Bau Kft., amely a munkálatokra kiírt közbeszerzési pályázat győzteseként végezheti el a feladatot. A beruházás során az új létesítmények kialakítása mellett több régi, jelenleg használaton kívüli épület kulturális és szórakoztató célú átalakítása, az azokat körülvevő parkrészek korszerűsítése is megvalósul – mondta sajtótájékoztatóján Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere.

Bioetanol-üzem épül az almásfüzitői timföldgyár helyén

A közelmúltban befejeződött az egykori almásfüzitői timföldgyár tíz éven át üresen álló, lepusztult épületeinek megsemmisítése, s a területen csaknem húszmilliárd forintos beruházással bioetanol-üzemet építenek – mondta lapunknak Karánsebesy Lukács, a település polgármestere. Emellett 800 millió forintból mezőgazdasági logisztikai központot, valamint kutatóbázist alakítanak ki. A gabona tárolására alkalmas raktárak már készen állnak. Az egykori gyár vasútvonalának és a dunai kikötőnek a felújítása is szerepel a tervek között. (A hasznosításról szóló tanulmányok több minisztérium és egyetem bevonásával készültek el.) A terület hasznosítását körülbelül 700 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az Európai Unió, a pályázaton nyert összeget a település önkormányzata 77 millióval egészítette ki. Az egykori gyár területét időközben ipari parkká nyilvánították, arra már jó néhány érdeklődő is van, éppen ezért tavaszig gyorsított ütemben dolgoznak a terület kármentesítésén – tette hozzá az előzőekhez a polgármester. A parkban még áll egyébként néhány jó állapotban lévő üzemépület, amelyeket már nem is robbantanak fel, azokat barnamezős beruházási program részeként hasznosítják.

Rendezvényház lesz a tatai pálmaházból

Háromszázötvenmillió forint vissza nem térintendő uniós támogatással megmentik a további pusztulástól és eredeti szépségében rendezvényházzá alakítják át az egykor hotelként működő tatai pálmaházat. Az elmúlt években lepusztult, omladozó műemléki épületegyüttest teljesen felújítják. A rekonstrukció eredményeként 200 főt befogadó, közösségi célokat szolgáló reprezentatív rendezvényház lesz a hajdani hotelből. Az épület tudományos, szakmai tanácskozásokra, kulturális és családi ünnepségek megrendezésére egyaránt alkalmas lesz.

Jót tett a párkányi lakáspiacnak a Duna-híd

Egyre több magyar állampolgár vásárol lakást a szlovákiai Párkányban. A helyi városi hivatal adatai szerint már közel száz külföldinek – köztük 54 magyar állampolgárnak – van lakása a Duna-parti szlovák városban. A külföldiek a helyiekkel azonos feltételekkel juthatnak hitelhez Szlovákiában, állami támogatásra azonban nem számíthatnak az általuk vásárolandó vagy felújításra szoruló ingatlanokhoz. Az ingatlanközvetítők szerint amióta felépült a magyar és a szlovák város, Esztergom és Párkány közötti dunai híd, folyamatosan nő az érdeklődés a párkányi ingatlanok iránt, és napjainkra a kereslet nagyobb lett a kínálatnál. Sokan az esztergomi munkalehetőségek miatt Szlovákia távolabbi területéről költöztek, illetve költöznének Párkányba. Ez a tény, valamint a magyar állampolgárok érdeklődése felveri a lakások árát: korábban az esztergomi lakások 60 százalékába került egy párkányi átlagos méretű otthon, most ez az arány a 85 százalékot is eléri. A párkányi árak más hasonló szlovákiai kisvárosokhoz képest jóval magasabbak. A növekvő keresletre építve egy magyarországi cég lakópark építésére területet vásárolt Párkányban. Az első lépcsőben 12 családi házat, majd tömbszerű lakásokat és szolgáltató épületeket is emelnek. A helyszíni munkálatokat tavasszal kezdi meg a magyarországi befektető társaság a Panoráma elnevezésű párkányi lakóparkban. A szlovák építésügyi minisztérium adatai szerint a jelenleginél 800 ezerrel több lakásra lenne szükség Szlovákiában. Ezért a tárca szorgalmazza a kis alapterületű otthonok építését, az ötven négyzetméternél kisebb alapterületű lakások esetében a támogatás jövőre elérheti a 30 százalékot is. A minisztérium évi 15 ezer lakás építését tervezi.