Vajna Erzsébet

Hétmilliárd Bábolnáért?

Hamarosan várhatóan elhárul az utolsó akadály is magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójának magánosítása elől. A ma már csak nevében patinás Bábolna Zrt. eladásáért mintegy hétmilliárd forintot remél az állam.

Hírpláza

A Citibank az Arenában A Citibank 2005-ben Budapesten létrehozott globális szolgáltatóközpontja stratégiai okokból az év harmadik negyedében megnyíló, a Raiffeisen Ingatlan fejlesztésében épülő Arena Corner irodaházba költözik át. Az Colliers ingatlan-tanácsadó segítségével kiválasztott új, 3 ezer négyzetméteres irodaterületre a központ létszámának folyamatos bővítése miatt van szüksége a társaságnak.

Elkészült az első óriás gáztartály Dunaalmáson

Egyidejűleg 4000 köbméter propán-bután gáz tárolására alkalmas óriás tartály összeszerelése fejeződött be a Közép-európai Gázterminál Zrt. (KEG) dunaalmási energialogisztikai bázisán. Európában ez a legnagyobb ilyen jellegű gáztároló. A méretében és formájában egy atom-tengeralattjáróhoz hasonlító monstrum átmérője 8 méter, hossza meghaladja a 90 métert. Különleges technológiával hegesztették össze és két harminctonnás félgömbbel zárták le. Steiner József, a társaság vezérigazgatója elmondta: megkezdték a tárgyalásokat három újabb, hasonló méretű tartály építésére. Két év alatt 3,5 milliárd forintot fordítanak tárolók telepítésére és az infrastruktúra fejlesztésére. A társaság olyan, az unió területén működő vállalkozókat keres, akik képesek hasonló méretű berendezések megépítésére, a Dunán való leúsztatására, illetve a kijelölt helyükre való berakást is elvégzik.A négy tároló összesen 240 vasúti tartálykocsi tartalmát lesz képes befogadni. A számítások szerint a KEG 2008-an már 64 ezer tonna cseppfolyós pb-gázt forgalmazhat, ami a magyar piac egynegyedét teszi ki. A jövő év tavaszára elkészül a társaság új dunai kikötője is, néhány év múlva pedig egy hatalmas föld alatti tározóval is rendelkezik. A Duna szállítási előnyeit kihasználva a szomszédos országok közeli térségeinek igényeivel is számol a KEG.

Startra kész a bábolnai biodízelüzem

Hamarosan megkezdődik a termelés az Öko-Line Hungary Kft. bábolnai biodízelüzemében. Kezdetben 18 ezer, majd 50 ezer tonna biodízelt állítanak elő, ami a jelenlegi számítások szerint évi 14 milliárd forint árbevételt jelent a társaságnak. A bábolnai gyár kialakítására 5,6 milliárd forintot költő Öko-Line további három üzemet épített, illetve épít. Az ezekben előállított alapanyag felhasználásával lesz képes az évi 50 ezer tonna biodízel gyártására a bábolnai üzem. Az olajprésüzemek körzetében mindenütt repceültetvényeket alakítanak ki, a termőterületek biztosítását a társaság mezőgazdasági integrátorokra bízta. A biodízel jelentős részét a Mol vásárolja meg, de a tervek szerint külföldre is szállítanak majd. Az olajprésüzemek, valamint a bábolnai gyár összesen mintegy 80 főnek adnak munkát.

Nyit a Vértes Center

Holnap adják át Tatabányán az Európa Ingatlanbefektetési Alap új bevásárlóközpontját, a Vértes Centert. A létesítmény alapterülete 30 ezer négyzetméter, a bérbe adható nettó terület ebből 16 ezer négyzetméter. (A komplexum a közepesnél valamivel nagyobbnak számít a vidéki bevásárlóközpontok mezőnyében.) A beruházás teljes költsége a telekvásárlástól az átadásig mintegy 4 milliárd forint volt. A bevásárlóközpont valamennyi üzletét és irodáját már bérbe adták, többek között a Média Markt, a Libri, a DM, a C&A, valamint a McDonald’s várja a vásárlókat. A multiplex mozi átadása azonban késik, csak május végén nyílik meg. A Vértes Center egyik érdekessége, hogy alagsorában 31 állásos buszpályaudvar épült a Vértes Volán Rt.-vel együttműködve, emellett a város kérésére a beruházók 100 millió forintos költséggel felújították és akadálymentesítették a központhoz vezető aluljárót is.

Hamarosan indul a termelés a Toyo Seat nyergesújfalui gyárában

Megkezdték a gépek telepítését a japán Toyo Seat Co. Ltd. Nyergesújfalun épülő új gyárában, ahol július elején indul a termelés. Kezdetben naponta 1,2 ezer autóülést készítenek, amelyeket félóránként kamionok visznek a közeli Esztergomba, a Suzuki-gyárba. A kétszáz főt foglalkoztató üzem az első teljes évben, 2008-ban három műszakban 1,2 millió ülést gyárt majd 20 milliárd forint értékben, emellett egyéb alkatrészek előállítása is szerepel a tervekben. A mintegy 2 milliárd forintos beruházásból részt vállalt a Suzuki-csoport is, a beruházásra, illetve az üzem működtetésére ugyanis vegyesvállalatot alapított a Toyo Seat és a Magyar Suzuki. A két cég kapcsolata egyébként nem új keletű: a Toyo Seat 2003-ba átadott százhalombattai gyára a Suzuki Swift és SX4 modelljei, valamint a japán márka indiai leányvállalata, a Maruti számára is gyárt üléskereteket.

További beruházások indulnak

Elkészült a Sanyo Hungária Kft. dorogi üzemében az az üzemcsarnok, amelyben újabb gépsorok felszerelésével háromszorosára növeli a napelemek gyártását a japán cég. A Sanyo még 2004-ben 2,7 milliárd forint beruházással indította el a dorogi ipari parkban napelemgyártó üzemének építését, ahol egy év múlva kezdõdött el a termelés és jelenleg már 240 ezer napelemet készítenek a világpiac élvonalába sorolt technológiával. Ennek nyomán a vállalat tavaly már 40 milliárd forintos bevételt ért el a napelemek értékesítésébõl. A növekvõ kereslet láttán a japán tulajdonos újabb milliárdos beruházásról, fejlesztésrõl döntött: a most elkészült 6500 négyzetméteres csarnokban két új gyártósort telepítenek.

Újabb beruházási lépés a magyar Zolteknél

Újabb szénszálgyártó gépsorok felszerelését kezdték meg az amerikai Zoltek Co. nyergesújfalui üzemében, az újonnan épített üzemcsarnokban. Folyamatosan töltik fel a létszámot, a diplomások számát 130-al akarják növelni, és az év végére elérik a 20 milliárd forintos beruházási összeget. Ennek köszönhetően nyolcezer tonnára nő a világszerte igen keresett szénszál gyártási kapacitása. Ezenkívül megteremtették a feltételét évi 2000 tonna úgynevezett oxidált műszaki szál előállításának is. Bakos György, a Zoltek Zrt. ügyvezetője lapunknak elmondta: a nagy volumenű beruházással a világ egyik legnagyobb szénszálgyártó-bázisát alakítja ki Nyergesújfalun az amerikai anyavállalat, amely még 1955-ben vásárolta meg a magyar üzemet, az egykori Viscosa gyárat. Azóta fokozatosan megszüntették a hagyományos textilipari alapanyagok – például az akrilszálak – előállítását, és helyettük a nagyobb nyereséget hozó szénszálak gyártására rendezkedtek be. A termelést 2005-re ezer tonnára futtatták fel, és ekkor döntött úgy a tulajdonos, hogy – a hatalmas léptékben növekvő kereslet hatására – 20 milliárd forint befektetéssel többszörösére növeli nyergesújfalui üzemének kapacitását. Az alkalmazott technológia amerikai, a berendezéseket, gépeket azonban magyar szakemberek tervezték, és legyártásuk hetven százalékát magyar cégekre bízták. A Nyergesújfalun készülő szénszál zömét Európában értékesítik – elsősorban a szélerőművek lapátjainak gyártásánál hasznosítják –, Amerikába az oxidált műszaki szálakat szállítják, amit repülőgépgyárak rendelnek a fékbetétek erősítésére. A fejlesztési program során a korábbi 800 fős létszámot a jövő év végéig 1200-ra növelik. A cég az új munkahelyek létesítéséért 2,9 milliárd forint állami forrást kapott. A projekt lezárultával a Zoltek Zrt. évi 34-36 milliárd forint forgalmú társaság és az amerikai anyavállalat európai szénszálgyártó központja lesz. Az infrastrukturális beruházások egy része áthúzódik a következő évre is.

Indul a Mol és a Rossi közös biodízelüzemének építése

Immár minden jel arra mutat, hogy a napokban elkezdődik annak a komáromi biodízelüzemnek az építése, amelyet a Mol Nyrt. részbeni igényeinek kielégítésére hoznak létre. A beruházást az az osztrák többségi tulajdonban lévő Rossi Biofuel Zrt. végzi, amelynek egyébként 25 százalékban a magyar olajipari társaság is tulajdonosa. A vállalatot még tavaly hozták létre, 4,5 millió eurós alaptőkével. A tervek szerint mintegy 40 millió eurós költséggel Magyarország legnagyobb – évi 150 ezer tonna biodízel előállítására alkalmas – üzemét építik fel. Ebből a mennyiségből 120 ezer tonna biodízel-komponenst a Molnak szállítanak majd, 30 ezret pedig külföldön értékesítenek. Az új komáromi üzemben a biokomponens előállításához repce-, napraforgó- és használt sütőolajat, szükség esetén állati zsiradékot használnak fel. A tervek szerint a gyár 35–50 embernek ad majd munkát. A beruházásnál az olajiparban jónak mondható öt-hét év megtérüléssel számolnak.