Vajna Erzsébet

Grundfos City Tatabányán

A dán Grundfos-csoport tatabányai szivattyúgyárában megnyitotta európai és közel-keleti kompetenciaközpontját. Az új létesítményben a cég a világ minden részéből érkező vevőinek, partnereinek és munkatársainak biztosít találkozóhelyet, ahol megoszthatják egymással a Grundfos-termékekkel kapcsolatos ismereteket. Tréningeket szerveznek részükre, bepillantást nyerhetnek a termelési folyamatokba, tájékoztatják őket a készülőben lévő új termékekről. Az elmúlt évek során megerősödött szakmakultúrára alapozva átadott új kompetenciaközpont legfontosabb célja az oktatás és a párbeszéd, valamint a kereskedelmi szolgáltatások támogatása új, innovatív módszerekkel. A tatabányai ipari parkban 2000-ben készült el a dán társaság első, 15 ezer négyzetméteres üzemcsarnoka, amelyet később újabbak követtek. Így az eredetileg vállalt 800 helyett ma már csaknem ezernégyszáz munkavállalónak biztosítanak közvetlen megélhetést, ezenkívül a cég számos szolgáltatást is vásárol a helyi beszállítóktól. A tatabányai gyártóbázis árbevétele 2005-ben 27 milliárd, 2006-ban 41,7 milliárd forint volt. A Tatabányán készülő közmű- és épületgépészeti szivattyúkat a világ számos országába exportálják.

Komárom csincsilla-nagyhatalom lett

Az idén 80 ezer csincsilla prémjét dolgozza fel és értékesíti a komáromi Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer Kft., amely a napokban Kanadába, Japánba és Hongkongba szállított az értékes szőrmékből. A világon ugrásszerűen nőtt a könnyű és finom csincsillaprémek iránti kereslet - mondta el lapunknak Potháczky Lajos, a komáromi kft. tulajdonos-ügyvezetője és hozzátette: a ruházati cikkeken kívül ágytakaró is készül belőlük. A vásárlók a gazdag emberek köréből kerülnek ki, hiszen egy hosszú bunda ára 2-10 millió forintnak megfelelő összeg között van, ennek ellenére az idei mennyiségnek akár a kétszeresét is el tudnák adni. Ám hiába van a társaságnak 300 külföldi és csaknem ugyanennyi belföldi szerződéses beszállítója, nem jut elegendő alapanyaghoz. Elsősorban a hazai beszállítók körét szeretnék bővíteni, de csak tőkével rendelkezőknek érdemes belevágni, ugyanis a sok odafigyelést és gondoskodást igénylő, mintegy félkilós rágcsáló szaporulata kicsi, emellett elég hosszú, nyolc hónapos tartás után vágható le a bundájáért - magyarázza Potháczky Lajos. A komáromi vállalkozó most bővíti és korszerűsíti saját állattartó és -feldolgozó telepét további 5000 férőhellyel - a közelmúltban már volt egy ugyanekkora fejlesztés -, egy férőhely megépítése 6000 forintba kerül. Ma a feldolgozott prémek 60-70 százalékát külföldön szerzi be a társaság; a távlati cél az, hogy legalább a tengerentúli alapanyag-vásárlást csökkentsék. A csincsillaszőrmét zömében exportálják, Potháczky Lajos tudomása szerint számos világsztár, köztük Jennifer Lopez bundája is az általuk szállított darabokból készült. A világelsők között számon tartott vállalkozás ott van minden nívósabb szakmai rendezvényen, legközelebb az októberben megnyíló moszkvai prém- és bundavilágkiállításon vesznek részt.

Megyei társulás

Az előzetes becslések szerint 53 milliárd forint költséggel épülhet ki 168 település hulladékgazdálkodási rendszere. A tervek elkészültek, és jövőre meghirdetik a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás projektjét. A program fő célja egy olyan komplex hulladékgyűjtési, -kezelési, -hasznosítási és ártalmatlanítási rendszer kiépítése, amely megfelel az uniós előírásoknak. Borbély István, Polgárdi polgármestere, a társulás elnöke lapunknak elmondta: hat megye önkormányzata társult annak érdekében, hogy régiójukban megvalósítsák a korszerű hulladékgazdálkodást. Mindez 700 ezer embert érint. A kiépítésre kerülő rendszer előnye, hogy nem új hulladéklerakókat építenek, hanem a már meglevőket fejlesztik. A projektben kilenc fejlesztés előtt álló hulladékkezelő központ szerepel: Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Oroszlányban, Dömsödön, Várpalotán, Sárbogárdon, Adonyban, Várpalotán és Polgárdiban. Ezeken a településeken a begyűjtött hulladékot válogatják, komposztálják, bálázzák, alkalmassá teszik az ártalmatlanításra, illetve az újrahasznosításra. Az előkezelt és magasabb fűtőértékű hulladékot a felépítésre kerülő várpalotai égetőműbe és az inotai erőműbe szállítják majd, ahol a hulladék elégetésével áramot termelnek. A hulladék megsemmisítéséért nem kell fizetniük a projektben részt vevő önkormányzatoknak. Borbély István szerint az áram értékesítéséből származó bevétel egy részét az önkormányza-tok a lakossági szemétdíj karbantartására, vélhetően annak csökkentésére fordíthatják. A program megvalósításához az Európai Unió és magyar állam is támogatást nyújt.

Bővíti kapacitását a Güntner-Tata

A számítógépes és mobiltelefonos rendszerközpontok növekvő száma, az élelmiszeriparban a szigorú uniós előírások, illetve a globális felmelegedés következtében ugrásszerűen megnőtt a kereslet a hűtés iránt - mondta Solymár Endre, az ipari hőcserélőket és hűtőberendezéseket gyártó Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. A tatai székhelyű társaság a továbbiakban is várható keresletnövekedéshez igazodva 1500 négyzetméterrel bővíti gyártócsarnokát, amelynek ezzel 17 500 négyzetméterre nő az alapterülete. A cég 375 millió forintot költ az új beruházásra, 30-40 új munkahelyet létesítve. A kapacitásbővítéssel egyidejűleg több munkafolyamatot automatizálnak. A kft. későbbi tervei között újabb gyártócsarnok felépítése is szerepel. A Güntner-Tata Kft. a készülékek 96 százalékát exportálja: főként Nyugat-Európába, de a Távol-Keletre, a tengerentúlra, az arab országokba is szállít. A németországi anyacég a közelmúltban Mexikóban és Indonéziában is épített gyártóüzemeket, ám a speciális termékek nagy része e térségek megrendelőinek is változatlanul Tatán készül. A céget 1990-ben alapította a többségi tulajdonos Hans Güntner GmbH és a Tata Hűtőtechnika Szövetkezet. A német nagyvállalat már akkor is vezető szerepet játszott Európában a freonos rendszerű lamellázott hőcserélők gyártásában. A cégcsoporton belül a tatai társaság ma már vezető pozíciót tölt be, Tatán a Güntner termékpalettájának összes fontos típusa gyártható. Az egyedi termékek közé tartozik az a hűtőberendezésük, amellyel egy hatalmas chilei csillagvizsgáló klímáját szabályozzák. Speciálisnak számít az a hőcserélő is, amellyel komplett vasúti vagonok hűtése és Forma-1-es autók szélcsatornában történő tesztelése oldható meg.

Azbesztmentesítés 200 millióért Tatabányán

Azbesztmentesítési program kezdődött Tatabánya egyik lakótelepén, Bánhidán. Csaknem 200 millió forint ráfordítással 31 lépcsőház alagsori helyiségeiből, 435 lakásból és 128 garázsból távolítják el a rákkeltő szigetelőanyagot. A hét hónapig tartó munka ezer tatabányai lakost érint közvetlenül. A programot az eredeti tervek szerint egy évvel korábban indították volna, ám az EU időközben kiszállt a finanszírozásból, ezért a megvalósításhoz hazai forrásokat kellett találni. Így a 200 millió forintból Tatabányának 12 milliót kellett biztosítania saját költségvetéséből, a többi pénz állami forrásokból származik. Tatabányán a 60-as, 70-es években a szénbányászat munkaerővonzó erejének köszönhetően 22 ezer lakótelepi lakás épült. Az építkezéseken sok helyen alkalmaztak azbesztpaplanos hőszigetelést, amelynek rákkeltő hatását akkor nem ismerték. Azóta egyértelműen bebizonyosodott az azbeszt egészségkárosító tulajdonsága. A most kezdődött beruházás a teljes azbesztmentesítési program első és egyben legkisebb eleme. Az önkormányzat városfejlesztési koncepciójában szerepel még két másik lakótelep panelépületeinek azbesztmentesítése is, a teljes program csak három ütemben valósítható meg. E munkálatok anyagi támogatására az önkormányzat újabb pályázatokat nyújt be.

Napelemgyár épül Tatabányán

Még ebben az évben megkezdődik az építése és 2009-re készül el a tatabányai ipari parkban a Genesis Energy Nyrt. napelemgyártó üzeme. A 26 milliárd forintból felépülő gyár 200, túlnyomórészt magasan képzett munkavállalót kíván foglalkoztatni. Gíber Erzsébet, a tatabányai gazdaságfejlesztő szervezet ügyvezetője szerint a térségben biztosított annyi szakképzett munkaerő, amennyit az új üzem igényel. Az utánpótlás érdekében pedig már a beruházó ajánlattétele közben egyeztettek a szakképző intézményekkel. Bencsik János polgármester úgy véli, a világviszonylatban is vezető technológiát képviselő napelemgyár segíti Tatabánya gazdaságának több lábon állását és a következő évtizedekben húzóágazata lehet a megyeszékhely iparának. Az új gyár jó hatással lesz a beszállítókra is, például az üvegiparban. A tatabányai ipari parkban a japán Asahi Glass melletti telken épül az új létesítmény, s legnagyobb megrendelője lehet a legnagyobb japán üveggyártó magyarországi leányvállalatának. Így, illetve az egyéb partneri kapcsolatokon keresztül a gyárban közvetlenül alkalmazott 200 főnél nagyobb mértékben nőhet majd a foglalkoztatottság a térségben. Az új üzemben éves szinten 800 megawatt összteljesítményű amorf szilícium alapú, vékonyréteg-technológiájú napelemcellákat készítenek majd az európai piacra. Az új technológiának köszönhetően a termékek fajlagos előállítási költségei alacsonyabbak, mint a hagyományos gyártástechnológia esetében. Ezenkívül a termékek végső energiatermelési képessége 25 százalékkal magasabb. Az amerikai Genesis Energy beruházásához a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - egyedi kormánydöntés alapján - 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az elemzők szerint a beruházással keletkező költségvetési bevételek többszörösen meghaladják a támogatás mértékét.

Közelebb mennek a Nokiához

A finn Stora Enso csaknem 15 millió eurós befektetéssel nyomtatott hullámpapírlemezből készülő csomagolóeszközt előállító gyárat épít Komáromban. A világcégnek nem ez az első beruházása Magyarországon: Pátyon már épített 2001-ben egy üzemet, ahol leányvállalata, a Stora Enso Packaging Kft. évente több millió hullámpapírlemezből készülő csomagolóeszközt állít elő. A pátyi telephely fejlesztése helyett a cég vezetése azért döntött inkább a komáromi beruházás mellett, mert az közelebb van a megrendelőhöz. A Stora ugyanis a Nokia komáromi gyárának közvetlen beszállítója lesz. Az új gyár felépítése várhatóan 2008 harmadik negyedévében fejeződik be. A befektető sem az új komáromi gyár várható termelési értékéről, sem magyarországi leányvállalatának gazdálkodásáról nem ad információt. A finn cég szerint a magyarországi újabb befektetés része annak a 46 millió euró összértékű beruházási tervnek, amelynek alapján a Stora Enso Oroszországban és Lengyelországban is terjeszkedik. Az oroszországi Balabanavóban egy új nyomtatott, mikrohullámú hullámpapírlemez-előállító gyár felépítésével kívánja erősíteni pozícióját a gyorsan bővülő piaci körülmények között. Lengyelországban a Lódz mellett már működő hullámpapírlemez-doboz gyárának bővítésére készül. A lengyel piacon is a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékekkel tervezi növelni részesedét a finn Stora Enso.

Több száz új dolgozó jelentkezését várják

Megkezdték a gépek telepítését a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelemgyárának második üzemcsarnokába. A többnyire Japánból érkezett berendezések próbaüzeme szeptemberben, a folyamatos termelés pedig novemberben indulhat. A 6500 négyzetméteres új üzemcsarnokban több mint ötszázan dolgoznak majd. Nemcsak Dorogon és környékén, hanem az egész ország területén, sőt a Felvidéken és Romániában is toboroznak munkásokat. Az év végén újabb gépsort állítanak munkába, azt követően pedig tovább bővítik a létszámot. A 2,7 milliárd forintos beruházással felhúzott dorogi napelemgyár első csarnokában – ahol 2005-ben kezdődött meg a termelés – havonta 20 ezer modul készül a világpiac élvonalába sorolt technológiával, maximális tisztaság és állandó hőmérséklet mellett. A második új szolárcsarnokban a teljes kapacitás elérésekor 30-32 ezer elemet gyártanak majd havonta. A fejlesztéssel nem áll le a cég, a jövő évben újabb kapacitásbővítést tervez. Itt lesz a Sanyo-csoport legnagyobb napelemgyártó bázisa. A dorogi üzemből kikerülő gyártmányok zömét Németországban, Spanyolországban és Olaszországban, valamint a skandináv államokban értékesítik. A termelés bővítésével újabb piacok megnyílásával számolnak. Reményeik szerint Magyarországon is nő az érdeklődés. A Sanyo dorogi üzemében a napelemeken kívül a mobiltelefonokhoz szükséges akkumulátorokat, valamint légkondicionálókat is gyártanak. Az óriásvállalat Dorogon jelenleg – a kölcsönzött munkaerővel együtt – 1500 munkatársat foglalkoztat.

Százmilliárdos bioüzemanyag-gyár épülhet

Második generációs bioüzemanyag-gyárat építene az egykori almásfüzitői timföldgyár területén egy tengerentúli vállalkozó – mondta Gágyor Pál, a terület egyik tulajdonosa, az Iverg Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. A beruházó nevét egyelőre üzleti okokból nem kívánják felfedni,várhatóan csak szeptemberben jelentik be. A vállalkozónak nagyszabású tervei vannak: évente egymillió tonna kukoricából 320 ezer tonna üzemanyagot szándékozik előállítani almásfüzitői üzemében. Gágyor a beruházás értékét százmilliárd forintra becsüli. A második generációs bioüzemanyagokból az eddigi néhány százalék helyett 20 százalékot is hozzá lehet keverni a kőolajalapú üzemanyagokhoz, a motor átállítása nélkül. Az 1950-es években létesített és gazdasági okokból 1977-ben bezárt almásfüzitői timföldgyár területének rehabilitációja – amit az Európai Unió csaknem 700 millió forinttal támogatott – a napokban fejeződött be. A nagyszabású munkálatok során több százezer négyzetméteren átmosták a timföldgyártás közben lúgossá vált talajt, földet cseréltek és elvégeztek más környezetvédelmi munkákat is. Több üzemépületet felrobbantottak, a még jó állapotban lévőket barnamezős beruházásként hasznosítják. A biocentrumon kívül többek között innovációs központ, logisztikai bázis kialakítása is szerepel a hasznosítási programban. Az időközben ipari parkká nyilvánított volt timföldgyári terület tulajdonosa az Iverg Consulting Kft.-n kívül az Euroinvest Zrt.