Tóth Katalin

A Hírek Média Kft. nőtt a leggyorsabban

A 1853 százalékos növekedéssel a magyar Hírek Média és Internet Technológiai Kft. lett az első a Deloitte & Touche Central Europe idei felmérésében, amely a gyors ütemben növekedő technológiai cégeket rangsorolja a vállalatok elmúlt három évben elért bevételének százalékos arányban mért bővülése alapján. A leggyorsabban növekvő 50 cég közül tizennégy magyar.

Közép-Európai rangsor (technológiai rangsor)

Helyezés Cég Ország Bevételnövekedés* (százalék) 1. Hírek Média Kft. Magyarország 1853 2. Sense/Net Magyarország 1223 3. Internet Info Csehország 1137 4. i-Cell Magyarország 1126 5. ET NETERA Csehország 987 6. e-point Lengyelország 921 7. CV-Online Észtország 824 8. K. D. Marketing Csehország 699 9. Telnet Hungary Magyarország 660 10. Artec Design Group Észtország 601 * bevételnövekedés százalékban az elmúlt 3 évben Forrás: Deloitte & Touche CE

A Hunguest Vagyonkezelő adatai

(millió forint) 1999 2000 Mérlegkimutatás Befektetett eszközök 8 491,2 8 861,5 Forgóeszközök 2 105,6 1 985,1 Követelések 1 305,1 363,6 Aktív időbeli elhatárolások 132,9 84,0 Saját tőke 9 644,3 9 244,2 Jegyzett tőke 10 444,0 10 444,0 Tőketartalék 315,2 281,9 Eredménytartalék -209,9 -1 114,9 Céltartalékok 29,0 10,0 Kötelezettségek 899,5 822,3 Passzív időbeli elhatárolások 156,9 854,0 Mérlegfőösszeg 10 729,7 10 930,5 Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 249,6 322,5 Egyéb bevételek 227,5 362,4 Egyéb költségek 146,0 131,1 Egyéb ráfordítások 237,4 387,7 Üzemi tevékenység eredménye -107,4 -56,7 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 185,4 8,1 Kapott osztalék és részesedés egyéb vállalkozóktól 0 0,02 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1,3 330,0 Pénzügyi műveletek eredménye -917,8 -339,9 Szokásos vállalkozási eredmény -1 025,3 -396,6 Rendkívüli eredmény 120,3 29,8 Adózás előtti eredmény -905,0 -366,8 Forrás: cégbíróság

Elégedettségi skála

(1-től 5-ig) Teljesítménybérezés 4,1 Stratégiai tervezés 4,06 Vevőszegmentáció 3,99 Cycle time reduction 3,99 Reálopció-számítás 3,97 Balanced Scorecard 3,96 Mission & vision statements 3,94 Fúziós integrációs teamek 3,92 Shareholder value analízis 3,92 Minőségmenedzsment (TQM) 3,91 Vevői elégedettség-mérés 3,91 One-to-one marketing 3,9 Benchmarking 3,89 Activity-based menedzsment 3,87 Scenario planning 3,87 Reengineering 3,86 Ellátásilánc-integráció 3,85 Core kompetenciák 3,83 Tevékenységkihelyezés 3,8 Növekedési stratégiák 3,78 Stratégiai szövetségek 3,74 CRM 3,67 Market disruption analízis 3,62 Tudásmenedzsment 3,61 Corporate venturing 3,47 Forrás: Bain & Co. globális felmérés 2001.

A hagyományos cégértékelési eljárások alulértékelik a rugalmasságot

A hagyományos pénzügyi számítási módszerek (nettó jelenérték számítása, diszkontált cash flow, belső megtérülési ráta számítása) a bizonytalanságot általában értékcsökkentő kockázati tényezőként veszik figyelembe, úgy, hogy a kockázat mértékével arányosan növelik a befektetett tőke elvárt hozamát. Ezek a számítások tehát a jövőben bekövetkező lehetséges pénzáramlások közül csupán egyetlen verzió valószínű bekövetkezését veszik figyelembe, a valószínűséghez tartozó kockázat mértékének a diszkontrátában történő ellensúlyozásával. A valóságban ezzel szemben a befektetések megvalósulása nagyon sokféleképpen történhet, a befektetők pedig a piaci környezet változásának megfelelően menet közben is képesek arra, hogy a helyzetet felmérve módosítsák stratégiájukat és az új körülmények között maximalizálják befektetésük értékét. Mivel a hagyományos vállalatértékelési eljárások a befektetni vagy sem kérdést válaszolják meg a döntés pillanatában fennálló feltételek mellett, figyelmen kívül hagyják a befektető döntési rugalmasságának, a stratégia módosíthatóságának értékét, ezért tipikusan alulértékelnek értékes üzleti lehetőségeket. A pénzügyi piacokról átvett opciós értékelési módszer a legalkalmasabb arra, hogy a bizonytalanságban rejlő üzleti lehetőségek értékét számszerűsítsék. A leggyakrabban használt reálopciós árazási technika az úgynevezett döntési fák alkalmazása, amely szemléletesen ábrázolja a az opció értékét meghatározó legfőbb változókat, az üzleti stratégia alakítása szempontjából legfontosabb tényezőket. Olyan esetekben ahol a termék árfolyamváltozásáról tőzsdei adatok is rendelkezésre állnak a Black-Scholes modell alkalmazására is van példa a magyar tanácsadói projektekben.

Reálopciók a magyar energiaiparban

A piaci bizonytalanságot jelentősen megnövelheti a szabályozás radikális megváltoztatása. A magyar energetikai cégeknek szembe kell nézniük azzal, hogy bizonytalan a 2003. évi liberalizáció után kialakuló piaci versenyár, valamint a jelenlegi szereplők jövőben várható piaci részesedése, profitabilitása, működési feltételrendszere. A menedzsmentnek, illetve a tulajdonosoknak fel kell készülniük arra, hogy gyorsan és megfelelően reagálni tudjanak a megváltozott piaci körülményekre kialakítva a bizonytalansághoz rugalmasan alkalmazkodó középtávú üzleti stratégiájukat. A hosszú távú áramvásárlási szerződések lejáratát követően nemcsak a befektetett tőke megtérülése válhat bizonytalanná, de az üzleti tevékenység folyatása is ellehetetlenülhet. A már korábban liberalizált német, illetve angol energiapiacról és az azon tevékenykedő társaságokról benchmarkadatok szerezhetők be, többek között a liberalizált áramár várható szintjére és volatilitására, valamint egy működő energiakereskedési rendszer költségeire vonatkozóan. A társaság működési és piaci sajátosságainak és lehetőségeinek ismeretében az összehasonlító adatok segítségével lehetővé válik olyan üzleti terv kialakítása, amely az adott társaság jövőben lehetséges működési alternatíváit tükrözi. Az így kialakított üzleti terv alapján reálopciós számításokkal eldönthető, hogy milyen mértékű beruházást gazdaságos megvalósítani, illetve mikor, milyen feltételek mellett érdemes ezeket a fejlesztéseket elkezdeni és végrehajtani. Választ kap a menedzsment olyan stratégiai kérdésekre is, mint a lehetséges kereskedési rendszerek közötti jövőbeni választás vagy egyéb, az iparági vertikumban található társaságokba történő befektetés módja és mértéke. Károly Andrea, Ernst & Young

A tőkepiaci szorzószámok megbízhatatlan becsléseket adtak

Az internetes cégek értékelésekor - mivel az új iparágakban nem állnak rendelkezésre historikus adatok a piaci kereslet volatilitásáról - jellemzően a tőkepiaci szorzószámos módszert alkalmazzák. Egy adott cég üzleti/piaci értékét egy hasonló profilú társaság eladására korábban létrejött tranzakció értékéből kiindulva állapítják meg, úgy, hogy a cég értékét meghatározó változót - ami általában az internetes társaság előfizetőinek, a weboldal látogatóinak száma volt - egy szorzószámmal korrigáltak. Ez a szorzó az összehasonlítás alapjául vett, többnyire amerikai társaság és az értékelés tárgyát képező cég - mondjuk egy magyar internetes vállalkozás - piacának nagysága, fogyasztóinak vásárlóereje közötti különbséget korrigálta. Ezekben a számításokban meglehetősen sok volt a becslés, így nem meglepő, hogy ezek a cégértékelések és a nyomukban létrejött tranzakciók gyakran elég messze voltak a cég valós értékétől. Reálopciós értékelési eljárást alkalmazva felmérhető az a tartomány amelyben - a vállalkozás piacának sajátosságait figyelembe véve - a vállalat által generált cash flow értéke várhatóan mozogni fog, és ennek alapján alakítható ki az üzleti terv. Az üzleti terv kialakítása során a piac potenciális mérete, a versenytársak helyzete és a társaság tőkeállománya korlátozzák a társaság növekedését, ugyanakkor a piac jellemzői (az árak és az értékesített mennyiség volatilitása) és a társaság növekedési és alkalmazkodási képessége határozzák meg a cég fejlődésének ütemét, az üzleti stratégia szükséges módosításait. A fejlődési ütem kifinomultabb értékelésének képessége az, amely a reálopciós értékelési eljárás alkalmazását a tulajdonos számára stratégiai döntéseinek megalapozásához szükségessé teszi. A reálopciós értékelés során a társaság által várhatóan termelt pénzáramlásokat úgy tekintjük, mint a tulajdonosnak járó kifizetéseket, amelyeket jogában áll megkapni, addig amíg a társaság folyatja tevékenységét és tulajdonosai nem számolják fel. A társaság működésének értéke ennek értelmében minden időszakban két részből tevődik össze, az adott időszakban termelt szabad cash flow-ból, valamint annak a jognak az értékéből, hogy a társaság a következő időszakban is folytathatja működését. Minden egyes időszak egy döntéstől a másik döntésig eltelt időt foglalja magában. Az így kialakított üzleti terv alapján elvégzett reálopciós számítások eredménye nemcsak a „megéri-e befektetni az adott társaságba” kérdésre ad választ, hanem arra is képes, hogy az üzleti tervből kiindulva befektetési stratégiát adjon a tulajdonosnak, választ adjon arra a kérdésre, hogyan érdemes a befektetést megvalósítani, ütemezni, továbbá, hogy az egyes megvalósulási esetekben meddig érdemes folytatni a társaság működtetését és mikor érkezik el az a pillanat, amikortól kezdve a további tőkeemelés már nem térül meg. Felfogható úgy, hogy a technológiai cégek befektetői növekedési opciók birtokában vannak, amelyek megfeleltethetőkegy olyan amerikai típusú vételi opcióknak feleltethetők meg, ahol a kötési árfolyam a további projekt további beruházási költsége, a mögöttes termék ezen beruházás vagy beruházások pénzáramlásának jelenértéke, míg a futamidő a következő beruházás megvalósításának kezdetéig tart. Lépcsőzetesen összefüggő projektek esetében minden vételi opció - további üzletrész vásárlása, tőkeemelés vagy beruházás - további vételi opciókat foglal magában, így az árazás meglehetősen bonyolult is lehet. A növekedési opciókat tartalmazó projektek kezdetben negatív jelenértékűek, ezért ezen projektek esetében különösen nagy időértéke lehet egy rugalmassági reálopciónak, amely azzal, hogy további beruházások megvalósítását teszi lehetővé, pótlólagos opciós értékkel rendelkezik. K. A.

Eszközök a hitelező-tulajdonos ellentét kezelésére

A reálopciók leggyakrabban a mérleg eszközoldalán felmerülő, a menedzsmentnek döntési rugalmasságot biztosító lehetőségeket értékelnek. A forrásoldalon a tőkeáttétel által biztosított vezetői rugalmasság értéke - ha nem foglalkozunk a tőkeforrások között gyakran található opciós tulajdonságokkal rendelkező hibrid értékpapírokkal (átváltható, visszahívható értékpapírokkal) - a tőkeszerkezet által rejtett opciók kiszámításával számszerűsíthető. Ennek az értéknek a meghatározása csőd szélén álló cégek értékelésében és a tulajdonos-hitelező egyezkedésben vállalhat leginkább szerepet.

Tanácsadó céget alapított Peter Tufo

A NAPI Gazdaság információi szerint Peter Tufo & Associates Tanácsadó Kft. néven magyar céget alapított Peter Tufo, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete. A hárommillió forint jegyzett tőkével létrehozott társaság tulajdonosa az ügyvezetői feladatot is ellátó Peter Tufo és a massachusettsi illetőségű Robert P. Tufo. A cég tevékenységi köre üzletviteli és ingatlan-tanácsadás, valamint piac- és közvélemény-kutatás. A Tufo-cég a Demján Sándor nevével fémjelzett Trigránit Rt. székhelyén, a Westend épületkomplexumban van bejegyezve. Feltehetőleg a társaság első ügyfele is a Trigránit lesz, amelynek egy határozott időtartamú, rövid távú szerződés keretében ingatlanfejlesztési beruházásokhoz ad tanácsokat az új cég. A volt nagykövet - aki havonta csak néhány napot tartózkodik Budapesten - New Yorkból ad majd üzleti tanácsokat a Kanadában élő Peter Munk TrizecHahn-cégcsoportjához tartozó Trigránit kanadai igazgatósági tagjának, Willard d'Heureux-nek és a menedzsment többi tagjának. (NAPI) (A Trigránit-Auchan ügyletről cikkünk a 6. oldalon)