A piaci bizonytalanságot jelentősen megnövelheti a szabályozás radikális megváltoztatása. A magyar energetikai cégeknek szembe kell nézniük azzal, hogy bizonytalan a 2003. évi liberalizáció után kialakuló piaci versenyár, valamint a jelenlegi szereplők jövőben várható piaci részesedése, profitabilitása, működési feltételrendszere. A menedzsmentnek, illetve a tulajdonosoknak fel kell készülniük arra, hogy gyorsan és megfelelően reagálni tudjanak a megváltozott piaci körülményekre kialakítva a bizonytalansághoz rugalmasan alkalmazkodó középtávú üzleti stratégiájukat. A hosszú távú áramvásárlási szerződések lejáratát követően nemcsak a befektetett tőke megtérülése válhat bizonytalanná, de az üzleti tevékenység folyatása is ellehetetlenülhet.
A már korábban liberalizált német, illetve angol energiapiacról és az azon tevékenykedő társaságokról benchmarkadatok szerezhetők be, többek között a liberalizált áramár várható szintjére és volatilitására, valamint egy működő energiakereskedési rendszer költségeire vonatkozóan. A társaság működési és piaci sajátosságainak és lehetőségeinek ismeretében az összehasonlító adatok segítségével lehetővé válik olyan üzleti terv kialakítása, amely az adott társaság jövőben lehetséges működési alternatíváit tükrözi. Az így kialakított üzleti terv alapján reálopciós számításokkal eldönthető, hogy milyen mértékű beruházást gazdaságos megvalósítani, illetve mikor, milyen feltételek mellett érdemes ezeket a fejlesztéseket elkezdeni és végrehajtani. Választ kap a menedzsment olyan stratégiai kérdésekre is, mint a lehetséges kereskedési rendszerek közötti jövőbeni választás vagy egyéb, az iparági vertikumban található társaságokba történő befektetés módja és mértéke.
Károly Andrea, Ernst & Young
Tóth Katalin