FOTÓ: BLOOMBERG
Az iraki piacon érdekelt 5-6 magyar cég, amely az ENSZ olajat élelemért programjának keretében tendereket pályázott meg Irakban, most arról panaszkodik, hogy a pályázatok értékelése leállt, s a már elnyert megbízások sem teljesülnek, mert senki nem mer szállítani. A befagyott tenderek miatti veszteséget az egyik érdekelt cég képviselője 2-3 milliárd forintra becsülte. A vállalatok némelyike emellett attól tart, hogy a háború miatt elveszíti piacait Irakban, mivel az ország elfoglalása után megjelennek ott a tőkeerős multik.
A magyar cégek közül például az Elzett Certa Kft. próbál meg a Közel-Kelet felé nyitni. A társaság bejelentkezett a bagdadi gazdasági minisztériumba, két éve engedélyt is kapott és részt vett a bagdadi vásáron, de az iraki szegénység miatt megrendeléseket csak a háború és Szaddám Huszein bukása után várnak.
A szállítások leállásáról számolt be az iraki magánszemélyek tulajdonában lévő Tirkuk Trade Kft. A társaság számos magyar céget, köztük olajipari fúrófejeket és kútfejeket gyártó csepeli és nagykanizsai vállalatokat képvisel Irakban. Korábban rendszeresen indult építőipari tendereken a debreceni székhelyű Keviép Kelet-magyarországi Vállalkozási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. A magyar tulajdonban lévő társaságnál lapunknak elmondták, hogy a pályázatok az utóbbi időben elakadtak, így jelenleg nincs iraki megbízásuk. Mezőgazdasági gépeket, például öntözőberendezéseket szállított Irakba, valamint víztározók kialakításában is részt vett a budapesti Agroinvest Külkereskedő, Fővállalkozó és Szolgáltató Rt. A társaság vezérigazgatója, Dávid Imre tegnap nem kívánt lapunknak nyilatkozni, értesülésünk szerint azonban az utóbbi időben ez a cég sem kap megrendelést Irakból.
Jelentős iraki cégek nincsenek jelen Magyarországon. A bejegyzett mintegy 40 olyan cég, amelynek tulajdonosai között iraki származású van, túlnyomórészt mikro- vagy kisvállalkozás. A cégeket birtokló iraki emigránsok például közértet, büfét vagy kifőzdét üzemeltetnek, illetve akad köztük olyan is, aki nyelvoktatással foglalkozik. A gazdasági tárca adatai szerint 2002. január és november között a magyar kivitel Irakba 2,6 millió dollárt tett ki, ami 9,8 százalékos növekedést mutat. Az exporton belül a feldolgozott termékek kivitele 400 ezer dollár értékű volt, a fennmaradó részt a gépek, berendezések jelentették. Import gyakorlatilag nem volt.
A publikus információk szerint egyelőre semmi jele annak, hogy egy esetleges iraki katonai konfliktus kapcsán különösebb védelmi intézkedéseket vezettek volna be Magyarországon. Tóth András, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető államtitkár lapunknak elmondta, hogy egyelőre csak a taszári katonai bázist és környékét védik kiemelten, ám a résztvevők számát nem árulta el. A taszári bázison az arab származású személyek számára elkülönített területet az amerikaiak védik, míg magát a repülőteret - annak határáig - a magyar honvédség, illetve az amerikai katonai alakulatok rendvédelmi szervei biztosítják. A kerítésen kívüli területeket pedig a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársai őrzik. Az államtitkár elmondta, hogy az előbbi feladatok idén néhány százmillió forintba kerülnek, amit az érintett intézmények a költségvetésükből állnak, ám Tóth András elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai műveletek megindulása után ez az összeg megnő, amihez már külső forrásra is szükségük lehet a szervezeteknek.
A Magyarországon tevékenykedő amerikai vállalatoknál sem vezettek még be biztonsági óvintézkedéseket. A General Electricnél (GE) például nem számítanak semmilyen atrocitásra, így nem szigorítanak a jelenlegi előírásokon, s egyelőre az IBM-nél sem történt változás, azt azonban még nem tudták megmondani a társaságnál, hogy a háború kitörése esetén megerősítik-e a biztonsági szolgálatukat.
