Tóth Ákos Gábor

Kőkemény show - önerőből

Az amerikaifutball-mérkőzés olyan, mint egy showműsor, nagy felhajtás közepette vonulnak be a széles vállú gladiátorok, látványelemekből nincs hiány. A tengerentúlról érkezett sport ma már nálunk is igen népszerű, annak ellenére, hogy nem éppen olcsó mulatság bekerülni valamelyik csapatba. A Budapest Cowboys 1992-2000-ig már megpróbálta meghonosítani az amerikai futballt, ám a pénzügyi nehézségek és a sportszakmai háttér hiánya miatt kevés sikerrel. Árpa Attila vezetésével a Budapest Wolves azonban újraélesztette Magyarországon a sportágat. 2005 végén létrejött a Magyarországi Amerikai Football Csapatok Szövetsége (www.mafl.hu). A Farkasok vezető edzője, Lee Hlavka 2005-ben már a magyar bajnokságon indíthatta el csapatát, bajnokok is lettek. A Budapest Wolves mellett megjelent a Győr Sharks és a Debrecen Gladiators, majd egyre többen kaptak kedvet ehhez a sporthoz, ma a szövetségnek 18 csapat a tagja - ez 1250 sportolót jelent -, Budapesttel együtt 14 városban. 2006-ban volt az első magyar kupamérkőzés, ahol a BlueBowlért, vagyis a kék kupáért szálltak versenybe a csapatok. Egy csapatnyi magyar nő is űzi ezt a sportot, ők külföldön találnak csak kihívóra, méghozzá Ausztriában. A játékot a fiatalok számára amerikai filmek teszik vonzóvá, számítógépes játékokból is ismerhetik a sportot, sokan próbálják ki élőben is. Nem kell új pályákat építeni hozzá, az európai futballpályákon lehet játszani, mert a méretek nagyjából megegyeznek, és ez a sport nem teszi tönkre a füvet. A Testnevelési Főiskolán tavaly indult az amerikaifutball-edzők képzése, az idén elstartolt a játékvezető-képzés is. Az edzők egyelőre mellékállásban foglalkoznak a játékosokkal, főállású tréner alkalmazásához még nincsenek meg a megfelelő anyagi feltételek. Az amerikai futball még nem jogosult állami támogatásra, a csapatok, a szövetség önerőből működik. Szponzorok támogatásából, saját termékeik - például emlékmezek, csapatmezek - árusítása révén jutnak pénzhez, a játékosok havi tagdíjjal járulnak hozzá az egyesület kiadásaihoz. Ahhoz, hogy minél többen megismerjék ezt a hazánkban még újnak számító sportágat, a lehető legtöbb csatornán kell elérni az embereket - mondja Tóth László, a Magyarországi Amerikai Football Csapatok Szövetségének elnöke. A népszerűsítésnek rengeteg módja van: sportközvetítések, online közvetítések, bannerek, sporthírek, sportolók megjelenése különböző médiumokban, csapatok weboldalai, országos véradáson való részvétel, hoszteszkedés, cheerleader csapatok versenye - tette hozzá a szakember. Reményei szerint jövőre elindítják a flag focit, vagyis az amerikai foci tömegsport verzióját, amelyben nincsen kontakt, viszont ugyanolyan szórakoztató területszerző játék, mint az eredeti, ám a csapatok koedukáltak.

Egy kreatív komponista

A kulináris remek éppen úgy készül, akár egy zenemű: apró részletekből áll össze a tökéletes, harmonikus egész. Még akkor is elbűvölő lehet az olasz ízkompozíció, ha nem egészen a latin konyha szokásos hozzávalóiból áll. Fausto di Vora kísérletező kedvű séf, aki szereti az olasz ízeket a piacon fellelhető friss, szezonális finomságokkal megbolondítani. Nem attól lesz igazán mediterrán egy tésztaétel, hogy paradicsomszószban úszik és oregánóval van megszórva, ennél jóval többről szól a modern, nemzetközi ízekkel is megfűszerezett olasz konyha. Fausto velencei, londoni és New York-i tapasztalatai után 1994-ben Budapesten is megnyitotta éttermét, amely nevét magáról a séfről kapta. A Dohány utcai helyben azonban több lehetőség volt, mint amennyit ott meg lehetett valósítani, ezért úgy döntött, hogy a Székely Mihály utcában is létrehoz egy olasz "szigetet", mely luxusszínvonalú és éppen olyan minőségi gasztronómiai Kánaán, mint elődje. Az első, rusztikus, trattoria jellegű Fausto's bár ugyanolyan közkedvelt, mint volt, azért meg kellett birkóznia az "előttem az utódom" érzéssel. Az ide betérők közül azonban jó néhányan már nem is kérnek étlapot, tudják, hogy mit szeretnének, vagy örömmel mennek bele abba a játékba, hogy a séf meglepi őket legfrissebb kreációjával. Mi is ez utóbbit választottuk. "Kedvcsinálónak" kaptunk Szt. Jakab kagylót cukkinivel és zöldborsópürével, gyomormelegítőnek pikáns langusztakrémlevest langusztadarabkákkal. A kellemes "bemelegítő" után következett az olasz étteremben elmaradhatatlan tésztaétel: sütőtökös tortellini vargányagombás szósszal. Mivel a sütőtök az ősz slágere, nem maradhatott ki Fausto kompozíciójából sem. Főfogásnak a séf ajánlata: bárányt mustárral, csicseriborsóval és burgonyával. Az ínyencségek mellé jólesik a bor, a válogatott olasz és hazai nedűk valamelyike. Az édesség pedig éppen olyan finom, mint amennyire mutatós: csokoládészuflé gorgonzolaparféval. Jó étvágyat mindenkinek!

A nap idézete

Nem kérődzünk a halálon, itt életigenlés van, a pici dolgoknak örülünk - nyilatkozta az origónak Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója.

A nap idézete

Budaházy tisztában van azzal, hogy melyek azok a korlátok, amelyeket ha nem lép át, a rendőrség nem léphet fel ellene - mondta el Bencze József országos rendőrfőkapitány a Napkeltében.

Szüreti "dugós" mulatságok

Ne gondoljunk rosszra, ezúttal szokatlan képzőművészeti alkotásokról lesz szó. Zalai Károly Németországból hazatelepült író-festő borosdugókat ragaszt falemezre, illetve vörösborral fest akvarellképeket. Szüret idején a nagy borvidékek kedvelt kiállító művésze.

Rátz tanár úrral motiválják a pedagógusokat

Az Alapítvány a Természettudományos Oktatásért kuratóriuma idén hetedik alkalommal írta ki a Rátz Tanár Úr Életműdíj-pályázatát. Az életműdíjjal minden évben két-két fizika-, matematika-, kémia- és biológiatanárt jutalmaznak, akik pályájuk során különösen sokat tettek a hazai reáloktatásért és a reálértelmiség új generációiért. A díj létrejöttét három cég összefogása és támogatása tette lehetővé - hogy miként, arról kérdeztük Kroó Norbert professzort, a Rátz Tanár Úr Életműdíj kuratóriumának elnökét, aki "civilben" az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, valamint az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának tagja. - Ha jól tudom - erőfeszítéseink ellenére - az összes európai uniós tagország közül hazánkban csökken a leggyorsabban a friss természettudományos és mérnöki diplomások száma. Úgy tűnik, hogy nemcsak e kulcsfontosságú terület szűkös büdzséje okoz gondot a jövőben, hanem az is, hogy az európai uniós finanszírozások elnyeréséhez nem áll majd rendelkezésre megfelelő hazai kutatói gárda. - Valóban ez a helyzet. Ám a felvetésének több összetevője is van. Sajnos a fiatal generáció számára nem elég versenyképes a kutatás és az oktatás területe, leegyszerűsítve: itt nem jellemző, hogy kevés munkával sok pénzt lehetne keresni. Ennek kompenzálására egy út van: a természettudományos tárgyak és a tanárok visszahelyezése arra a magas társadalmi pozícióra, ahová munkájuk alapján tartoznak. Nekem több potenciális külföldi befektető, multinacionális cég képviselője panaszkodott arról, hogy jönnének, de nem találnak szakembereket. Ez a helyzet az oktatási döntéshozók felelőssége... - Az állam innen is igyekszik kivonulni, mondván: a magántőke - felismerve a helyzetet - saját érdekében úgyis lépni fog. S ahogy látjuk, e kutatói terület problémájára a Rátz Tanár Úr Alapítvány létrehozásával három cég - az Ericsson, a Graphisoft és a Richter Gedeon - oda is figyelt... - Hozzáteszem: ezek a cégek e támogatási projektből közvetlenül nem profitálnak. Ez egy szerény lépés, ami csak hosszú távon térül meg, méghozzá az egész magyar természettudományos szakma számára. Az említett cégek részéről egy nemes gesztus, illetve üzenet a többieknek, hogy kövessék a példájukat. - Milyen mértékű szakemberhiányról beszélhetünk ezen a területen? - Magyarországon ezer lakosra feleannyi, 3,6 kutató jut, mint a fejlett európai országok átlaga. A feleannyi lakosú Finnországban ez a szám 16 - ami 66 ezer kutatót jelent -, szemben a magyarországi 22 ezerrel. A finn kutatók egyharmada egy világcégnél, a Nokiánál dolgozik, amely az oktatás és a kutatás területén hatalmas társadalmi szerepvállalásra kényszerült - ott természetesen az állammal együtt -, amikor Finnország ugyanolyan nehéz helyzetben volt, mint most mi. - Nálunk - tisztelet a kivételnek - a cégek miért nem érzik szükségességét, hogy közvetlen haszon reménye nélkül vegyenek részt e terület fellendítésében? - Bonyolultabb a dolog, mint gondolnánk. Kik lennének erre a leghivatottabbak? A magyar cégek, de abból mára nem sok maradt. A kis- és középvállalatok a túlélésért küzdenek, nincs mozgósítható forrásuk ilyen feladatra vagy még nem értek el arra a szintre, hogy ebben rész tudnának venni. A nagy külföldi cégeken belül a magyar menedzsment feladata lenne, hogy képviselje ezt az ügyet... Érdekes módon az Egyesült Államokban a nagy cégek jelezték először az illetékeseknek, hogy versenyelőnyük elvesztése közvetlen kapcsolatban van a természettudományos oktatás minőségének romlásával. Nálunk a kutatókra maradt, igyekszünk is mindenhol elmondani. A Richter, az Ericsson és a Graphisoft ebben úgy segít, hogy egy külön szakember próbál pr-nyilvánosságot teremteni nekünk a médiában. Azt is biztosítják, hogy széles körben megismerjék az emberek a Rátz Tanár Úr Díjjal kitüntetetteket. - Nyilván nem véletlen, hogy mindhárom cégnek elég erősek a magyar szálai... - A Richter magyar, a Graphisoft magyar volt, az Ericssonnál pedig befolyásos magyar vezetők érvényesíteni tudták elhatározásukat. Ez utóbbi talán azért is volt természetes, mert a skandináv országokban a társadalmi felelősségvállalásnak régi hagyományai vannak. - Ilyen ösztönzőkkel garantált a siker, már ami a minőséget illeti. De ha jól értettem, a hiányzó szakembereket illetően mennyiségi gondok is vannak, a három cég lehetőségei pedig nyilván korlátozottak... - Itt van fontos szerepe annak, hogy sikerrel vegyünk részt európai uniós pályázatokon. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre: 2007-ben összesen 1,2 milliárd eurót költ informatikai és távközlési projektekre, erre az összegre természetesen pályázni kell. Ausztriában nagyjából 1700 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek kutatásra az idén. A hazai cél 2010-re, hogy a GDP 1,8 százalékát, vagyis csaknem 500 milliárd forintot szánjunk erre. Jelenleg ez egy százalék alatti arányt jelent. Csodálkozunk, ha csak az Egyesült Államokban már háromezer magyar kutató dolgozik? - Ön az EU tudományos tanácsának tagjaként egy 7,5 milliárd eurós kutatási programot menedzsel a társaival... - ...ahol a 12 új tagországból hárman vagyunk tagok, akiknek elmondása szerint a társadalmi felelősségvállalási hajlandóság náluk sem sokkal jobb.

Szivardivat - csak tiszta forrásból

Mondhatni huszárvágással alkalmazkodott az egész világon fellendülőben lévő szivarkultusz a magyar viszonyokhoz - azon exkluzív éttermeinkben, ahol kialakítottak szivarszobát, hazai borok fogyasztása mellett hódolhatunk kedvtelésünknek. Noha - mint azt a megkérdezett szivarszakértők állítják - e két műfaj a szájban képződő vegyi anyagok utóíze miatt nemigen passzol, s pár éve ezért a sommelier még csúnyán nézett volna ránk... A szép számmal működő hazai online delicatesse áruházak kínálatában nem is található wishkyn, konyakon és egyéb párlatokon kívül egyéb, szivarozáshoz társítható ital. A szivar manapság a premium class érzés egyik letéteményese, ráadásul immár meglehetősen emancipált is, a külföldiek - Claudia Schiffer, Demi Moore - mellett egy-két hazai hölgy hírességünk is vallott ebbéli vonzalmáról. Ami a férfiakat illeti, számukra is akad követendő példakép - bár Danny De Vito elég viccesen néz ki egy hatalmas havannával a szájában. A Robert De Niro vagy Schwarzenegger alkatúak viszont bátran elfüstölhetnek egy bombasztikus méretű Romeo y Julietát, míg a kevésbé atletikus termetűeknek ajánlható egy doboz szopókás vagy filteres kivitelű Davidoff szivarka - ezek ára egyébként itthon 1200 és 5000 forint között mozog és különböző egzotikus aromatartalmuk okán még szalonképesebbek is, mint a mindent füstbe borító "kémények". Utóbbiak esetében azonban nem árt némi előtanulmányokat végezni, hiszen nemcsak a méret, hanem a származási hely és az erről árulkodó árfekvés is fontos szempont lehet a választásnál. Elsődleges, hogy szivarunk lehetőleg kubai legyen. Mintegy negyven márka mondhatja el magáról, hogy eredeti szigetországi, ezekből az eredetet jelölő papírgyűrűn szereplő Habanos S. A. 35-félét exportál. A mai kubai szivarokat vagy teljes egészében kézzel állítják elő, illetve vagy részben vagy teljesen gépi sodrásúak. Vegyes technikával készül például a már említett Romeo y Julieta vagy a Sport Lago - ennélfogva ezek darabonkénti ára 3-4 ezer forint körül van. Ha a legértékesebb (prémium) szivarok - Cohiba Robusto, Puros, Montecristo, Partagas - közül választunk füstölnivalót, bizony mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcánkba, hiszen ezekért darabonként 5-20 ezer forintot is elkérnek a szaküzletekben. Az áru eredetiségét több kritérium alapján ellenőrizhetjük. Ezek egyike szerint a kubai védjeggyel úgy ragasztják le a dobozt, hogy a Cuban feliratnál az "u" betű a doboz élére kerüljön. Szintén fontos a Habanos feliratú védjegy, amelyet 1994 óta ragasztanak a dobozok sarkára, illetve a Hecho en Cuba, valamint a Totalmente a mano felirat. Valamivel olcsóbbak a kubai emigránsok által alapított hondurasi, mexikói és dominikai üzemekben készült termékek, ám élvezeti értéküket ez semmivel sem csökkenti - feltéve persze, hogy nem hamisítványok. Az amerikai piacon ma már komoly konkurenciát jelentenek a kubai árunak, s ha belegondolunk, hogy ott több mint hárommillióan hódolnak e szenvedélynek, máris érthető, hogy miért akkora üzletág a szivarhamisítás. De térjünk csak vissza a hazai szokásokhoz és kínálathoz: ha a közelgő ünnepekre gondolunk, szivaros ismerőseinknek hasznos és szép ajándék lehet egy fém szivartartó (2-3 ezer forint) vagy egy márkás szivarvágó (1-4 ezer forint), de az otthoni füstöléshez, az igazi klubhangulat kialakításához elengedhetetlen kellék a fából készült szivartároló dobozka, a humidor is. Ezek között valóságos kézműipari remekek is megtalálhatók, emeletekkel és számtalan fiókkal: egy balsafából vagy intarziával készült exkluzív darab ára bizony megközelíti a 120 ezer forintot. Ugyanakkor nagyon szép és a célnak tökéletesen megfelelő humidor vásárolható már 20 ezerért is.

Puzzle-szörf hatvan óra alatt

Új szörfdeszkát szeretne? Miért nem csinál egyet magának? A Grain Surfboards fa szörfdeszkája megvehető darabokban is, hogy aztán mindenki otthon szerelje össze, saját kezűleg. Alapanyaguk főleg északi fehér cédrus némi nyugati vörös cédrussal kombinálva a szép színárnyalatok miatt. A snowboardépítésben jártas szakember, Mike LaVecchia deszkasportszerelmét a hagyományos hajóépítő technikákkal ötvözte, és létrehozta a hullámlovaglás művészi darabjait. Élmény egy ilyen deszkát összeállítani, olyan, mintha puzzle-t játszana az ember, csak itt a végeredmény egy életnagyságú szörf, mely csöndes, portól mentes kézműves munka során jött létre. A darabokat rejtő csomagban az építő megtalál a deszka keretétől kezdve a ragasztón keresztül a gumikesztyűig mindent. A 40 oldalas instrukciót követve körülbelül 60 órát vesz igénybe a munka. A GS modellek 1500 és 2500 dollár közötti áron, míg a DIY - Do It Yourself - darabok 500 dollár körüli áron szerezhetők be.

A nap idézete

Amikor az integráció kapcsán az erőszakos kifejezést használom, nem a szegregációt pártolom, hanem a kormányprogram gyorsított megvalósítását szorgalmazom - jelentette ki az MTI-nek Tatai-Tóth András, az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti tagja