Tóth Ákos Gábor

Alföldi: Ezek nem a Nyugalom napjai

Alföldi Róbert szeret egyszerre több műfajban és helyen jelen lenni, nyughatatlan természetének is köszönheti, hogy ennyi mindent kipróbált már - legutóbb a filmrendezést.

Vonatozás a világhálón

A svéd Brio játékgyártó megpróbálkozott a számítógép-használatba visszacsempészni természetes lényünket, mégpedig sikerrel. Ha az innováció titka abban rejlik, hogy mindörökké fiatalok maradunk és optimisták, akkor ez megmagyarázza a sikert. A Brio élénkséget, jókedvet jelent és ezen tulajdonsága minden játékában megtalálható. A történet egy aprócska kosárkészítő műhelyben kezdődött Svédország déli részén, hogy aztán idővel a világ egyik legkedveltebb játékgyártójává váljon. A cég leginkább fa játékvonatairól ismert, ami persze kissé ódivatúnak tűnhet a XXI. század elején. De ahelyett, hogy a vonatokat modernebbé vagy feleslegesen élethűbbé tette volna, a Brio valami sokkal izgalmasabbat alkotott legújabb játéksorozatával. A Network rendszer az otthoni számítógép fogalmi elemeit alakítja vonatszerelvénnyé, ahol apró lények e-mailt kézbesítenek, cd-ket írnak és zenéket töltenek le, miközben igyekeznek elkerülni a szabadon kószáló gonosz vírusokat.

Nyomtass operabelépőt!

Év elejétől az interneten vásárolt jegyeket saját nyomtatójukon nyomtathatják ki az Operaház jegyvásárlói. A dalszínház a földszinten külön bejáratot alakított ki a saját nyomtatású jegyek tulajdonosai számára, akiknek mindössze egy kézi vonalkód-olvasóval kell ellenőriztetniük belépőiket. Az elmúlt hetekben a vásárlók 20-22 százaléka választotta már ezt az egyszerű vásárlási formát, amely az operaházi bejutást sem nehezíti. A jegy érvényesítése csak néhány másodpercet vesz igénybe. A dalszínház tárgyalásokat folytat arról is, hogy a jövőben mobiltelefonon vásárolt jegyekkel is látogathatók legyenek az előadások. Ebben az esetben - hasonlóan az autópálya-matricához - a mobiltelefonra kapott, a jegyvásárlást nyugtázó számsor valósítaná meg a virtuális jegyet.

A nap idézete

A szocialista pártnak nem az a szándéka, hogy felbontsa a koalíciót, hanem hogy jobban működjön a kormányzás - mondta Hiller István, az MSZP alelnöke az MTI-nek.

Mozart-rekord

Megjelent a világszerte ismert magyar hegedűművész, Kelemen Barnabás első dvd-je a Hungarotonnál. Mozart valamennyi hegedűre és zenekarra írt versenyműve hallható a két, összesen négy óra játékidejű korongon. A kiadvány egyik különlegessége, hogy koncertfelvétel: a Művészetek Palotájában rendezett két estét rögzít. A műveket az Erkel Ferenc Kamarazenekar kíséri, Kelemen Barnabás partnere a kettősversenyekben felesége, Kokas Katalin. Az idén harmincéves művész elmondása szerint technikailag óriási vállalkozás volt, hiszen minden bizonnyal a világon egyedülálló, hogy két koncertbe sűrítve valaki is eljátszotta és felvette volna Mozart összes hegedűversenyét. A hegedűversenyeket saját kadenciáival játszotta, amelyekhez Mozart zongoraversenyeihez írt kadenciáit tekintette példaként.

Nobu, a fúzió nagymestere

A filmsztárok által legfelkapottabb Beverly Hills-i vendéglő vitathatatlanul a Matsuhisa, amelynek egyik tulajdonosa Robert De Niro, a másik pedig Nobu Matsuhisa, a világ talán leghíresebb sztárszakácsa. Nobu varázsa lényegében az, hogy észak- és dél-amerikai hatásokkal elegyítette a tradicionális japán gasztronómiát. Karrierjét állítólag az indította el, hogy kölyökkorában a bátyja elvitte egy szusiétterembe. Igaz, ott három esztendeig még csak közelébe sem juthatott a szusipultnak. Jobbára mosogatott, majd' minden hajnalban őt küldték a halpiacra. Ám ezalatt megtanulta az összes tengeri herkentyű és fűszer nevét és jellemzőit, elsajátította, miként kell felvágni a halakat, hogyan kell köszönteni a betérő vendéget. Tokióból először Limába vezetett az útja, ahol saját vendéglőjében kísérletezett a japántól eltérő zöldségek és fűszerek bevezetésével a hagyományos ételsorokba. Ezt követte Argentína, majd a nagy lehetőségek hazája, Alaszka. Bár ottani étterme rögtön sikeres lett, ám az - alig öthetes működés után - leégett. A hitelektől roskadozó Nobu ekkor Los Angelesbe költözött, ahol kilenc évig dolgozott másoknál, hogy végre újra saját éttermet nyithasson. A nevét viselő vendéglő ezúttal is hamar fogalommá vált. Filmsztárok, producerek és gasztromániások találkozóhelye lett - ekkor lelkesedett be De Niro is annyira, hogy tőkéstársnak ajánlkozzon. Három év múlva startolt az első Nobu-étterem New Yorkban, majd sorra követték az új "házak" - Aspenban, Londonban, Milánóban -, immáron tizenhárom működik világszerte. Nobu a minőséget folyamatosan ellenőrzi: magánrepülőgépén járja impériumát, s mindenütt eltölt egy-egy hetet.

Geocaching, avagy mit rejt a láda?

A geocaching lényege az, hogy miközben az úgynevezett geoládákat keressük, szép, érdekes új helyeket fedezünk fel. A szó a latin geo, azaz föld és az angol cache, azaz rejtekhely összetételéből ered. Az egyre népszerűbb szabadidős tevékenység hazája az Egyesült Államok. Az első kincskeresők Bill Clintonnak köszönhetik ezt a hobbit, aki 2000 tavaszán úgy döntött, a továbbiakban nincs szükség a korábban katonai célokra használt GPS-készülékek kormányzatilag elrendelt zavarására. (Az autós navigációban már szinte közkeletű masinával műhold segítségével ötméteres pontossággal megállapítható földrajzi helyzetünk.) A bejelentés másnapján egy amerikai fiatalember elrejtette az első geoládát - egy dobozkát, amelynek helyét GPS-koordinátákkal adta meg, 2001-ben pedig az első magyar láda is rejtekhelyre talált. A kétezredik hazai ládát egyébként néhány napja, március 29-én, a 2. Dél-dunántúli Regionális Kessertalálkozó keretében helyezték el. A hazai geoládászok - magukat kessereknek is nevezik, számuk mintegy 4 ezerre tehető - az erre létrehozott honlapokat böngészve keresnek maguknak ígéretes ládákat. A ládát megtaláló be is jelenti, hogy megvan a kincs: itthon ezt a geocaching.hu-n tehetik meg. A hagyományos ládák mellett vannak virtuálisak is. Ezek általában a városi ládák, ahol igazi doboz nincsen, de például egy épület falán látható emléktábla utolsó szava is lehet a láda jelszava. Kolesár András, a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület egyik alapító tagja szerint Budapesten is van körülbelül 150, részben virtuális vagy nagyon pici mikroláda. Csak az rejthet el ládát, akinek húsz megtalálása már volt (ebbe nem számítanak bele a budapesti és a virtuális ládák). Erre azért is szükség van, mert ekkorra már az aspiráns kitanulta a kesser-etikettet. Egy a láda koordinátáit és leírását tartalmazó, kinyomtatott útmutatón az is jól látszik, hogy az, aki ládát rejt, még sok egyéb információt megad a dobozkáról. Azt, hogy milyen látványosságok akadnak a közelében, hogy megközelíthető-e télen, babakocsival vagy gyerekekkel, kell-e majd hegyet másznunk, eljutunk-e a közelébe autóval és a többi. A ládáknak mindig van gazdájuk, még akkor is, ha az elrejtőjük már nem tudja a gondjukat viselni. Ez esetben örökbe adhatók másik játékosnak. A geocaching egyetlen költséges kelléke a GPS-készülék. A GPS-hez kapható autós vagy katonai térképek nem tartalmazzák a jelzett turistautakat és a kisebb gyalogutakat, a nyomtatott turistatérképek pedig részben elavultak, nem fedik le teljesen az országot és nem elég pontosak. Ezért aztán a kesserek a túrákon rögzített útvonalakat összegyűjtik a www.turistautak.hu oldalon. Ezenkívül ha valahol illegális szeméttelepet látnak, azt is jelentik.

Kortárs jazz a Plastic Septettől

Párját ritkító zenei anyaggal állt elő a Plastic Septet. A zenekar jelenlegi formájában 2005 elején alakult. A zenei tér-idő kontinuumban elfoglalt helyzete alapján a néhai, több európai országot és fesztivált bejárt Plastic Ohara és a jelenleg is működő Brezo Quartet és Váczi Dániel Trió vonalak képzeletbeli meghosszabbításainak metszéspontjaként határozható meg. Műfaját tekintve szigorúan komponált modern jazz avagy kortárs kompozíciós zene improvizatív elemekkel, magas fokú innovációval és ösztönjátékkal. A lemez egyszerre megindító (Akron), szellemes (Igor), katartikus (Release), szédülten bájos (Caminók), féktelen (Mostly Harmless, Hochmec) és még romantikus is (Code 326). Mindez párosul néhány olyan adottsággal, ami mintha kiveszőben lenne a zene világából: a Horror Vacui lenyűgözően elegáns és magával ragadóan intelligens zenei anyag.

Akik félnek a művészettől

Amikor tehetősebb lakástulajdonosok hatásos dekorációt szeretnének választani otthonukba, rendre kiderül, hogy a pénz nem minden. Bizony elkél a jó tanács, ezért felértékelődnek azok a művészeti tanácsadó cégek, amelyek összegyűjtik a legdivatosabb alkotásokat, majd ügyfeleik figyelmébe ajánlják azokat. Az egyik ilyen connecticuti cég átlagosan 20 ezer dollárért árusítja a mutatós műveket, de adtak el 90 ezer dollár értékű dekorációt is. Amikor az emberek az otthonukat berendezik, tisztában vannak az alapvető bútorok árával, azzal, hogy nagyjából mit szeretnének, de a művészeti alkotásoktól hozzáértés híján idegenkednek. Nem mernek bemenni egy - szerintük - sznob galériába, mert nem érzik magukat jól abban a környezetben, így az ott dolgozó szakember véleményét se tudják kikérni. A helyzetnek az sem kedvez, hogy túl sok a galéria, a problémát pedig csak súlyosbítja, hogy elég magasak az árak. Csak kevesen beszélnek nyíltan erről a fóbiájukról és még kevesebben találnak belőle kiutat. Egy New York-i portfóliómenedzser, akinek 900 ezer dolláros luxuslakása és egy elővárosi háza is van, elmondta, hogy miért feszeng egy-egy galériába betérve: feszélyezve érzi magát a szokatlan figyelmességtől és attól, hogy mindenképpen el akarnak neki adni valamit. Éppen ezért a netet hívta segítségül, és egy olyan weboldalt böngészett, ahol több száz művész képe van kategorizálva. Már 14 képet vásárolt ilyen módon, és örül annak, hogy a site segítségével végre kiigazodik a New York-i modern és kortárs művészeti alkotások között: a választék szerinte ugyanolyan széles, mint a galériákban, az árak viszont alacsonyabbak. A galériák ráadásul általában nem tüntetik fel a műtárgyakon, hogy pontosan mennyibe is kerülnek, pedig a vevőnek joga van tudni az árat, végignézni az árlistát. Az emberek leginkább attól félnek, hogy választásuk miatt nevetség tárgyává válnak, akad, aki hónapokig, évekig be-bejár a galériába, és soha nem vesz semmit. A művészet társadalmi fokmérő, ezért a falon lógó kép rengeteget elárul gazdájáról. Ha rosszul választott, meglesz róla az emberek véleménye. Csekély vigasz a kezdők számára, hogy azok, akik az évek során komoly gyűjtőkké váltak, szintén fenntartással mennek vásárolni, főleg akkor, amikor jelentős befektetést terveznek.