BUX 132134.31 0,51 %
OTP 40210 -2,17 %
header

Szerencsi Ágnes

07.
30.
23:59

Litvánia nem akarja bezárni az ignaliai atomerőművet

A litván parlament nem ügydöntő érvényű népszavazás kiírását jelentette be az ignaliai atomerőmű bezárásának elhalasztásáról. Bár a kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként vállalta, hogy 2009-ig leállítja a szovjet típusú létesítményt, a referendummal most mégis a bezárás elhalasztásának engedélyezését akarja elérni az Európai Bizottságnál. Az atomerőmű leállítása ugyanis drasztikus áramár-emelkedést vonhat maga után, de a politikusok attól is tartanak, hogy Litvánia az energiaellátás szempontjából teljesen kiszolgáltatottá válhat Oroszországgal szemben. A csernobilival azonos technológia alapján működő, 1983-ban épült erőmű első egységét 2004 decemberében az egyezségnek megfelelően már bezárták, a többi egység - amelyek az ország áramellátásának 70 százalékát fedezik - a korábbi megállapodás értelmében még 17 hónapig működhet. A balti állam 2012-ig kér halasztást, akkorra ugyanis befejeződhet a lengyel-litván kooperációban készülő 154 kilométer hosszúságú nagyfeszültségű vezeték építése, amely a Baltikum energiaellátását hivatott biztosítani. Vilnius továbbá egy új nukleáris erőmű építését is tervezi Lengyelországgal, Lettországgal és Észtországgal közösen, ám ez leghamarabb 2015-re, a reálisabb számítások szerint pedig csak 2017-2020 körül készülhet el. Ezenkívül az ellátás biztosításának érdekében a litvánok Svédországgal is tárgyalnak villamosenergia-hálózatuk tenger alatti összekötéséről. Gediminas Kirkilas litván miniszterelnök szeptemberben találkozik az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, hogy a halasztás kérdéséről tárgyaljanak.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
27.
23:59

Sikeres félévet zárt az Audi

A német Audi AG az első félévben 37 százalékkal növelte nyereségét. Az eredmény javulását a Magyarországon is termelőbázissal rendelkező luxusautó-gyártó cég elsősorban az alacsonyabb előállítási költségeknek és az egyes márkák, köztük - az A5 Coupé és az új generációs A4 szedán - iránt megnövekedett keresletnek tulajdonítja. A globális gazdasági nehézségek, a romló vállalati környezet, az árak nagyarányú emelkedése és a gyenge árfolyamok ellenére az Audi minden lényeges mutatója javult az előző év azonos időszakához képest, és a cégvezetés az év hátralévő részében is jó gazdasági teljesítményt vár. Az Audi eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Volkswagen-csoport a második negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, 35 százalékkal növelte nyereségét. Rupert Stadler, az Audi igazgatótanácsának elnöke a kilátásokról szólva közölte, hogy a tavalyi 964 151 után az idén legalább egymillió autó eladását tervezik, 2015-ig pedig évi másfél milliós értékesítéssel számolnak. A cég a következő hét évben a mostani 25-ről 40 modellre bővíti kínálatát.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
27.
23:59

Ismét sztrájkol a Lufthansa személyzete

Megegyezés hiányában mától ismét sztrájkba lép a Lufthansa kiszolgáló személyzete. Az 50 ezernél is több földi kiszolgálót és légiutas-kísérőt tömörítő szakszervezet, a ver.di tagjainak 90,7 százaléka döntött a sztrájk mellett, miután július 10-e óta nem történt előrelépés a cégvezetéssel folyatott tárgyalásokon. A szervezet 9,8 százalékos béremelést követel, a munkaadói oldal viszont több lépésre elosztva összesen 6,7 százalékot és egyszeri juttatást ajánl a 2010. februárig terjedő egyéves időszakra. A sztrájk időtartamáról egyelőre nincs pontos információ, a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. sem kapott értesítést arról, hogyan érinti a munkabeszüntetés a budapesti járatokat. Többségüket várhatóan nem befolyásolja az akció, mivel a munkabeszüntetésben csak a ver.di-hez tartozó munkavállalók vesznek részt. A Lufthansa részvényárfolyama a bejelentést követően 3,7 százalékot esett, ezzel az idén összesen 17 százalékot veszített értékéből. Európa második legnagyobb légitársasága az elmúlt hét során leányvállalatainak már csaknem ezer járatát kényszerült törölni a CitiLine és az Eurowings légitársaságok pilótáinak sztrájkja miatt.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
23.
23:59

Csehországban is leépít a Siemens

Európa legnagyobb elektronikai konszernje, a német Siemens leállítja a Mobility üzletághoz tartozó prágai vagongyártó üzemet. A tegnap hozott döntés mintegy 950 dolgozót érint, a nagyvállalat vezetése a munkahelyek megtartása érdekében azt ígérte, hogy a végleges bezárás helyett 2009 végéig megpróbálják eladni a prágai egységet. Prágában helyközi vonatok kocsijait, valamint nagy sebességű Velaro szerelvényeket gyártanak. A világszerte 400 ezer főt foglalkoztató és Magyarországon is több üzletágban érdekelt Siemens július elején 16 750 munkahely megszüntetését jelentette be, ennek csaknem harmadát, 5250-et Németországban tervezi, a többit külföldi telephelyein. A radikális lépés célja, hogy a korábbi tervek értelmében 2010-ig 1,2 milliárd euróval csökkentsék az általános és adminisztratív kiadásokat, ezáltal képesek legyenek utolérni versenytársaikat.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
23.
23:59

Erősen megcsappant a Yahoo nyeresége

A vártnál nagyobb mértékben, 18,6 százalékkal csökkent a Yahoo profitja a második negyedévben. Az amerikai gazdaság lassulása az online hirdetési piacot is elérte, a múlt héten a Google is a várakozásoktól elmaradó adatokat tett közzé. A globális nehézségek mellett a kiadások növekedése is szerepet játszott a profit csökkenésében. A fejlesztési költségek 12 százalékkal emelkedtek, mivel a cég többet volt kénytelen költeni az internetes kereséshez szükséges technológia fejlesztésére. Bár az ügyfelek jelentős része kevesebb pénzt fordított reklámokra, néhány nagy kliens, köztük a Wal-Mart pótolta a kiesést. A Yahoo azonban a szerény negyedéves adatok ellenére sem módosítja 2008-ra vonatkozó pénzügyi terveit, hiszen többek között mostanra várja keresőtechnológiát érintő fejlesztéseinek és befektetéseinek megtérülését is. Az elmúlt időszakban a Microsoft felvásárlási ajánlata sok fejfájást okozott a cégnek, ez azonban egyelőre nyugvópontra jutott, miután sikerült kompromisszumos megállapodást kötni a 4,88 százalékot magáénak tudó Carl Icahn befektetővel, amelynek keretében a 9-ről 11 főre bővülő igazgatótanácsban már maga Icahn is helyet kap.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
23.
23:59

Az uniós állampolgárok többsége még mindig bízik az EU-ban

A nehézségek ellenére is bíznak az emberek az EU-ban - derül ki az Európai Bizottság számára készülő, évente két alkalommal közzétett Standard Eurobarometer tavaszi felmérésének adataiból. A több mint 30 ezer fő megkérdezésén alapuló kutatás szerint az uniós állampolgárok 77 százaléka elégedett életével - leginkább Hollandia, Dánia és Svédország lakosai vallják magukat boldognak, míg Bulgária, Magyarország és Portugália népe a legkevésbé derűlátó. A kelet-európai államok közül csak Szlovénia került be a tíz legoptimistább ország közé, a régebbi EU-tagok sorából pedig Olaszország és Görögország is a skála negatív végét közelíti, mindkét országban jóval az európai átlag alatt van az életükkel elégedettek aránya. Az uniós tagságot az összes megkérdezett alig több mint fele ítélte kedvezőnek, fél évvel korábban ez az arány még 58 százalék volt. 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább pozitív képet alakított ki magában az EU-ról, ugyanakkor kiemelkedően magas, 35 százalék a semleges álláspontra helyezkedők száma, 12 százalék pedig inkább negatívnak látja a közösségi létet. A legkedvezőbb válaszokat Románia (67 százalék) és Írország (64 százalék) lakosai adták. A tagországok átlagában a válaszadók több mint fele (54 százalék) véli úgy, hogy országa számára előnnyel járt az EU-tagság. Legkevésbé Magyarország, Ausztria és az Egyesült Királyság, leginkább pedig a csatlakozásból valószínűleg a legnagyobb gazdasági hozadékra szert tevő Írország lakosai osztották ezt a véleményt. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek számára az EU elsősorban az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti, valamint a közös fizetőeszközt, az eurót, a lakosság egynegyede továbbá a békével azonosítja a közösséget. Az EU-t ugyanakkor sokan negatív fogalmakkal is társítják: a válaszadók csaknem egyötödének a kidobott pénz és a bürokrácia jut eszébe az unióról, de sokan említették a bűnözést és a munkanélküliséget is. A tagállamok polgárai az uniós intézmények közt a legnagyobb bizalmat az Európai Parlamentnek szavazták, de a lakosság fele az Európai Központi Bankban (ECB) és közel ennyien az Európai Bizottságban is megbíznak. Legkevésbé népszerűnek az Európai Unió Tanácsa bizonyult. A többség mind a parlamentet, mind a bizottságot demokratikusnak ítéli, a bizalmatlanok leggyakoribb érve mindkét esetben az, hogy az intézményt túlságosan távolinak érzik az egyszerű emberektől. Az ECB-t a polgárok azért tartják fontosnak, mert szerintük az megvédi a közös fizetőeszközt a külső hatásoktól, s pozitívan befolyásolja az európai gazdaságot. Sokan kiemelték azt is, hogy a bank hatékonyan védelmezi Európát egy pénzügyi válsággal szemben. Az intézmények értékelésénél ugyanakkor számottevő a válasszal nem szolgálók aránya, azaz akik nem akarták vagy nem tudták megítélni a kérdést. A tájékozatlanságot és az ismeretek hiányosságát bizonyítja az is, hogy a válaszadók egynegyede szerint 15 tagállamból áll az EU, de Szlovénia soros elnökségéről is csupán minden ötödik európai polgár értesült. Az unió jövőjét 63 százalék optimistán ítélte meg, a perspektívákat illetően legtöbben a közös védelmi és biztonságpolitika, valamint a közös külpolitika fejlesztését szorgalmaznák. A további bővítésre vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a jelenlegi tagállamok elsősorban a nyugat-európai EU-n kívüli országok - Svájc, Norvégia - csatlakozásának örülnének, s feleennyien sem voksoltak a kisebb keleti államok felvételére. A válaszadók csaknem ötven százaléka ugyanakkor úgy gondolja, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Horvátország és Albánia integrálásával stabilabbá válna a nyugat-balkáni térség. Bár az uniós jövőt illetően a többség derűlátó, a saját országuk gazdasági kilátásait mérlegelők minden eddiginél nagyobb arányban, 46 százalékban bizonyultak pesszimistának, s ugyanez mondható el a foglalkoztatottsági mutatók megítéléséről is. Az uniós állampolgárok legnagyobb problémának az inflációt látják (37 százalék), második helyen legmagasabb arányban a munkanélküliséget említették (24 százalék). Az Európai Bizottság alelnöke, a kommunikációs stratégiáért felelős svéd Margot Wallström (képünkön) a jelentés értékelésénél kiemelte: a jelenleg tapasztalható gazdasági pesszimizmus jórészt a globális gazdasági nehézségek következménye, az unió pedig - hogy a negatív hatásokat enyhítse - a jövőben is az emberek életminőségének javításán fog dolgozni.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes
07.
20.
23:59

Az EU az euró-előkészületek gyorsítását kérte Szlovákiától

Az Európai Bizottság (EB) figyelmeztette a szlovák kormányt, hogy tegyen további lépéseket a közös európai fizetőeszköz gond nélküli bevezetésének érdekében. Bár a bizottság jelentése szerint az előkészületek "előrehaladott állapotban" vannak, a bankok és üzletek bankjegy-ellátottsága nem kielégítő, s a lakosság és az üzleti élet felkészítésének érdekében a kormánynak tovább kell folytatnia információs kampányát. Szlovákia a kelet-európai tagállamok közül - Szlovénia után - másodikként 2009. január 1-jétől válik az euróövezet tagjává. Öt és fél hónappal a váltás előtt a kereskedelmi bankok a fizetési forgalom lebonyolításához szükségesnek becsült 188 millió bankjegynek még csupán 27 százalékát rendelték meg - áll az EB jelentésében. Ezzel szemben például Málta a bevezetés előtt ugyanennyi idővel leendő fizetőeszközének már több mint 92 százalékával rendelkezett. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szlovákok csaknem háromnegyede tart attól, hogy a közös valuta bevezetése az árak emelkedésével fog járni, így a kormány egy 160 millió koronás információs kampánnyal igyekszik eloszlatni a lakosság félelmeit. Az átállásra való felkészülést is próbálják megkönnyíteni: az árak feltüntetése euróban még ebben a hónapban elkezdődik, de az új pénz megismerését hivatottak segíteni az úgynevezett euróstartcsomagok is, melyek 45 darab szlovák euróérmét tartalmaznak - ezek árusítása december elsején kezdődik.

Szerző(k):
Szerencsi Ágnes