Szerencsi Ágnes

Továbbra is bíznak a befektetők Kínában

Az első félévben 52,4 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett Kínába, ami éves összehasonlításban 45,6 százalékos növekedést jelent - tette közzé a pekingi kereskedelmi minisztérium. Az első negyedévben 10,4 százalékkal bővült a GDP, arra lehet számítani, hogy az idén sorozatban immár ötödik éve két számjegyű lesz a gazdasági növekedés. Emellett a rövid távú pénzügyi befektetések számára is vonzó a kínai gazdaság - egyebek között az emelkedő kamat és az erősödő jüan következtében -, becslések szerint az ilyen ügyletek értéke az év első öt hónapjában a 200 milliárd dollárt is meghaladta. A kereskedelmi tárca a hónap elején megfigyelőrendszer létrehozását jelentette be a forró pénzek követésére és az ezeket leplező hamis exportügyletek felderítésére. A tőkebeáramlás mellett a továbbra is erős exportnak köszönhetően Peking ma a legnagyobb valutatartalékokkal rendelkezik a világon: május végén a tartalékok nagysága már az 1800 milliárd dollárt is túlhaladta, ami 17 százalékos növekedést jelent a múlt év végéhez képest. Ma Kína a világ negyedik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok, Japán és Németország után, ez utóbbi azonban csak az euró erősödése révén tudja még őrizni dobogós helyét.

Eladja német bankját a Citigroup

Az USA legnagyobb bankja, a Citigroup Inc. 4,9 milliárd euróért eladja a negyedik legnagyobb francia banknak, a Crédit Mutuelnek német lakossági üzletágát. A lépést a vezetés a csoport globális szintű szerkezetátalakításával és a pénzügyi válság következtében megingott sajáttőke-állomány feljavításával indokolta. Vikram Pandit, tavaly decemberben kinevezett vezérigazgató további eszközeladásokat is kilátásba helyezett, összesen csaknem 400 milliárd dollár értékben. Az elsősorban fogyasztási hiteleket nyújtó német leánybank, a Citibank Privatkunden AG az amerikai bank európai központja, de a Citi a vállalati és befektetési banki üzletág révén továbbra is jelen van Németországban. A mostani lépést bank közeli források szerint továbbiak követhetik más európai, valamint afrikai részlegeknél is, elsősorban az alaptevékenységen kívül eső üzletágakban - írta a Financial Times. A Citi számításai szerint az eladás négymilliárd dollárral növeli a bank adózás utáni nyereségét, egyúttal a német lakossági hitelpiac átrendeződését is jelentheti, miután a Crédit Mutuel 340 bankfiókkal és 3,2 millió ügyféllel gazdagodott. A Crédit egyebek között a Deutsche Bankot is maga mögé utasította a német pénzintézet megszerzéséért folyó versenyben.

Kétes ügyleteiről vallott Abramovics

Bírósági dokumentumokban ismerte el a jelenleg 23,5 milliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkező Roman Abramovics, hogy karrierje elején több milliárd dollárt fizetett ki politikai támogatásért és különböző védelmi szolgáltatásokért cserébe, és így szerezte meg Oroszország olaj- és alumíniumkészleteinek számottevő részét. A The Times brit napilap birtokába került forrásból kiderül, hogy már a vagyonát megalapozó és azóta eladott Szibnyefty olajtársaság is Jelcin elnök egykori bizalmasának, Borisz Berezovszkijnak a segítségével került a tulajdonába. A politikai kapcsolatai miatt a Kreml keresztapja névvel is illetett Berezovszkij cserébe televíziótársaságának, az ORT-nek a "szponzorálását" kérte. Az olaj után a RusAl alumíniumipari cég felvásárlása következett: a privatizációt követő hatalmi harcok során Abramovics csaknem 500 millió dollárt fizetett ki az alvilági kapcsolatairól híres grúz Arkagyij Patarkacisvilinek védelemért és támogatásért cserébe. A RusAlban meglévő részesedését azóta ugyan eladta, de mára 41 százalékot tudhat magáénak az Oroszország legnagyobb acélgyártójának számító Evraz Groupban, amely Európa mellett már az amerikai piacon is megvetette a lábát. Időközben a Chelsea angol futballklub tulajdonosa lett. Berezovszkij, a Putyin elnökkel szembekerült egykori üzleti partner ma 4 milliárd dollárt követel Abramovicstól, aki a per keretében adta elő 53 oldalas őszinte vallomását, amelyben kétes kapcsolataira is fény derült.

Németországban fejpénzt adnak a szakemberekért

A német vállalatok 17,9 százaléka fizet fejpénzt dolgozóinak, ha új szakembert toboroznak a cég számára - derül ki a kölni gazdaságkutató intézet (IW) és a mérnökök szövetsége (VDI) 2700 piaci szereplőre kiterjedő felméréséből. Két évvel ezelőtt még a vállalatok kevesebb mint 5 százaléka kényszerült ilyen megoldásra, s akkor is elsősorban az üres állások mind gyorsabb betöltése indokolta a prémium fizetését. Ezzel szemben ma már akkora a szakemberhiány, hogy egy megfelelő specialista megszerzése több hónapba s akár több ezer euróba is kerülhet. Ludwig Georg Braun, az Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke a legutóbbi adatok alapján 400 ezer fősre becsülte a szakemberhiányt, s a munkaadók mellett ő is a probléma minél előbbi megoldását szorgalmazta. A megkérdezettek külföldi munkaerővel pótolnák a hiányt, s bár az újonnan csatlakozott tagállamok magasabb kvalitást nem igénylő munkavállalói előtt csak 2011-ben válik szabaddá a német munkaerőpiac, a szakmai tudást igénylő ágazatokban már dolgoznak az adminisztrációs korlátok lazításán. A kormány a tervek szerint a mérnökök mellett a többi diplomás számára is megkönnyítené a németországi munkavállalást. A kérdés mindazonáltal megosztja a politikusokat: a korlátozások gyors feloldása ellen érvelők elsősorban a szabad belföldi szakemberállomány alkalmazását jelölik meg prioritásként.

Élre tör a Rosznyefty

Megállapodott a Rosznyefty és a Gazprom az orosz kontinentális talapzat felosztásáról: az egyezség értelmében a Rosznyefty a nyersanyagkészletek 10 százalékát, azaz mintegy 10 milliárd tonna olajat rejtő területet kap - számolt be a Kommerszant.

Recesszióban is boldogok a dánok

Recesszióba süllyedt - az unióban elsőként - Dánia, mivel a GDP tavalyi utolsó negyedéves 0,2 százalékos zsugorodása után az idei év első három hónapjában már 0,6 százalékkal teljesített rosszabbul a gazdaság. A globális pénzügyi válság következtében megemelkedő kamatlábak, a 18 éves csúcsot döntő infláció, az olaj és az élelmiszerek árának száguldása jócskán visszavetette idén a fogyasztók vásárlási kedvét: 2007 negyedik negyedévéhez képest a háztartások kiadása 1,1 százalékkal, az üzleti beruházások 0,6 százalékkal, a kormányzati kiadások pedig 1,4 százalékkal estek vissza. Az elemzők a kilátásokat illetően is pesszimisták, a világgazdaság lassulása az exportkereslet további csökkenését, a magasabb hitelköltségeket és a megugró munkanélküliséget vetíti előre. Utóbbi májusban elérte az 1,7 százalékot, ilyen, a Dániában megszokotthoz képest magas értékre 35 éve nem volt példa. A helyzetet nehezíti, hogy a központi bank nem törekszik árstabilitásra, elsődleges célja, hogy a koronát az euró árfolyamához képest 2,25 százalékos sávban tartsa, az irányadó kamatláb így 4,35 százalékon áll, a legutóbbi, május 16-ai emelés következtében. A nem túl biztató gazdasági adatok ellenére is a dán lakosság vallja magát a legboldogabbnak a világon, fő okként a demokráciát, a szociális egyenlőséget és a békés környezetet jelölve meg - állítja az amerikai kormány által finanszírozott World Values Survey. A 350 ezer ember megkérdezésével készített jelentés szerint globális szinten évről évre boldogabbak az emberek, legrosszabb a helyzet Zimbabwéban, a világ leggazdagabb országa, az USA pedig csak a 16. helyen áll.