A litván parlament nem ügydöntő érvényű népszavazás kiírását jelentette be az ignaliai atomerőmű bezárásának elhalasztásáról. Bár a kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként vállalta, hogy 2009-ig leállítja a szovjet típusú létesítményt, a referendummal most mégis a bezárás elhalasztásának engedélyezését akarja elérni az Európai Bizottságnál. Az atomerőmű leállítása ugyanis drasztikus áramár-emelkedést vonhat maga után, de a politikusok attól is tartanak, hogy Litvánia az energiaellátás szempontjából teljesen kiszolgáltatottá válhat Oroszországgal szemben. A csernobilival azonos technológia alapján működő, 1983-ban épült erőmű első egységét 2004 decemberében az egyezségnek megfelelően már bezárták, a többi egység - amelyek az ország áramellátásának 70 százalékát fedezik - a korábbi megállapodás értelmében még 17 hónapig működhet. A balti állam 2012-ig kér halasztást, akkorra ugyanis befejeződhet a lengyel-litván kooperációban készülő 154 kilométer hosszúságú nagyfeszültségű vezeték építése, amely a Baltikum energiaellátását hivatott biztosítani. Vilnius továbbá egy új nukleáris erőmű építését is tervezi Lengyelországgal, Lettországgal és Észtországgal közösen, ám ez leghamarabb 2015-re, a reálisabb számítások szerint pedig csak 2017-2020 körül készülhet el. Ezenkívül az ellátás biztosításának érdekében a litvánok Svédországgal is tárgyalnak villamosenergia-hálózatuk tenger alatti összekötéséről.
Gediminas Kirkilas litván miniszterelnök szeptemberben találkozik az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, hogy a halasztás kérdéséről tárgyaljanak.
Szerencsi Ágnes