Szerencsi Ágnes

Készül a harmadik japán mentő csomag

Japánban a harmadik gazdaságélénkítő csomag tervén dolgoznak az országot sújtó recesszió kezelésére - jelentette be Aszo Taro miniszterelnök pénteken. A világ második legnagyobb gazdasága a negyedik negyedévben éves bázison 12,1 százalékkal esett vissza, s még a legnagyobb vállalatok is, mint a Toyota és a Sony, az elmúlt hónapokban a termelés visszafogására és több ezer munkás elbocsátására kényszerültek. Joszano Kaoru pénzügyminiszter bejelentése szerint legújabb gazdaságösztönző lépésként a három legnagyobb hazai bank - a Sapporo Hokuyo Holdings Inc., a Minami-Nippon Bank és a Fukuho Bank - 100, 15 és 6 milliárd, összesen 121 milliárd jenes (1,2 milliárd dollár) forráshoz jutna, miután a válság következtében részvényeladással és a hitelpiacon nem tudják növelni tőkéjüket. A döntéshozók a tőzsde támogatását is megvitatnák, miután a vezető tőzsdeindex, a Nikkei-225 múlt héten 26 éves mélypontra zuhant. Aszo fél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta már 10 ezer milliárd jenes (102 milliárd dollár) élénkítést hirdetett, ám a mostani terveket sokan csak a szeptemberben esedékes választások előtti készülődésnek tudják be. A kormányzat túlzott költekezésére ugyanakkor szűk teret hagy Japánnak az, hogy az ország adósságállománya a GDP 170 százalékát teszi ki. Aszo közölte, hogy a héten egy tanácsadó testületet hoz létre kormánytagokból, közgazdászokból és nagyvállalati vezetőkből, hogy segítsenek kidolgozni a válság elleni stratégiát, mivel nem lehet kizárni, hogy a helyzet tovább romlik.

Zuhanórepülésben a SAS

A Scandinavian Airlines tulajdonosa, a svéd SAS-csoport tőzsdei értékénél 88 százalékkal olcsóbban kínálja eladásra részvényeit, miután 2008-ra 16 éve nem tapasztalt veszteséget könyvelt el. A vállalat pénteken a papírokért 2,63 koronát kért, szemben a csütörtöki 22 koronás záróárral. Kérdés ugyanakkor, hogy ki fogja megvásárolni a részvényeket, a világgazdasági válság sújtotta légitársaságok ugyanis nem számítanak jó befektetésnek, a légiforgalmi piac csaknem teljesen összeomlott és a közeljövőben sem várható jelentős változás. Az SAS 2008-ban 6,2 milliárd korona veszteséget halmozott fel, februárban pedig negatív rekordnak számító, 1,8 millió utast szállított, 20 százalékkal kevesebbet, mint januárban. A költségcsökkentés zászlaja alatt most 9 ezer dolgozót elbocsátanak, ezen túl pedig jelentős átszervezések várhatóak. A társaság 14 repülőgépet von ki a forgalomból, 20 százalékkal csökkenti útjai számát, egyes részlegeitől pedig megválik és a jövőben elsősorban az északi régióra fog koncentrálni.

Milliárdok az európai autóiparnak

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 3 milliárd eurós kölcsönt hagyott jóvá az európai autóipar számára - közölte a bank tegnap. Az összeget német, olasz, francia és svéd autógyártók kapják azzal a céllal, hogy azt elsősorban az üzemanyag-takarékos, környezetkímélőbb járművek fejlesztésére fordítsák. A hosszú lejáratú kölcsönből 400-400 millió euró jut a teherautókat gyártó svéd Volvónak és a Scaniának, 200 millió pedig a Volvo személygépkocsikat gyártó érdekeltségének. A francia PSA Peugeot-Citroën és a Renault szintén 400-400 millió eurót kap, ugyanígy az olasz FIAT, a német BMW és a Daimler is. A bank áprilisban és májusban további 2,8 milliárd euró hitel nyújtását tervezi, ezzel együtt a december óta jóváhagyott kölcsönök összege eléri a 6,3 milliárdot. A júniusi igazgatótanácsi ülésen további javaslatok várhatóak, év közepére az autóipar számára kihelyezett források értéke - a hitelintézet korábbi ígéretének megfelelően - csaknem 7 milliárd eurót fog kitenni. Február elején ugyanis az EIB jelezte: az eredetileg tervezett 2 milliárd helyett 7 milliárd eurós kölcsönt kíván nyújtani az európai gépjárműipar megsegítésére.

Nullához közelít a svájci alapkamat

A várakozásoknak megfelelően tovább csökkentette irányadó kamatlábát a svájci jegybank (SNB) tegnap: a 25 bázispontos vágással az alapkamat most történelmi mélységben, alig a nulla felett, 0,25 százalékon áll. Október óta összesen 225 bázisponttal csökkent a ráta, de a nemzeti bank további intézkedéseket is kilátásba helyezett, így például a fizetőeszköz felértékelődésének ütemét svájci frank vásárlásával kívánják megfékezni. Az SNB prognózisa szerint az országra idén 1982 óta nem látott recesszió vár, s az általános válság mellett ez elsősorban az erős frank miatt romló versenyképességnek és a hazai kereslet gyengülésének tudható be. Az elmúlt fél évben a svájci valuta csaknem 8 százalékot erősödött a közös európai fizetőeszközzel szemben, jelentős feszültséget okozva ezzel a hazai vállalatok körében, ezek exportjának fele ugyanis az eurózóna országaiba irányul. A helyzet enyhítésére a szakértők már a monetáris politika hagyományos eszköztárának kibővítését javasolják, s az ötlettel nem az alpesi ország jelentkezik először: ezzel próbálkoznak Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Japánban is.

Mínuszra számít a Volkswagen

Veszteséget prognosztizál az első negyedévre a Volkswagen AG, Európa legnagyobb autógyártója. A 6,23 millió darabbal rekordnak számító 2008-as év után 10 százalékos visszaesést valószínűsítő jóslatok - a világgazdasági válság és az autóipar hányattatásai miatt - nem okoztak különösebb meglepetést, a vállalat ugyanakkor az év egészét tekintve nyereségre számít. A Volkswagen mellett az Audi, Seat, Skoda és Bentley márkákat is magáénak tudó cég megrendelései az idei év első két hónapjában 15 százalékkal csökkentek, ez összesen 809 200 darab autót jelent. Csoporton belül leginkább, mintegy 60 százalékkal a luxus Bentley, legkevésbé, 7,5 százalékkal a Volkswagen iránti kereslet csökkent. Az értékesítés visszaesése miatt a csoport az idén kétmilliárd euróval mérsékli befektetéseit, 2010-ig ugyanakkor 20 új modell piacra dobását tervezik, hogy ezzel is megpróbáljanak lendíteni a keresleten. A költségcsökkentés jegyében a Volkswagen 16 500 ideiglenesen foglalkoztatott alkalmazottjától válik meg és korlátozza a termelést. Újabb 100 ezer embert érint, hogy Németországban négynapos, 28 órás munkahetet vezet be a társaság, a lépéstől a cég 30 ezer munkahely megmentését reméli.

Az év végén sokat veszített az Aegon

A tavalyi utolsó negyedévben 1,18 milliárd eurós veszteséget könyvelt el a holland Aegon biztosítócsoport, szemben a tavalyi 762 millió eurós nettó eredménnyel. A rendkívül rossz adatokat a cég befektetéseinek globális válságból adódó, többnyire az ingatlanpiachoz kapcsolódó értékleírásaival magyarázza, amelyek összesen csaknem 501 millió dollárt tettek ki, de veszteséget generált részvényeinek és kötvényeinek értékvesztése is, ráadásul a vállalatnak 300 millió euró egyszeri adót is ki kellett fizetnie. A teljes betétállomány 40,7 milliárd eurót tett ki tavaly, szemben a 2007-es 44,5 milliárddal. A gazdasági válság következményeinek enyhítéseként a holland kormány tavaly októberben 3 milliárd euró kölcsönnel segítette ki a csoportot. Alex Wynaendts vezérigazgató szerint az idén elsősorban a tőkefelszabadításra és a költségcsökkentésre koncentrálnak, létszámleépítés és bérbefagyasztás révén csak az Egyesült Államokban 150 millió eurót terveznek megtakarítani - az US Transamerica tulajdonosaként ugyanis az Aegon üzleti eredményének háromnegyedét a tengerentúlon szerzi, 40 millió ügyfelének nagy része is amerikai állampolgár. A biztosító húsz országban van jelen, az USA-n kívül fő piacának számít Nagy-Britannia és Hollandia is. Az Aegon 33 százalékos részesedésével vezető helyen áll a magyarországi lakásbiztosítási piacon, a cég csaknem egymillió lakást biztosít.

Újabb gyógyszeripari fúzió

A svájci Roche Holding AG 46,8 milliárd dollárért felvásárolja az amerikai Genentech biotechnológiai céget. A világ legnagyobb rákellenes gyógyszert gyártó cége 55 százalékban jelenleg is résztulajdonos a tengerentúli vállalatban, az akvizíció mégis csak mintegy nyolc hónapos alkudozást követően valósulhatott meg: a Roche először 89 dollárt kínált a papírokért, majd miután nem született megállapodás, közvetlenül a részvényeseknek ajánlott papíronként 86,5 dollárt. Végül most 95 dollárért szerzi meg a fennmaradó 44 százalékot, ez 3 százalékkal meghaladja a Genentech-papírok legutóbbi záróárát. A fúzióval a hetedik legnagyobb amerikai gyógyszeripari vállalat jön létre, évi 17 milliárd dolláros bevétellel. A vétellel a Roche tulajdonába kerül többek közt a vastagbél-, tüdő- és mellrák kezelésében alkalmazott, forradalminak tartott Avastin nevű gyógyszer, amely az EvaluatePharma gyógyszeripari elemző cég szerint hat éven belül a legkeresettebb szer lehet a világon, és csak tavaly 5,21 milliárd svájci frank bevételt hozott a Roche-nak. Az ügylet a svájci cég tengerentúli expanziójának csak az egyik része: tavaly 3,4 milliárd dollárért vásárolta meg a Ventana Medical Systems diagnosztikai vállalatot.

Bosznia minden eszközzel harcol a recesszió ellen

A Jugoszlávia felbomlása után az ország tulajdonába került javak eladásából töltené fel állami költségvetését Bosznia-Hercegovina. A javarészt kötvények és arany eladásának ötletét a múlt héten vetette fel a pénzügyi tanács, az ügylettől Szarajevó összesen 90 millió eurót remél. Ezt az összeget a két bosnyák entitás, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság közt osztanák el, 65-35 százalékos arányban. A döntés egy nappal azután született, hogy a minisztertanács a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fellendítésére 16 pontos akciótervet hirdetett, amelyben a betétesek állami garanciájának kiterjesztését, a kereskedelemi bankok likviditásának növelését és a fogyasztási adók új szabályozását ígérték. A gazdasági szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az új ösztönző csomag és az állami tartalékok növelése sem feltétlenül lesz elég a gazdasági válság kezelésére, ehhez a kormány jóval aktívabb cselekvésére lenne ugyanis szükség. Az országot három fronton is negatívan érinti a krízis: egyrészt beszűkültek hitelezési lehetőségei, másrészt visszaesett az export, de a külföldi átutalások összege is jelentősen csökkent. A Világbank jelentése szerint Bosznia pénzügyileg stabil, az országba érkező kölcsönök összege azonban aggasztó mértékben visszaesett: a 2,1 százalékos átlagos havi növekedés helyett decemberben már 0,4 százalékos mínuszt mutatott. A visszaeső hazai megrendelések következtében idáig mintegy 13 ezer munkahely szűnt meg, ezenkívül több mint 2700, külföldön dolgozó bosnyák volt kénytelen visszatérni hazájába. Az adófizetők számának csökkenése a szociális feszültségek eszkalálódásához vezethet, a megcsappant költségvetésből ugyanis nem tudják fedezni a szociális kiadásokat, többek közt a nyugdíjakat sem. A helyzet enyhítésére Szarajevó a Nemzetközi Valutaalap segítségét is kérheti: a két régió már egyezségre jutott, a hitelfelvételt azonban a központi kormánynak kell kezdeményeznie. Nikola Spiric miniszterelnök a kérdést illetően igen óvatos, mondván, egy esetleges stand-by hitel negatív üzenetet is közvetíthet a befektetők számára, tehát alapos felméréseket kell végezni, mielőtt bármit is lépne a kabinet.

A brit és a francia ipar a válsággal bukik

Nagy-Britanniában és Franciaországban is visszaesett az ipari termelés januárban, az adatok a még tovább mélyülő európai recessziót jóslók félelmeit támasztják alá. Nagy-Britannia ipari termelése - ami a brit gazdaság csaknem ötödét adja - havi bázison 2,9 százalékkal esett vissza, az előző évhez képest 11,4 százalékos volt a zuhanás. A mostani az elmúlt 28 év legnagyobb visszaesése, a szigetországban tizenegyedik hónapja nem volt pozitív adat az ipari termelésre vonatkozóan. Az össztermelés 1993 áprilisa óta a legalacsonyabb szinten van, elsősorban a gépjárműipari, műszaki és elektromos cikkek utáni kereslet visszaesése miatt. A francia ipari termelés decemberhez képest az előrejelzéseknél ötször nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal zsugorodott, éves szinten 13,8 százalékos a visszaesés, ami rekordnak számít az 1990 óta vezetett adat történetében. A negatív trend leginkább a szállítóeszközöket, az elektromos és optikai felszereléseket, valamint a gépipart érintette.