Tavaly nominálisan egy százalékkal nőtt a magyar könyvpiac forgalma, amely így 67,6 milliárd forint volt, ám 6,2 százalékos infláció mellett ez valójában ötszázalékos zsugorodást jelent - derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adataiból. A jelentés 172 adatot szolgáltató cég, a külföldről behozott kiadványok és a félárú könyvek diszkontforgalma mellett az adatot nem szolgáltatókat illető becsléseken alapul. A számítások szerint a kiadói összforgalom 58 százalékát 14 cég, 77 százalékát pedig 40 kiadó bonyolította le, az összes, az MKKE számára adatot szolgáltató 172 cég 90,5 százalékot produkált.
A válság hatására a jövőben az eddiginél erősebb koncentráció várható a könyvpiacon - osztják a vélekedést a megkérdezett könyvpiaci szereplők. A kiadói oldalon sok családi vállalkozás formájában működtetett kis kiadó létezik, melyek nem rendelkeznek elég megtakarítással ahhoz, hogy átvészeljék a vásárlószám és a forgalom csökkenését, a kereskedőknél remélhetőleg a volumenből adódóan ez könnyebb feladat - vallja Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója. Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. vezérigazgatója szerint a kiadók nagy része, főleg a kisebbek, egyelőre kivárnak, de már most is vannak s a jövőben is lesznek olyanok, melyek nem tudnak megfelelően alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s elvéreznek. A piac tisztulása, konszolidálódása ugyanakkor pozitív folyamat, hiszen a magyar könyvpiacon - annak méretéhez és kapacitásához képest - túlságosan sok, évi több mint 14 ezer cím jelenik meg.
Szerencsi Ágnes