Szegő Miklós Iván

Élénk befektetői érdeklődés Bulgária iránt

A magyar turisták, de a hazai befektetők szemében is egyre vonzóbb célpontnak látszik Bulgária.

Településszerkezeti háború: nyert a főváros

A budapesti városatyák többórás vita után nem kis meglepetésre változatlan formában fogadták el a fővárosi településszerkezeti tervről (TSZT) szóló javaslatot. Ez a NAPI Gazdaság értesülése szerint azt jelenti, hogy bizonyos kerületi és vállalkozói lobbitevékenység ellenére a sokat támadott Schneller István budapesti főépítésznek sikerült érvényesítenie akaratát, és több zöldövezetben sem hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés egyes képviselők módosító javaslatait. Például az SZDSZ-es Lakos Imre XI. kerületi alpolgármester és fővárosi városfejlesztési bizottsági elnök által javasolt „nyugati kapu” menti, az Egérút, illetve a Budaörsi út közelében lévő zöldterületeket nem sorolta át a főváros más, kereskedelmi hasznosítású övezetbe, ahogyan a Soroksáron lévő, Gyáli-patak közelében elhelyezkedő területeken sem hagyták jóvá a kerületi kezdeményezést, amelyet Horváth Gyula MSZP-s fővárosi képviselő, egyben csepeli alpolgármester nyújtott be a testület elé. Bár e két javaslat miatt frakciószünetek szakították meg a közgyűlés munkáját szerda este, végül kompromisszum született, miszerint Demszky Gábor főpolgármester október végéig megvizsgálja, miként lehet a TSZT esetleges módosítását e térségekben véleményeztetni és előkészíteni. Horváth Gyula a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a hosszú hónapokig egyeztetett TSZT-t az utolsó pillanatban nem lehetett már módosítani. Ezért támogatta végül az MSZP-frakció a javaslatot. Lakos Imre úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ő is tudomásul vette a döntést, de bízik abban, hogy nem kell nyolc-tíz évet várnia a kerületnek a fejlesztésekkel a TSZT újabb módosításáig. Balczó Zoltán független képviselő – a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke – a NAPI Gazdaságnak azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy feltehetőleg bevásárlóközpontokat képzeltek el az érintett kerületek a két szóban forgó térségben, legalábbis a közgyűlési vitában elhangzott, hogy erre adna lehetőséget a kerületi átsorolási javaslat. Ugyanakkor Horváth Gyula lapunknak azt hangsúlyozta, hogy ha a főváros nem engedi a városfejlesztést, akkor az agglomerációs települések építik fel ugyanazon utak mentén, a városhatárnál azokat az áruházakat, kereskedelmi létesítményeket, amelyek fővárosi közönséget céloznak meg, de az adójukat más településeken fizetik be. Endrédy István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a NAPI Gazdaságnak az elfogadott javaslatról elmondta: ellenezték az előterjesztést, mert nem tisztázott a TSZT koncepciója, és homályos a jövőbeni területfelhasználás szabályozása is. Így például a tervezett Munkáskörút nyomvonalán még Zugló és a XVI. kerület is vitatkozik.

Heves vita a budapesti településszerkezeti tervről

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén lapzártánk idején is tárgyalta azt a településszerkezeti tervet (TSZT), amelynek előkészítését éles lobbiharc előzte meg (NAPI Gazdaság, 2005. május ., 1–3. oldal). Nem véletlen, hogy a szerdai vita is az SZDSZ- és az MSZP-frakció szünetkérései miatt húzódott el. A TSZT ugyanis számos telek, ingatlan építési besorolását változtatja meg, néhány külső kerületben például fejlesztési tartalékterületből zöldterületté minősítene át több régiót, ami a városrészek szerint fejlesztési lehetőségeiket korlátozná, s ezért korábban egyes polgármesterek a budapesti főépítész leváltását is követelték (NAPI Gazdaság, 2005. május 25., 1–3. oldal). A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén az ellenzék azért bírálta a TSZT-t, mert annak elfogadása megelőzi a fejlesztésekről szóló Podmaniczky terv jóváhagyását, így szerintük a város szinte magát köti gúzsba. A jobboldali városatyák azt is hangsúlyozták, hogy a szocialista tárca nélküli miniszter, Kolber István is bírálta korábban a tervet – erről lapunkban is beszámoltunk –, különösen annak zöldterületekkel kapcsolatos intézkedései miatt. A városházi MSZP–SZDSZ-es koalíció képviselői ugyanakkor védték az előterjesztést, amelyhez módosításokat nyújtott be például Lakos Imre XI. kerületi alpolgármester, a fővárosi városfejlesztési bizottság szabad demokrata elnöke is.

Zöld éket ver a főváros

Budapest főépítésze a településszerkezeti tervben a főváros határában megmaradt zöld ékek védelmére helyezi a hangsúlyt, akad kerület, amelyben viszont úgy látják, a főváros egyszerűen nem ismeri a valóságot.

Moszkvai irodapiac: határ a csillagos ég

Az Aengevelt ingatlanügynökség adatai szerint az irodai területek forgalma 2004-ben átlépte a bűvös 200 ezer négyzetméteres határt, tavaly 208 ezer négyzetmétert sikerült bérbe adni az orosz fővárosban. Ráadásul idén további növekedésben bízik az ingatlancég, amely 250 ezer négyzetméter értékesítésére számít. Áprilisig egyébként 63 ezer négyzetméter bérbeadásáról született szerződés Moszkvában. A legfontosabb bérbevevők az orosz cégek voltak. A legnagyobb külföldi érdekeltségű bérlővel éppen az Aengevelt állapodott meg. Ennek az ügyletnek a során a Paveleckij Centerben 900 négyzetméter irodaterületet bérelt a Henkel német konszern orosz leányvállalata, az OOO Rushenk. Tulajdonképpen egy pótlólagos megállapodásról van szó, a cég már eddig is 2900 négyzetmétert használt az irodaházban, most további csaknem ezer négyzetméterre volt szüksége. Nyugat-Európában ilyen méretű bővülésre manapság alig-alig van példa, érthető tehát a közvetítő cég öröme. A kereslet élénkülését a kínálat bővülése is megpróbálja követni. Moszkvában 2002-ben még mindössze 90 ezer négyzetméternyi új iroda készült el, 2004-ben viszont már 310 ezer, s idén ez a terület akár 390 ezer négyzetméterre is emelkedhet az Aengevelt szerint. A legnagyobb projektek közé tartozik a Federacija nevű épület felépítése, amely Európa legmagasabb irodaháza lesz. Ugyanakkor az irodák árát illetően nem egyértelmű a tendencia, így például a bérleti díjak igen széles skálán mozognak. Évi 350–550 dollár körül alakultak tavaly a négyzetméterárak (nemzetközi színvonalú épületek esetében), ám 2005–2006-ban a felső határ nem változik, miközben az alsó érték emelkedhet. A következő tizenkét hónapban így 420–550 dollár éves díjra számíthatnak négyzetméterenként a bérlők Moszkvában.

Lanyhul az eurózóna ingatlanláza

Az eurózónában tapasztalható ingatlanláz csökkenőben van: legalábbis ezt mutatják annak a körkérdésnek az eredményei, amelyet az Európai Központi Bank (ECB) végzett 86 hitelintézet megkérdezésével. Az eredményeket az ECB havi jelentésében tették közzé. Eszerint stagnált a pénzintézetek ingatlanhitelezéssel kapcsolatos tevékenysége 2005 első negyedévében, legalábbis a bankok többsége erről vagy inkább csökkenésről számolt be. Az ECB szerint ez az első alkalom, hogy a körkérdés 2003-as kezdete óta negatív, visszaeső tendencia kezd érvényesülni. A visszafogott kereslet legfőbb oka az ECB szerint a fogyasztók önmérséklete és a háztartások terheinek növekedése.

Óriásberuházás indul Marokkóban

Egy három cégből álló konzorcium hatalmas bevásárló- és idegenforgalmi központot létesít Marokkó fővárosában, Rabatban – számoltak be a hírügynökségek az észak-afrikai arab ország egyik legnagyobb tervezett beruházásáról. A tervek szerint a létesítményegyüttesben – a Bouregreg folyó partján – lesz jachtkikötő, szállodakomplexum, bevásárlóközpont, kongresszusi palota, továbbá irodaépületek és kertek. A bevásárlóközpontban több száz üzletet alakítanak ki. A beruházás finanszírozói között van a marokkói takarékpénztár (CDG), a SABR Aménagement ingatlantársaság és a Dubai International Properties (DIP) nevű cég. A három beruházó a napokban írta alá a szerződést a projektről. Az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett DIP más arab államokban is tervez beruházásokat. Így például Katarban a Dubai Tower Doha turista- és üzletközpontot építi a cég (szintén helybeli vállalkozásokkal összefogva), 272 millió dolláros beruházással. Itt ötcsillagos szállodát, modern sportkomplexumot, egészségügyi központot, éttermeket, üzleti centrumot és egy kisebb parkot létesít a DIP.

Párbaj a főváros fejlesztéséről

A szocialista kerületi polgármesterek után egy miniszter is megkérdőjelezi a főváros településfejlesztési irányelveit, az önkormányzat szerint viszont időközben az MSZP-s helyi vezetők óhaja szerint változott a terv.

Párbaj a főváros fejlesztéséről

A szocialista kerületi polgármesterek után egy miniszter is megkérdőjelezi a főváros településfejlesztési irányelveit, az önkormányzat szerint viszont időközben az MSZP-s helyi vezetők óhaja szerint változott a terv.