Szegő Miklós Iván

Végelszámolás alatt a BKV Hajózási Kft.

Végelszámolják a BKV Hajózási Szolgáltató Kft.-t, amely szeptember elsejére teljesen kiürült, vagyonelemeit az anyavállalat, a BKV Rt. visszavette. A kft. hajóinak egy részét már tavaly értékesítették.

Magyar menedzserek az EU-ban

Nincs befektetési boom nyugat felé: a magyarok EU-ba irányuló invesztíciói egyelőre nem jelentősek. Ugyanakkor a külföldi cégek gyakran magyar menedzsereket bíznak meg a határokon túli terjeszkedéssel.

A call centerek országává váltunk

A távközlési díjak csökkenése és a infokommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átalakította a modern irodák működését: a cégek ma már olyan megoldásokkal racionalizálhatják tevékenységüket, amilyeneket korábban elképzelni sem lehetett volna. Így például számos világvállalat ma már nem a drága amerikai vagy nyugat-európai munkaerőt alkalmazza az ügyfélszolgálati vagy telefonos tudakozó jellegű feladatokra, hanem olcsóbb országokba telepíti a kulcsfontosságú részlegeket. A modern irodák ma már nem feltétlenül egy helyen működnek: a reklamációkkal esetleg Indiában foglalkoznak, de a vállalat közönségkapcsolati osztályának vezetősége ettől még nyugodtan működhet Londonban. Így tesz például a British Airways, emellett az amerikai GE is helyezett call centereket a dél-ázsiai szubkontinensre. Az amerikai vállalatok szívesen viszik tehát más országokba ügyfélkapcsolati részlegeiket. A világ egyik legnagyobb informatikai vállalata, az EDS például Magyarországon működtet hasonló egységet, a francia cégek pedig előszeretettel választják a fejlődő afrikai országokat – például Marokkót – a kedvező bérköltségek, illetve a kontinens partjai mentén haladó latin-amerikai és európai szélessávú kommunikációs hálózatok adta lehetőségek miatt. Ugyanakkor a Telephony World.com internetes szaklap legfrissebb összesítése szerint a kelet-közép-európai országok egyre jobb lehetőségeket kínálnak a call centerek számára. Munkaerejük ugyanis nagyon jól képzett, és az üzleti környezet is megfelelő a multinacionális vállalatok számára. Így például Csehország, Lengyelország és Magyarország az úgynevezett „high-end”, vagyis a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások számára kedvező helyszín, elsősorban nyugat-európai és amerikai cégeknek, amelyek német vagy angol nyelvű ügyfeleket akarnak kiszolgálni. Romániában és Bulgáriában az egyszerűbb ügyfélszolgálati problémákat kezelik általában. Romániában a francia, illetve olasz kliensekkel foglalkoznak, Bulgáriában a német és az angol nyelvű call centerek a gyakoribbak. Horvátország és Szlovénia az olasz és a német piacot képes leginkább kiszolgálni, míg a Baltikumba (Észtország, Lettország, Litvánia) a skandináv cégek helyezik ki effajta részlegeiket. Egy másik tanulmány szintén előkelő pozícióba sorolja Magyarországot (NAPI Gazdaság, 2004. február 27., Színes Informatika melléklet, 3. oldal). Az A. T. Kearney, az EDS tanácsadó leányvállalata által végzett kutatás szerint India után a legnépszerűbb célországok az erőforrások kihelyezésekor Kanada, Brazília, Mexikó, Fülöp-szigetek, Magyarország, Írország, Csehország, Ausztrália, Oroszország és Kína. A teljes magyarországi információtechnológiai outsourcing (amelybe nemcsak a call centerek értendők) forgalma 2001-ről 2002-re 15,3 százalékkal nőtt, és ez a részesedés 2007-re elérheti a hazai it-piac 18 százalékát is. Egy tanulmány szerint 2002-ben a magyarországi it-kiszervezési piac 126 millió dollárról 300 millióra növekedhet 2007-re. Olyan gyorsan nő a hazai call center-piac, hogy itthon már külön elfogadott szakmának számít a telefonos ügyfélkezelés. Annak ellenére, hogy sok fogyasztóból, emiatt több iparág területén működő cégből ellenérzéseket vált ki az üzlet effajta szervezése, a szakemberek szerint a call center-irodák előtt itthon nagy jövő vár, és nem csak a versenyszektorban. A kiszolgáló állam felé haladás egyre nagyobb nyomást gyakorol a költségvetési szervezetekre, minisztériumokra, hogy a tájékoztatást és az információszolgáltatást minél magasabb színvonalon valósítsák meg. Költséghatékonyság szempontjából a call center erre a legtökéletesebb megoldás lehet.

Leépítések után

A Műszertechnika Rt. ajkai gyárában az elmúlt időszakban – némi fluktuációval – ötszáz főt alkalmazott. Az ingadozás annak tulajdonítható, hogy a cég folyamatosan növeli a hatékonyságát, vagyis az enyhén emelkedő árbevételt csökkenő létszámmal érik el. Új megrendelések teljesítésekor persze a létszámot is rugalmasan változtatják. A két hatás általában kiegyenlíti egymást, így az évi hárommilliárdos árbevétel mellett alakult ki az ötszáz fős átlagos létszám. Az ajkai gyár autóipari beszállítóként tevékenykedik, elektronikai alkatrészeket és sajtolt termékeket szállít. Az autóiparban évről-évre követelmény, hogy a beszállítók növeljék hatékonyságukat, a megrendelők ugyanis folyamatosan nyomják le az árakat. Ez az erős autóipari versenynek köszönhető, de a Műszertechnika egy speciális „magyar” okból is kénytelen fokozni a termelékenységet. Ez a forint/euró árfolyam, vagyis a túlzottan erős forint és az ezzel párosuló belső infláció. Mindez felhajtja költségeiket, amit elsősorban a technológiai újításokkal, átszervezésekkel próbálnak ellensúlyozni. A rendelésállomány és az árbevétel növekedése terén nincs oka panaszra a villamoshajtású járművek hajtásrendszerének, illetve villamos berendezéseinek gyártásával foglalkozó Ganz Transelektro Közlekedési Rt.-nek. Míg a 2002-es évet a társaság 2,8 milliárd forintos forgalommal zárta, addig tavaly már 6,15 milliárd lett, az idén pedig várhatóan 8-9 milliárd forint lesz az árbevétel. A cég forgalmának több mint felét az export hozza: két éve 1,5 milliárd, tavaly 4,9 milliárd, az idén pedig 5-5,5 milliárd forint a külföldi piacokról származó bevétel. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. a lakatos, a forgácsoló, a préselő és a műanyaggyártási tevékenység megszüntetésével, illetve kihelyezésével nemrég 20-25 százalékkal csökkentette a létszámot, jelenleg bajai gyárában 250, míg budapesti telephelyén 80 állandó dolgozót foglalkoztat. További leépítésre nem készülnek, a hatékonyság növelését inkább telephely-koncentrációval, valamint a gyártásszervezés területén meglévő további lehetőségek kiaknázásával próbálja elérni. A háztartásigép-gyártó Electrolux Lehel Kft. termelésének több mint 90 százalékát exportpiacokon (elsősorban az EU-ban) értékesíti. A verseny éles, így nagy a nyomás az árakon, miközben a nyersanyagköltségek is nőttek. Az Electroluxnak, amely Magyarországon a legnagyobb piaci szereplő mind a fehéráruk, mind pedig a porszívók esetében, jó pozíciói ellenére is mindent meg kell tennie versenyképessége megőrzésének és növelésének érdekében. Ennek egyik fontos eleme a beszerzések és a termelés növelése az alacsony költségű országokban. Ezért építik fel új gyárukat Nyíregyházán. Az idén augusztusban kezdték el és jövő év márciusában fejezik be västerviki (Svédország) porszívógyáruk áttelepítését. Ezzel Jászberényben lesz az Electrolux egyetlen európai porszívógyára, közel 3 millió darabos éves kapacitással. Magyarországon 2004-ben több mint 4 millió terméket gyártanak, ebből 2,2 millió hűtőgép és hűtőláda, közel 2 millió pedig porszívó. Árbevételük tavaly (2003) lépte át először a 100 milliárd forintot és az idén 114,1 milliárd forintos forgalmat terveznek. Az Electrolux Lehel Kft.-nek sikerült minden évben növelnie termelését, árbevételét és hatékonyságát is. A foglalkoztatott száma az idén a tervek szerint ismét nő, meghaladja majd a 3600 főt. A nyíregyházi gyárban hatszáz főnek kínálnak majd munkahelyet, míg a porszívók gyártásának áttelepítése újabb kétszáz munkahelyet teremt Jászberényben.

Egymilliárd dolláros erőműprojekt az E.ON és a Gazprom között

Alekszej Miller, az orosz gázipari mamutvállalat, a Gazprom vezérigazgatója és az E.ON német energiaipari konszern vezetői a napokban tárgyalásokat folytattak arról a lehetséges projektről, amelynek nyomán a két cég új erőműveket építene Magyarországon, Finnországban és Olaszországban. A korábban már bejelentett elképzelés (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 8., 5. oldal) kapcsán most kiszivárgott a hír: összességében mintegy egymilliárd dolláros közös beruházásokról lenne szó. Részleteket az ügyről sem az E.ON/Ruhrgas vezére, Burckhard Bergmann, sem pedig az E.ON AG vezérigazgatója, Wulf Bernotat nem árult el (szeptemberben Bernotat jelentette be a közös projekt tervét). Orosz hírforrások szerint a két mamutvállalat tárgyalásain felvetődött az is, hogy a Gazprom szeretne részesedni abból a haszonból, amelyet a német cég realizál az orosz gázból termelt energia értékesítésekor.

Nagy port kavartak az albertfalvai lakásépítés körül

Az elmúlt napok egyik legfurcsább és majdnem tragédiába torkolló esete volt, amikor Budapesten, a Kondorosi úton egy bontásra váró házat idő előtt robbantottak fel. Utóbb kiderült, hogy az egyik kereskedelmi televízió stábja szeretett volna vágóképeket készíteni arról, miként csavarja el a kapcsolót a robbantást indító személy – a próbafelvétel közben azonban valódi detonáció történt (kiderült, hogy már élesítve volt a kapcsolótábla). A robbanás akkor következett be, amikor a bontást végző cég munkatársai és egy fotóriporter is a szóban forgó épület közelében tartózkodott, a szomszédban pedig a kerület vezetői és a beruházó cég irányítói tartottak sajtótájékoztatót. A fotós, a Blikk munkatársa könnyebben meg is sérült a ház leomlásakor. A Kondorosi út 8. szám alatti épület végül is eltűnt a föld színéről. Ez a ház már évtizedek óta gátolta a XI. kerületi városrész, Albertfalva fejlesztését. Illegális és jogcím nélküli lakói szinte megoldhatatlan szociális problémákat okoztak a kerületi vezetőknek, akik immár a negyedik választási ciklusban próbálták elhelyezni az ott élőket. Ez végül sikerült, miután a Csizy és Lukács Társasházak (CSLT) Kft. 4 millió euróért megvásárolta a környező 3,4 hektáros területet egy magáncégtől, illetve magántulajdonosoktól, továbbá a Kondorosi út közvetlen közelében lévő, 2800 négyzetméter alapterületű önkormányzati ingatlanokért 80 millió forintot fizettek. Ezután 220 millió forintot költöttek, illetve költenek a lakók kiköltöztetésére és a bontásokra. A CSLT egységesen vette kezelésébe a Kondorosi út és a Fehérvári út által határolt mintegy 3,7 hektáros területet, s ott 1400 lakás tető alá hozásába fogott. Az első ütemben a Fehérvári út 170–176. szám alatt építenek egy új, 420 lakásos házat. (Ez az épület adott helyet az ominózus sajtótájékoztatónak.) A Fehérvári úti épületet 2005 szeptembere és decembere között adják át az új tulajdonosoknak, eddig 300 lakás talált gazdára. Az első ütemet további építési fázisok követik, összesen 1400 lakást adnak majd át a dél-budai területen. A következő ütemekkel együtt a teljes projekt 4,8 milliárd forintba kerül, ebből az építési költségek 3,2 milliárdot tesznek ki. A beruházásra a HVB Bank adott hitelt, mintegy 4,6 milliárd forint értékben. A többi pénzt a Csizy és Lukács Kft. teremtette elő saját forrásból. A teljes projekt várhatóan nyolc-tíz év múlva fejeződik be. A következő beruházási fázis előreláthatólag 2006 februárjában kezdődik. Addig is érdekes következtetések vonhatók le az eladott lakások összetételéből: Csizy Dezső, a CSLT résztulajdonos-ügyvezetője elmondta: a már eladott 300 lakás fele garzon, 20-20 százalék nappali plusz egyszobás, illetve nappali plusz kétszobás volt, míg az értékesített lakások maradék egytizede nappaliból és három szobából áll. A sajtótájékoztatón Molnár Gyula XI. kerületi polgármester és Lakos Imre alpolgármester elmondták: több ezer lakás építésére adták ki az elmúlt időszakban az engedélyt a városrészben – minthogy időközben egyebek mellett a Kopaszi-gátnál is megkezdődtek a fejlesztések. Így Budapesten immár itt épül a legtöbb lakás, nem pedig a XIII. kerületben, az eddigi listavezetőnél.

Nem elég fejlett a magyar, a lengyel és a cseh piac

Kelet-Közép-Európában is aktivizálni szeretné magát a Credit Suisse Asset Management ingatlanbefektetési alapja. A piacra lépést azonban nem akarják elsietni, ugyanis egyelőre nem tartják elég fejlettnek térségünket.

Akar Ön Warren Buffett gépén repülni?

Magyarországon is megjelenik kínálatával a világ egyik legnagyobb magán-légitársasága, az exkluzív szolgáltatásokat nyújtó Netjets. A cég - horribilis árakon - bármikor rendelkezésre bocsátja flottáját, amit üzletemberek vagy gazdag magánszemélyek vehetnek igénybe.

Lemondott európai mandátumáról Demszky

„Budapest négyszer engem választott, most én is újra Budapestet választom.” Demszky Gábor így indokolta európai parlamenti mandátumáról való lemondását. A politikus arra hivatkozott csütörtöki közleményében, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH) jogi álláspontja szerint főpolgármesterként nem lehet európai parlamenti képviselő. Demszky leszögezi: az FKH jogértelmezését tudomásul veszi, de nem ért egyet azzal. Jogi szakértőkkel konzultálva továbbra is az az álláspontja, hogy a két tisztség összefér egymással. A Főpolgármesteri Hivatal a NAPI Gazdaság érdeklődésére nem kívánta kommentálni, összefügg-e Demszky lemondása azzal, hogy Gyurcsány Ferenc nagy hirtelenséggel leváltotta az FKH eddigi vezetőjét, Felkai Lászlót. Az esetből időközben politikai vita alakult ki az ellenzék és a kormánypártok között.