A francia energetikai óriás, az EdF határidőig nem tudott megegyezésre jutni a British Energy részvényeseivel a cég felvásárlásáról. A 85 százalékban állami tulajdonú EdF a tárgyalások során 12 milliárd fontot ajánlott, amit a British Energy 35 százalékos tulajdonrészével rendelkező brit kormány el is fogadott volna. Az akció végül a magánrészvényesek ellenállásán hiúsult meg, ugyanakkor egyik fél sem zárta ki a további tárgyalások lehetőségét. A British Energy által üzemeltetett nyolc atomerőmű - ami a felvásárlási kísérlet legfőbb célpontja volt - a szigetország áramtermelésének 20 százalékát adja. A brit kormány csalódással vette tudomásul az ügylet meghiúsulását, ugyanakkor több magas rangú tisztviselő is hangsúlyozta, hogy a brit energiapolitika továbbra is elkötelezett a nukleáris fejlesztések iránt. A brit alsóház vállalkozásügyi bizottságának konzervatív elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy az ügylet nyomán az EdF az ország árampiacának több mint negyedét uralta volna, jelentősen tompítva a versenyt.
Nagy-Britannia az elöregedő Magnox típusú reaktorok cseréjében és új reaktorok építésében látja a növekvő olajárak és a klímaváltozás elleni küzdelem fő eszközét. Az ambiciózus célok eléréséhez nélkülözhetetlen a külföldi tőke bevonása. A brit "nukleáris reneszánsz" nyújtotta lehetőséget a világ legnagyobb atomenergetikai vállalataként az EdF is ki kívánja használni, Pierre Gadonneix vezérigazgató cáfolta a spanyol Iberdrola felvásárlásáról szóló sajtóértesüléseket, és kifejtette, hogy a nemzetközi terjeszkedésnek a cégfelvásárlásokon kívül más útjai is léteznek, akár a zöldmezős beruházás is szóba jöhet. Nagy-Britannia mellett az EdF célpontjai közt szerepel az Egyesült Államok, Kína és Dél-Afrika.
Szabó Imre