Plankó Gergely

Közepesen kedvező a magyar üzleti környezet

Magyarországon az üzleti környezet a világ középmezőnyéhez tartozik - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) felméréséből. A negyedévente frissített elemzés öt évre előre a politikai és a makrokörnyezet, a magánvállalkozásokra vonatkozó politika, az adókörnyezet, a munkapiac és a devizapiaci szabályozás alapján értékeli az országok üzleti környezetének alakulását. A magyar gazdaság a megszerezhető 10 pontból 7,09-et kapott - ez javulást jelent az előző felmérés 6,73 pontjához képest, ugyanakkor éppen úgy a harminchatodik helyre elég a vizsgált 82 országból. A régiós EU-tagállamok közül a legjobb helyen Észtország áll, utána Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és Magyarország következik. Az összesített lista élén Dánia áll, mely 8,76-ot kapott. Az új EIU-listán a legfeltűnőbb az amerikai üzleti környezet következő öt évre szóló megítélésének erős romlása: az USA az előző rangsorban elfoglalt hatodik helyéről a tizedikre csúszott vissza, miután összesített pontszáma 8,64-ről 8,60-ra romlott.

Csepeli György szerint van esély

Magyarország jó eséllyel pályázik arra, hogy az Európai Technológiai Intézet székhelye legyen - jelentette ki Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közpolitikai igazgatója az MTI-Ecónak. A pályázók között van Bécs, Pozsony és Wroclaw is, Csepeli szerint ugyanakkor Magyarország esélyeit növeli, hogy az új tagországok közé tartozik, de Ausztriával és Lengyelországgal szemben még egyetlen uniós ügynökségnek sem ad otthont, a magyar innovációs politikában pedig jelentős szemléletváltás következett be a közelmúltban. A pályázat elnyerése esetén Magyarország az európai kutatási, illetve technológiai hálózat központja lehetne - mondta az igazgató, aki szerint a szlovén elnökség hátralévő két hónapjában ezért "ötödik sebességre" kapcsolnak a pályázók. A magyar innovációs politika legfontosabb eleme egy olyan innovatív környezet megteremtése, amely a résztvevőket érdekeltté teszi az állandó újításokban, többek között a megfelelő jogi környezet segítségével.

Évtizedes mélyponton a brit ingatlanpiac

A jelzáloghitel-válság hatásai sokkal mélyebbek lehetnek Nagy-Britanniában a korábban becsültnél, ugyanis sokan több hitelt is felvettek ugyanarra az ingatlanra - állapítja meg az UKValuation ingatlanpiaci kutatóintézet legfrissebb tanulmánya. Számos ingatlanra piaci árának 110 százalékára vettek fel hitelt, ami jelentősen megnöveli a fizetésképtelenség kockázatát. Különösen nagy veszélyben vannak azok, akik lakásukra vettek fel nagy összegű kölcsönt, ezek értéke az utóbbi években sokkal lassabban emelkedett, mint a családi házaké. A lakásárak mostanában újra csökkennek. A Nemzetközi Valutaalap szerint a brit ingatlanpiac mintegy 30 százalékkal túlárazott és hamarosan meredek árzuhanás várható. Ennek jelei máris láthatóak - a Halifx adatai szerint márciusban 2,5 százalékkal estek a brit ingatlanok árai, ez 1992 óta a legnagyobb mértékű csökkenés egy hónap alatt. Tavaly március óta 1,1 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagos ára, jelenleg 191 556 font (mintegy 64 millió forint) - 12 éve nem volt ilyen alacsony a növekedés. Igaz, az elmúlt évtizedben óriási mértékben, 70 ezerről 200 ezer fontra nőtt az átlagos ingatlanár, jelentős részben az "abszurdan vonzó" jelzáloghitel-feltételek miatt - írja a Guardian. Egyes elemzők szerint az idei árcsökkenés akár 10 százalékos is lehet, ez a trend folytatódhat 2009-ben is. Gordon Brown miniszterelnök mindenesetre megbeszéléseket kezdett a jelzálog-hitelezők szövetségével, hogy szükséges-e segítséget nyújtani az adósoknak ebben a helyzetben.

Egypárti kormányzás jön, sokkterápia nélkül

Ha a konvergenciaprogram felpuhítása nélkül a költségvetés keretei lehetőséget adnak rá, a négyszázalékos különadó és a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) lesznek az elsők a megszüntetendő adóterhek közül - biztatta a vállalkozókat Gyurcsány Ferenc a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén, igaz, konkrét dátum nélkül. Ezenkívül azonban nem kecsegtetett a változás ígéretével: a jóléti rendszer színvonalának érdemi megváltoztatása, kiadásainak jelentős csökkentése, amit számos gazdasági szakértő szorgalmaz, egyszerűen nem kivitelezhető társadalompolitikailag a miniszterelnök szerint. Nem várnak ugyanakkor nagyobb terhek sem a lakosságra - Gyurcsány szerint az elmúlt két év után lehetetlen volna a lakosság rovására csökkenteni a vállalkozók terheit. Nem hajt a tatár - mondta a kormányfő, aki szerint minden esetben alaposan egyeztetni kell az érintett társadalmi csoportokkal. Április végétől egypárti, kisebbségi kormánya lesz Magyarországnak, ez azonban nem ritkaság, az EU elmúlt harminc évében minden harmadik kormány kisebbségi volt - jelentette ki Gyurcsány. A választások előtt nem engedjük felpuhulni a költségvetést, a jelenleg futó programokat - például a szakképzés átalakítását és a munkára ösztönző szociálpolitika megteremtését - megtartjuk, és folytatjuk a reformokat a felsőoktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban - vázolta fel a következő két év programját a kormányfő. Az egészségügyben ez azt jelentheti, hogy megnyitják a magántulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók előtt a tb forrásait, ezzel szektorfüggetlenné teszik a szolgáltatásvásárlásait. A felsőoktatásban a rektori konferencia ötletét tartja megfontolandónak: eszerint az első év egységesen ingyenes lenne mindenkinek, azt követően minden egyes évben csak a legjobb 50-60 ezer diák taníttatását finanszírozná az állam. A reformok tehát ezután nem egész alrendszereket, hanem azok részleteit érintik majd - jelentette ki a miniszterelnök.

Gyurcsány szerint nem hajt a tatár

A reformok helyett a kormányfő most a konszenzuskészséget szorgalmazza.

Clinton: Bushnak bojkottálnia kell az olimpiát!

A tüntetések idő előtt véget vethetnek a láng világ körüli útjának.

Kamatvágást hozhat az ingatlanáresés

A főbb brit jelzáloghitelezők visszavonták 100 százalékos finanszírozási ajánlataikat.

Kerületi össztűz a járatok átalakítására

Elfogadhatatlan a paraméterkönyv módosított változata is - mondta lapunknak Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere. A kerületet érintő járatok közül megszűnik a 61Gy, a 61E, a 46G és a Rákoskert-busz, számos járat pedig csak félóránként közlekedik majd csúcsidőn kívül. Összességében öt százalékkal csökken a buszszolgáltatás Budapest egyetlen olyan kerületében, melyet a buszon kívül semmilyen más tömegközlekedési eszközzel nem lehet megközelíteni - mondta Riz Levente. A polgármester hiányolja az érdemi egyeztetést a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek között: februárban értesítést kaptak a BKV-tól, hogy az általuk kidolgozott szakmai előterjesztéseket vegyék figyelembe - ne pedig a napi sajtóban megjelenő, szerintük gyakran hiteltelen információkat -, ilyen előterjesztések azonban nem jutottak el hozzájuk. A kerület tavaly decemberben kidolgozta a saját tömegközlekedési koncepcióját, a paraméterkönyv összeállítói ezt sem vették figyelembe. Közös képviselő-testületi határozat is született - ezt minden párt támogatta -, amely szerint nem fogadják el a tömegközlekedési teljesítmény semmilyen csökkenését. A főváros improvizál, irracionális gazdasági szempontok szerint dolgozták ki a paraméterkönyvet, a kétmilliárd forintos remélt megtakarítás elenyésző a hátrányokhoz képest, ennek ellenére presztízsküzdelemnek tekintik, hogy keresztülverjék a kerületeken - mondta a Napinak Riz Levente. Az egyeztetés hiányával kapcsolatban hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. A paraméterkönyv új elemeiről, például az 5-ös busz útvonalának meghosszabbításáról a Stadionokig, hétvégén pedig a Kazinczy utcától Máriaremetéig, vagy a 91-es busz útvonalának meghosszabbításáról a Moszkva térig korábban egyszer sem hallott a polgármester, ráadásul szerinte értelmetlenek is, akárcsak az az elképzelés, hogy az említett 91-es busz hegyvidéki útvonalán csuklós buszok közlekedjenek. A 30 perces követési idő, például a hűvösvölgyi végállomástól kifelé közlekedő járatok esetében, egyszerűen nem reális alternatíva az autózáshoz képest - hangsúlyozta Láng Zsolt. Hiányzik továbbá a kötött pályás közlekedés fejlesztése is a koncepcióból. Egyelőre nem sikerült részletesen áttanulmányozni az új paraméterkönyvet a korábban élesen tiltakozó csepeli, illetve óbudai önkormányzatoknál, ám vélhetően itt sem lesznek elégedettek az új változattal. A budai polgármesterek korábban a Moszkva téren tiltakoztak közösen a járatritkítások ellen, és pesti polgármesterek is összefogtak az ügyben, továbbá hasonló tartalmú határozatot fogadott el a külső kerületek szövetsége is.

Az Erős Magyarország programból alkotna törvényeket a Fidesz

A Fidesz tavasszal megkezdi az Erős Magyarország program főbb elemeinek törvényjavaslatokba öntését, ezt követően benyújtja ezeket az országgyűlésnek - határozta meg a Napinak a párt jogalkotási munkájának várható fókuszát Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes, aki az igazságügyi témájú javaslatokról beszélt lapunknak. Az ellenzéki párt előterjesztéssel készül a bírói életpályamodellről, ami a pályakezdéstől a nyugdíjba vonulásig biztosítana garanciákat a bírák számára, a megfelelő értékelési rendszer bevezetése mellett - ettől az ítélkezés színvonalának javulását remélik. Törvényben rögzítenék, hogy a nyilvános bírósági tárgyalásokról hang, és videofelvétel is készüljön a jegyzőkönyvön kívül. A bírók és bíróságok biztonságának garantálása érdekében a (többek között a Legfelsőbb Bíróság biztonságát szavatoló) kormányőrséghez hasonló speciális jogállású szervezet felállítását kezdeményezi a Fidesz (ez valószínűleg összefüggésben van a Magyar Gárda perén tapasztalt eseményekkel). A frakcióvezető-helyettes szerint a kormánypártok a legritkább esetben engedik tárgyalni az ellenzéki törvényjavaslatokat, azok általában már a bizottsági szűrőn fennakadnak. Az elmúlt fél évben két tucat javaslatuk bukott el ezen a szinten, a decemberi utolsó ülésen például tizenkét törvény napirendre vételét indítványozta a Fidesz, ebből egy sem ment át. Hármat azonban aktualizáltak és újból benyújtanak. Ezek közé tartozik az alkotmánymódosítást igénylő, a parlament létszámát kétszáz főre csökkentő javaslat, a szintén az alaptörvényt érintő, a költségvetési tanács létrehozásáról szóló jogszabály, valamint az önkormányzati törvény módosítása. Répássy szerint ugyanakkor a koalíciós válság lezárásáig aligha várható érdemi törvényalkotási munka az országgyűlésben.