Plankó Gergely

Ciánügy: tárgyalás alperes nélkül

Az előző tárgyalásokhoz hasonlóan hétfőn sem képviseltette magát a Fővárosi Bíróságon a ciánügy alperese, a romániai Transgold SA bányavállalat, az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként - adta hírül az MTI-Eco. A szennyezést okozó cég felelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet, a WrC összesítette; ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban határozta meg. A 2000. januári ciánszennyezés után még többször jelentős nehézfémszennyezés is érkezett, bár ezért nem az alperes, hanem más bányák zagytározói a felelősek - mondta Gönczy János. A különféle nehézfémek nem távoznak a vízzel, hanem a lassabb folyású területeken kiülepedve a hordalékhoz tapadva, a növényeken, a halakon keresztül az emberekre is veszélyesek lehetnek. Az ügyben felperes magyar állam 28,596 milliárd forintos kártérítést követel az alperes cégtől.

Lecserélik Gyurcsányt, szakad a koalíció, vagy előrehozott választások jönnek?

A miniszterelnök az MSZP mögé állt, az SZDSZ egységbe kovácsolódott.

Egységbe kovácsolt SZDSZ

Bár a miniszterelnök óva intett mindenkit, hogy a jelenlegi helyzetet 2004 nyarának kormányválságával vesse össze - mondván: az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba -, a hasonlóság mégis szembetűnő. Mindkét esetben egy saját helyzetét stabilizálni igyekvő kormányfő távolítana el egy szabaddemokrata minisztert (akkor Csillag Istvánt, most Horváth Ágnest), ez azonban az SZDSZ ellenállásába ütközik, mert szerintük az adott miniszter a kormányprogramot hajtja végre, így nincs ok a leváltására. Fontos különbség azonban, hogy most nincs a láthatáron egy Gyurcsány Ferenc, vagyis valaki, aki reális alternatívát jelenthet - mondta lapunknak Gyulai Attila, a Political Capital Institute igazgatóhelyettese. Igaz, nehéz is lenne bárkinek látványos változtatások letéteményeseként feltüntetnie magát a jelenlegi gazdasági helyzetben - nem volt ez lényegesen másként 2004 nyarán sem, ám ekkor Gyurcsány Ferenc legalább el tudta hitetni ezt magáról. Az egészségügyi miniszter menesztésével és az SZDSZ kemény ostorozásával a kormányfő egyértelműen pártja mögé állt, a bejelentés egyenes gondolati folytatása a szocialista fősodor véleményének, amelynek egyik legfontosabb eleme a kormányzás negatív szimbólumává vált egészségbiztosítási törvény visszavonása. Gyulai Attila szerint a miniszterelnök valószínűleg úgy számolt, hogy a tisztújítási botrány miatt megosztott SZDSZ ezúttal nem lesz képes érdemi ellenállást kifejteni. Ez a húzás azonban nem jött be, sőt, a liberálisokat egységbe kovácsolta, ahogy kiálltak Horváth Ágnesért, "elkezdtek pártként viselkedni". Minden eddiginél közelebb van valamiféle éles váltás Gyulai Attila szerint, egyelőre azonban nem látszik tisztán, hogy koalíciószakadás, miniszterelnök-csere vagy előrehozott választások formájában. Orbán Viktor mindenesetre utóbbi mellett tette le voksát a Fidesz születésnapi rendezvényén. Ha az egészségügyi törvény mégis marad, és népszavazás is következik, az MSZP számára a legnagyobb kockázat nem is a konkrét ügyben elszenvedett esetleges vereség volna, hanem az, hogy a kudarcok sorozattá állnak össze, ami az elkötelezett szavazókat is elbizonytalaníthatja - mondta Gyulai Attila. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövő évben esedékes európai parlamenti választásokat sem: az MSZP minden bizonnyal csökkenteni, a Fidesz pedig növelni igyekszik majd a választás tétjét a kampány ideje alatt. Az MSZP-ben - ha addig posztján marad - ez lehet Gyurcsány Ferenc utolsó próbatétele, mielőtt a párt eldönti, kivel indul 2010-ben. A Fidesz számára az igazi tét ugyanakkor az lesz, hogy egyben tudja-e tartani a most megszerzett széles szavazótábort.

Még szigorúbb lesz az élelmiszer-biztonság

Akár egy egész napi bevételt is elveszíthet az az élelmiszer-kereskedő, aki fennakad az új, egységes élelmiszer-biztonsági szervezet szűrőjén - jelentette be Gráf József földművelési és mezőgazdasági miniszter, aki az új élelmiszer-biztonsági törvény értelmében a szervezet élén áll majd. Az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló törvény várhatóan még az első félévben hatályba lép, az új jogszabály négy másikat vált fel, amelyek eddig az élelmiszer-biztonságot szavatolták Magyarországon. Az új szervezet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) keretein belül alakul meg, összesen mintegy 2500 alkalmazottal. A szervezet hagyományos értelemben vett fogyasztóvédelemmel, vagyis a vásárlók megkárosításának vizsgálatával nem foglalkozik, viszont hozzá tartozik majd az élelmiszer-biztonság minden lépcsője, a "szántóföldtől az asztalig". Feladatai közé tartozik a mező- és az élelmiszer-gazdaságban működő feketegazdaság elleni fellépés is. Kérdésünkre Gráf József nem tudta megmondani, mekkora költségvetéssel működik majd az új szervezet, ellenben kijelentette: az emberi egészség és az élelmiszer-biztonság minden pénzt megér. Bár a szervezet önálló jogosítványokkal rendelkezik, szervezetileg az MSZH részét képezi, ezért nem is lesz elkülönített költségvetése. A tervek szerint a büntetéseket - a munkaügyi ellenőrzésekhez hasonlóan - nyilvánosságra hozzák majd, a szankciók mértékének megállapítása ugyanakkor árbevétel-arányosan történik. Egy nagyobb áruház esetében a napi bevétel bevonása már jelentős összegre rúghat, de a szervezet akár be is zárathatja az élelmiszer-biztonsági kritériumokat nem tejesítő üzleteket. Az Európai Unió leginkább centralizált élelmiszer-biztonsági szervezete jön létre, ebben Magyarország az első - mondta a miniszter.

Kevesebb logisztikai létesítmény épült a tervezettnél

Az ipari-logisztikai létesítmények területe 2007-ben 85 ezer négyzetméterrel bővült, messze alulmúlva a várt 150 ezer négyzetmétert, ugyanakkor szerződést 170 ezer négyzetméterre kötöttek - írja az MTI-Eco az Eston ingatlanpiaci elemzése alapján. A tavalyi teljesítmény annak függvényében is alacsony, hogy egy évvel korábban még 140 ezer négyzetméter logisztikai létesítményt adtak át, a teljes terület pedig mostanra megközelíti az 1 millió négyzetmétert. A régió többi országától eltérően a modern bérelhető létesítmények szinte kizárólag a fővárosra és annak környékére koncentrálódnak, igaz, 2007-ben átadták az első jelentősebb vidéki logisztikai fejlesztést Hegyeshalom mellett. A schengeni határok december óta érvényes kibővítésével pedig a határ közelében fekvő városok, például Nyíregyháza vagy Szeged, és a különleges helyzetben levő Záhony is potenciális bérlők.

Itt lesz a Tetra Pak központja

Budaörsi központtal alakult meg a csomagolóanyag-gyártással foglalkozó Tetra Pak magyarországi, ausztriai, csehországi és szlovákiai cégeit összefogó társaság, a Tetra Pak Duna - adta hírül az MTI-Eco. Az új cég vezérigazgatója a német Svend Weidemann lett. A svéd alapítású Tetra Pak Magyarországon 1989 óta van jelen, a budaörsi gyárát 1992-ben avatták fel. A két évvel ezelőtt végrehajtott 3,2 millió eurós - mintegy 850 millió forint értékű - beruházás eredményeként a gyár termelése 2,8 milliárd csomagolási egységre emelkedett az előző évi 1,8 milliárdról. A budaörsi üzem a térség legnagyobb Tetra Pak-gyára, az itt gyártott termékek 85 százaléka exportra kerül. Tavaly mintegy 3 százalékos árbevétel-növekedéssel számolt az italos kartondobozokat előállító Tetra Pak Magyarország menedzsmentje a 2006-os 35 millió eurós, azaz 8,7 milliárd forint körüli árbevételhez képest - tudta meg az MTI-Eco.

Sólyom László aláírta a díjak eltörlését

Ha az országgyűlés szabad elhatározásából a népszavazási kérdőíveken szereplő időpontnál korábban, tehát már ez év április 1-jén szünteti meg a fizetési kötelezettségeket, akkor felelős azért, hogy döntésének egyúttal a pénzügyi következményeit is rendezze, mind az egészségügyben, mind pedig a felsőoktatásban - áll Sólyom László államfő közleményében, aki ezzel együtt aláírta a 2008. március 9-i országos népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényt. Az országgyűlésnek lehetősége van mindkét díjat 2009. január 1-jét megelőzően eltörölnie, ez azonban jogilag független a népszavazás eredményétől - írja Sólyom László. Ezért megtévesztő és indokolatlan mind a kormány, mind az ellenzéki pártok által benyújtott törvényjavaslatok címe, és az a beállítás is, amely szerint ezek a törvények a népszavazáson született döntések végrehajtásai lennének, a népszavazást pedig az Alkotmánybíróság határozatai alapján nem is lehetett volna megtartani, ha a kérdések alapján már ebben az évben el kellett volna törölni a díjakat - olvasható az államfő közleményében. A parlament 199 igen, 1 nem szavazattal, 149 tartózkodás mellett fogadta el a népszavazáson hozott döntések végrehajtásáról a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot. Ennek alapján a vizitdíj és a kórházi napidíj április 1-jétől megszűnik, a tandíjat pedig be sem vezetik.

Nem dolgoztatta alkalmazottait húsvétkor a BKV

Nem találtak ünnepnap dolgozó munkavállalókat a munkaügyi felügyelők a vállalat vezérigazgatóságán húsvétvasárnap délelőtt végrehajtott ellenőrzés során, kivéve egy parkettázót, aki nem a BKV alkalmazásában állt - tájékoztatta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az MTI-Ecót. Az OMMF közép-magyarországi munkaügyi felügyelőségéhez március 20-án érkezett egy közérdekű bejelentés, miszerint a BKV Zrt. vezérigazgatója 15-20 dolgozó számára szombatra és vasárnapra rendkívüli munkavégzést rendelt el. A munkaügyi felügyelők a bejelentés alapján vasárnap negyed 10 és negyed 11 között munkaügyi ellenőrzést tartottak a BKV Zrt. Akácfa utcai vezérigazgatóságának épületében. A helyszínen talált parkettázóval tanúmeghallgatási jegyzőkönyvet vettek fel a felügyelők, a munkáltatójával kapcsolatos vizsgálat még tart. A helyszíni ellenőrzés közben érkezett az épületbe a szolgáltatástervezési osztály vezetője - a vezető beosztású munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, ezért nem vonatkozik rá az ünnepnapi munkavégzés tilalma. A felügyelők ezt követően nem végeztek a helyszínen megismételt ellenőrzést.

Újra eredménytelenül tárgyalt a MÁV és a VDSZSZ

Ismét eredmény nélkül zárult az egyeztetés a MÁV Zrt. és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) között a szakszervezet bérköveteléséről, a sztrájk alatt nyújtandó még elégséges szolgáltatásról, illetve a 38 vasúti mellékvonal ügyéről. Egy hét múlva folytatódik az egyeztetés a MÁV Zrt.-vel - mondta Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke a tárgyalás után. A kormány eddiginél kedvezőtlenebb ez évi inflációs előrejelzése miatt a szakszervezet kiterjesztette az egyeztetés témáját azzal, hogy a többi vasutas-szakszervezet és a MÁV között 2008-ra megállapodott 6,9 százalékos bérfejlesztés további 1,1 százalékkal emelkedjen - közölte az alelnök. A VDSZSZ többlet-bérkövetelése irreális és jogtalan - jelentette ki ezzel szemben Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője, aki szerint a jövő héten esedékes munkaügyi egyeztetésre a MÁV és az érintett vasúti társaságok előterjesztik, hogy milyen elemzéseket tudnak bemutatni a kritikus 38 vasúti mellékvonal forgalmáról. A VDSZSZ az érintett vasúti társaságok szakszervezeti küldötteivel kibővített országos választmányi ülést tart szerdán, amelyen értékelik az elmúlt hetek sztrájkkal összefüggő eredményeit. A VDSZSZ sztrájkbizottsága ezt követően összeül és döntést hoz a sztrájk esetleges folytatásáról.