Felemás értékelést adott most közzétett jelentésében az euróövezetről a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Egyrészt az export erősödésére hivatkozva a tavasszal prognosztizált 1,7-ről 2 százalékra emelte az idei gazdasági növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését, másrészt fél százalékponttal, ugyancsak 2 százalékra vitte le a potenciális növekedés mértékét, azt a rátát, amelyen felül a gazdaság csak a tartalék kapacitások kihasználásával és erősödő inflációval képes bővülni. Michael Deppler, az IMF európai részlegének igazgatója szerint ez a mutató a demográfiai trend – vagyis a népesség elöregedése – miatt pár éven belül akár 1,5 százalékra is süllyedhet.
A megoldást az IMF a munkaerő-kihasználtság fokozásában – konkrétan az egy főre jutó éves munkaórák számának növelésében – látja, amihez elengedhetetlen a munkaerő-piaci szabályozás liberalizálása. Mint Deppler rámutatott, az eurózóna nem azért nyújt gyengébb gazdasági teljesítményt az Egyesült Államoknál, mert gyenge a termelékenység – 2000-ben éppenséggel magasabb volt a produktivitás, mint az USA-ban –, hanem mert a munkaerő-kihasználtság alig kétharmada az amerikai szintnek. Az igazgató ezért helyes és üdvözlendő fejleménynek tartja, hogy Németországban több vállalatnál megállapodás született a fizetésemeléssel nem párosuló munkaidő-hosszabbításról. Az IMF szerint a kihasználtsági mutató javítása azért is szükségszerű, mert enélkül összeomlanak a társadalombiztosítási rendszerek.
Papp Zoltán