Papp Zoltán

Megszenvedik az olaj drágulását a légitársaságok

Az olajár emelkedése miatt a korábban vártnál nagyobb lesz ugyan az idén a világ légitársaságainak vesztesége, viszont ez hatékonyságjavító lépésekre ösztönzi a vállalatokat – nyilatkozta Giovanni Bisignani, a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) igazgatója. A szervezet eredetileg úgy becsülte, hogy az ágazat 3-4 milliárd dolláros mínusszal zárja az évet, de ez a számítás azon a feltevésen alapult, hogy a Brent olaj hordónkénti ára átlagosan 37 dollár lesz – ehhez képest a Brent már 49 dollár fölött jár. Bisignani nem számszerűsítette a várható veszteséget, elmondta viszont, hogy az olajár minden egy dolláros emelkedése hozzávetőleg egymilliárd dollárral növeli a légitársaságok költségeit. Az év első nyolc hónapjában a személyforgalom 18, a légi forgalom pedig 14 százalékkal bővült a tavalyi azonos időszakhoz képest, a kihasználtsági ráta pedig elérte a 75 százalékot, ám ez a javulás csak részben ellensúlyozza az olaj drágulását. Bisignani szerint a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként az ágazat jobb állapotban lesz, ha majd az ár visszasüllyed 40 dollár alá. A költségek csökkentése céljából az IATA a maga részéről tárgyalásokat kezdeményez a kormányokkal a légifolyosók rövidítéséről – az idén 1,6 milliárd dollár megtakarítást remélnek elérni ezzel –, továbbá ösztönzi a légitársaságokat olajköltségeik lefedezésére. A tervek szerint 2007-re a papírjegyeket teljesen felváltják az elektronikus jegyek, amivel a vállalatok hárommilliárd dollárt spórolhatnak; egy elektronikus jegy kezelése egy dollárba, míg egy papírjegyé tíz dollárba kerül.

Újabb óriásbankot perel a Parmalat

A tavaly decemberben fizetésképtelenné vált, azóta csődgondnokság alatt álló olasz Parmalat S.p.A. peres úton tízmilliárd dollár kártérítést követel a Bank of America Corp.-tól (BoA). Az élelmiszer-ipari csoport szerint az Egyesült Államok harmadik legnagyobb bankja meghatározó szerepet játszott a csőddel végződő pénzügyi botrányban, amennyiben különböző tranzakciók révén segített a menedzsmentnek eltitkolni a Parmalat valós pénzügyi helyzetét. Az egyik ilyen esetben a BoA állítólag 300 millió dollár hitelt nyújtott a Parmalat brazíliai leányvállalatának úgy, hogy az ügyletet értékpapír-vásárlásnak álcázta. A cég azzal is vádolja a bankot, hogy az amerikai kötvénykibocsátások szervezőjeként gyanútlan befektetőknek adott el utóbb értéktelenné váló Parmalat-kötvényeket. A BoA közleményt adott ki, amelyben visszautasította a vádakat, s leszögezte: minden logikát nélkülöz az a feltevés, mely szerint tudott volna a Parmalatnál folyó törvénytelenségekről, s mégis folytatta a hitelnyújtást a vállalatnak. A csőd nyomán a bank 543 millió dollárt írt le hitelveszteségként. A 14 milliárd eurónyi adósság alatt összeomló Parmalat júliusban szintén tízmilliárd dolláros pert indított a világ legnagyobb bankja, a Citigroup Inc. ellen, egy hónappal később pedig két könyvvizsgáló cég, a Deloitte & Touche és a Grant Thornton ellen nyújtott be ugyanekkora összegű kártérítési keresetet. A vállalat ezenkívül kisebb összegeket követel a UBS-től, a Credit Suisse First Bostontól és a Deutsche Banktól. A Citigroup viszont tegnap beperelte az olasz kormányt, mert állítása szerint az a Parmalat pénzügyi csoportja csődjének kezelésével, a cég szerkezetátalakításával megsérti a hitelezők jogait.

Alig ártottak a hurrikánok a GE-nek

A várakozásoknak megfelelően 11 százalékkal növelte nyereségét a harmadik negyedévben a General Electric, a világ egyik legnagyobb vállalata, amely 2005-re is két számjegyű profitjavulást vár.

Lendületvesztésre utalnak a német adatok

A gazdasági lendület csökkenésére utaló adatokat tett közzé a német statisztikai hivatal. Az ország bruttó hazai termékének (GDP) közel egynegyedét adó ipari termelés augusztusban – szezonális kiigazítással – 1 százalékkal gyengült júliushoz képest, ez kétszerese az elemzők által várt visszaesésnek. Az éves összevetés jobban mutat, a kibocsátás ugyanis 7,7 százalékkal volt magasabb a tavaly augusztusinál. Júliushoz viszonyítva a feldolgozóipari termelés 0,7, a beruházási javak gyártása szintén 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 2,4, az építőipari termelés 2,2 százalékkal csökkent. Nem alakult a legjobban a külkereskedelmi mérleg sem, az export éves összehasonlításban 12,8 százalékkal, 56,3 milliárd euróra nőtt ugyan, ám ez a legalacsonyabb érték a januári 55,7 milliárd óta, ráadásul az import nagyobb mértékben, 15,1 százalékkal, 45,2 milliárd euróra bővült. Júliushoz képest az a német gazdaság húzóerejének számító export 1,4, az import 0,1 százalékkal csökkent szezonális korrekcióval számolva. A 11,1 milliárd eurós szufficit az idei legkisebb.

Lassult az állásteremtés az USA-ban

A Wall Street által várt 145 ezer helyet csak 96 ezer új állás keletkezett az Egyesült Államokban szeptemberben a munkaügyi minisztérium közlése szerint. A munkanélküliségi ráta változatlanul 5,4 százalék. A tárca az augusztusi adatot 114 ezerről 128 ezerre, a júliusit viszont 73 ezerről 85 ezerre módosította. John Kerry demokrata elnökjelölt csalódást keltőnek nevezte a szeptemberi számot, John Snow pénzügyminiszter ellenben úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság jó pályán halad. Elemzők szerint a vártnál rosszabb adat nem fogja eltántorítani a Fedet attól, hogy folytassa a mérsékelt szigorítás politikáját, vagyis a nyíltpiaci bizottság novemberben valószínűleg újabb 25 bázisponttal emeli a jelenleg 1,75 százalékos alapkamatot, ám idei utolsó, decemberi ülésén várhatóan nem emel tovább. A munkaügyi tárca közölte azt is, hogy az idén márciussal véget ért 12 hónapban a korábban jelentettnél 236 ezerrel több új állás keletkezett. Ezt figyelembe véve jelenleg 585 ezerrel kevesebb a munkahelyek száma, mint volt George Bush elnök 2001. januári hivatalba lépésekor.

Szaúd-Arábia kész növelni kitermelését

A jelenlegi olajár indokolatlanul magas, ezért ha nem csökkennek, Szaúd-Arábia kész 1,5 millió hordóval fokozni mostani 9,5 millió hordós napi kitermelését – jelentette ki tegnap Ali Al-Naimi, az ország olajminisztere. A világ napi olajszükséglete mintegy 88 millió hordó. Al-Naimi hozzátette azonban, hogy az idei „politikai év”, és az amerikai elnökválasztás után várhatóan mérséklődik az ár. Pénteken mindenesetre újabb rekordokat jegyeztek föl a piacokon, New Yorkban az észak-amerikai könnyűolaj 53,31, Londonban a Brent 49,71 dolláron zárt hordónként. Az elkövetkező napokban nem is várható árcsökkenés, ugyanis Nigériában ma általános sztrájk kezdődik, s ez komoly hatással lehet az ország napi 2,3 millió hordós kitermelésére. Ezenkívül a Mexikói-öbölben még mindig a normálisnál 475 ezer hordóval kisebb a napi kitermelés a szeptemberi Ivan hurrikán miatt.

Aggódó amerikai milliomosok

Sorozatban harmadik hónapja egyre kedvezőtlenebbül ítélik meg befektetési kilátásaikat az Egyesült Államok milliomosai a chicagói Spectrem Group tanácsadó cég felmérése szerint. A február óta készített Spectrem milliomosindex az eddigi legalacsonyabb értékre, 7 pontra süllyedt szeptemberben az augusztusi 13-ról; a legnagyobb optimizmust a száz pont fejezné ki. A cég havonta száz olyan háztartást kérdez meg, amelynek legalább egymillió dollárja van befektetési célra, s az ő válaszaik alapján állítja össze az indexet. A milliomosokat leginkább a gazdaság helyzete aggasztja, a második félelmi tényező a terrorizmus, utána következik az elnökválasztás, a munkanélküliség, végül a részvénypiac alakulása. A Spectrem készít egy tágabb felmérést is a tehetősek körében, ide azok tartoznak, akik félmillió dollár vagy annál több befektetni való tőkével rendelkeznek. Az e kategória helyzetértékelését tükröző index ugyancsak romlott, négy pontra az augusztusi ötről. Érdekesség azonban, hogy a tehetősek másképp indokolják hangulatuk romlását, őket a gazdaság, az elnökválasztás és tőzsde teljesítménye jobban aggasztja, mint a terrorizmus.

Újabb rekordon az olajár

Az előző napokhoz hasonlóan szerdán is rekordot döntött az olajár, napközben Londonban a Brentet 47,60, New Yorkban az észak-amerikai könnyű olajat 51,48 dolláron jegyezték a novemberi határidős kontraktusokban, igaz, délutánra mindkét piacon 30 centtel csökkent az ár. A legfontosabb közvetlen árfelhajtó tényező ezúttal az volt, hogy Nigériában kiújultak a feszültségek a kormánycsapatok és a lázadó milíciák között, ráadásul hétfőre az olajipari szakszervezet sztrájkot hirdetett, így próbálva kikényszeríteni az üzemanyagárak csökkentését. Az Egyesült Államokban a szeptember közepi Ivan hurrikán miatt a mexikói-öbölbeli olajkutak még mindig csak 75 százalékos kapacitással működnek, s egy tegnapi jelentés szerint az ország fűtőolajkészletei az október 1-jével zárult héten közel egymillió hordóval csökkentek. A világ olajkereslete évtizedek óta nem tapasztalt mértékben növekszik, a kitermelő országok alig tudják fedezni az igényeket, így egy komolyabb ellátási zavar esetén nem volna honnan pótolni a kieső mennyiséget. Középtávon bizonytalanságot jelentenek az amerikai és a tervezett iraki választások, ezért elemzők nem számítanak az olajpiaci trend megfordulására: egyesek szerint az ár 60 dollárig is felmehet, hacsak valamely előre nem látható fejlemény nem vált ki spekulációs célzatú eladási hullámot.

Világszerte lassul a gazdasági növekedés

Az augusztusi 57,4-ről 57,2 pontra romlott szeptemberben a JP Morgan bank által készített globális beszerzési menedzserindex (PMI), amely egyszerre tükrözi a szolgáltatószektor és a feldolgozóipar alakulását. Az index így is magasan felette van az aktivitás erősödése és gyengülése közti határt jelző 50 pontnak, David Hensley, a JP Morgan illetékes igazgatója azonban hangsúlyozta, hogy a vállalatok világszerte gyengülő kereslettel és költségeik emelkedésével kénytelenek számolni. Az eurózóna, az Egyesült Államok és egyes ázsiai országok indexei alapján összeállított globális PMI-ből arra lehet következtetni, hogy a világgazdaság 3,5 százalékos ütemben nő – írta a Reuters. A világ szolgátatószektorának PMI-je 57,6-ről 57,3 pontra csökkent szeptemberben, és további lassulást vetít előre, hogy az új megrendelések részindexe az 57,2-ről 56,7 pontra esett. Az euróövezetben a szolgáltatási PMI tizenhárom havi mélypontra, 53,3-re süllyedt az augusztusi 54,5-ről (NAPI Gazdaság, 2004. október 6., 2. oldal), az ennek megfelelő amerikai index pedig – az enyhe emelkedést valószínűsítő elemzői konszenzusra rácáfolva – 58,2-ről 56,7 pontra csökkent, ami tavaly május óta a legalacsonyabb érték. A globális feldolgozóipari PMI szintén romlott szeptemberben, 55,8-ről 54,9 pontra. Ezt elsősorban az ázsiai lassulás okozta, de az eurózónában és az USA-ban szintén romlottak az indexek, 53,9-ről 53,1, illetve 59,0-ről 58,5 pontra. Az egybehangzó adatokból elemzők azt a következtetést vonják le, hogy a világgazdaság túljutott a fellendülés csúcspontján.