Papp Zoltán

Berlusconit felmentették

Felmentette a milánói bíróság Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt az ügyészség által képviselt két vád alól. A testület megállapította ugyan, hogy a kormányfő még 1991-ben 434 ezer dollárral lefizetett egy római bírót – aki többször is az általa irányított Fininvest holding javára ítélt –, ám egyúttal alkalmazta azt az olasz törvények által lehetővé tett eljárást, hogy büntetlen előéletű személyek esetében a felére csökkentsék az elévülési időt. A megvesztegetés elévülési ideje normálisan tizenöt év volna, a felezés nyomán azonban Berlusconi már nem vonható felelősségre. A bíróság ugyanakkor felmentette a miniszterelnököt azon vád alól is, amely szerint a nyolcvanas évek végén szintén bírák megvesztegetésével akadályozta volna meg azt, hogy az állami tulajdonú SME élelmiszer-ipari céget a riválisa, Carlo de Benedetti által vezetett társaság vásárolhassa meg. A közel öt évig húzódó tárgyalásban az ügyészség nyolcévi börtönbüntetést és közhivatal betöltésétől való eltiltást kért Berlusconira, aki viszont végig ártatlannak vallotta magát, azt állítva, hogy baloldali vizsgálóbírók hajtóvadászatának áldozata. Az ítélethirdetés után a 68 esztendős kormányfő úgy nyilatkozott, mindig tisztában volt azzal, hogy nem követett el semmi rosszat.

Visszavesz a kínálatból az OPEC

Az árcsökkenés megállítása végett beszünteti a hivatalos kvótán felüli, napi egymillió hordós kitermelést az OPEC. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint jövőre az idei ütemnél lassabban nő a világpiaci kereslet.

A FIAT érvényesnek tekinti a GM-opciót

A FIAT S.p.A. érvényesnek tekinti azt az opciót, amelynek értelmében eladhatja az amerikai General Motors Corp.-nak (GM) az autóipari részleg, a FIAT Auto 80 százalékát - derül ki abból az interjúból, amelyet az olasz csoport vezérigazgatója, Sergio Marchionne adott a New York Timesnak. A GM 2000-ben 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a FIAT Autóban, s a FIAT ugyanakkor kapott eladási opciót a fennmaradó 80 százalékra. Az opciót az eredeti megállapodás értelmében ez év január 24-étől lehetett volna érvényesíteni, de a felek egy évvel kitolták az időpontot. A háttérben jogi nézetkülönbség áll, a GM ugyanis úgy látja, hogy a FIAT Auto tavalyi feltőkésítése nyomán az opció immár nem érvényes. Az amerikai autógyár európai üzletága amúgy is gondban van - a múlt héten született döntés egy 20 százalékos, 12 ezer fős leépítésről (NAPI Gazdaság, 2004. december 10., 2. oldal) -, így nincs szüksége a veszteségesen működő FIAT Autóra. Marchionne elődei hajlottak arra, hogy a GM egy bizonyos összeg ellenében kiszállhasson az opcióból, a júniusban kinevezett új vezérigazgató azonban ragaszkodik ahhoz.

Hoppon maradt a Deutsche Telekom

A Deutsche Telekomnak nem sikerült jogi úton keresztülvinnie azt a szándékát, hogy olcsón hozzájusson a lengyel PTC mobilszolgáltató általa nem birtokolt 51 százalékához.

Euróra váltana Moszkva

Az orosz jegybank fontolgatja, hogy devizatartalékain belül növeli az euró részarányát a dollár rovására – mondta tegnap Szergej Ignatyev, a pénzintézet kormányzója egy parlamenti meghallgatáson. Oroszország a magas olajbevételeknek köszönhetően az év eleje óta több mint a felével, 77 milliárdról 117 milliárd dollárra növelte devizatartalékát, ami Ázsiát leszámítva a legnagyobb a világon. A tartalékon belül pillanatnyilag a dollár részaránya 70 százalék, az euróé 25 százalék, más fizetőeszközöké 5 százalék. Ignatyev aggasztó fejleménynek nevezte a dollárnak az elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülését. Moszkvai elemzők már kész tényként kezelik, hogy a jegybank dollárt fog eladni, de úgy vélik, hogy erre még várni kell, hiszen a jelenlegi árfolyam nem kedvező az euróvásárláshoz. Várakozásuk szerint a tartalékon belül 40 százalékra emelkedik majd az euró részaránya.

Tovább csökken az olajár

Átmenetinek bizonyult az olaj hétfői drágulása (NAPI Gazdaság, 2004. december 7., oldal), kedden és szerdán már folytatódott a múlt héten kezdődött árcsökkenés, s tegnap az amerikai könnyűolaj ára közel egy dollárral, hordónként 40,55 dollárra süllyedt, ami július közepe óta a legalacsonyabb érték. A múlt hét elején az ár még alig maradt el 50 dollártól. Londonban a Brentet 37,40 dolláron jegyezték, ez 90 centtel alacsonyabb a keddi árnál. A piaci hangulatot nagyban befolyásolta a szaúdi olajminiszter nyilatkozata, Ali al-Naimi ugyanis kijelentette, hogy országának nem áll szándékában visszafogni kitermelését. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajminiszterei holnap tanácskoznak Kairóban, s a hét elején az iráni és kuvaiti, tegnap pedig a venezuelai és a líbiai olajminiszter szorgalmazta, hogy az áresés nyomán szüntessék be a napi 27 millió hordós hivatalos kvótán felüli kitermelést, amelynek mértékét elemzők egymillió hordó fölé teszik. E mennyiségből mintegy 900 ezer hordó Szaúd-Arábiára, az OPEC legnagyobb tagjára esik. Al-Naimi azonban leszögezte, hogy a tél csak most kezdődik, az OPEC-olajfajtákból képzett kosár ára pedig jelenleg 33 dollár, vagyis 5 dollárral magasabb a kartell által normálisnak tartott 22–28 dolláros sáv felső határánál. Szaúd-Arábia ezért mindaddig folytatni fogja a jelenlegi napi 9,5 millió hordós kitermelést, amíg arra lesz megfelelő kereslet a piacon – jelentette ki al-Naimi.

Intervencióra sürgetik az ECB-t

A német gazdaság visszaesik a stagnálásba, ha az Európai Központi Bank (ECB) nem hajt végre piaci intervenciót az euró gyengítése céljából – jelentette ki Klaus Zimmermann, a DIW gazdaságkutató intézet elnöke. A Focus magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy valószínűleg korlátozott beavatkozások is elegendők volnának, mivel az árfolyam-alakulás nem reálgazdasági okokra, hanem főként az amerikai költségvetési politikával kapcsolatos bizonytalanságra vezethető vissza. Hozzátette azonban, hogy ha az intervenció – és a Federal Reserve várható kamatemelése – nem idéz elő árfolyamváltozást, akkor az ECB-nek kamatot kellene csökkentenie. Szintén intervenciót szorgalmazott a német privátbankok szövetsége, a BDB, de csak arra az esetre, ha az euró 1,45–1,50 dollárra erősödnék (tegnap 1,3450 körül volt az árfolyam). A BDB közleményében ugyanakkor megjegyzi, hogy a dollárral kapcsolatos piaci pesszimizmus miatt az ECB-nek igen nehéz volna felhoznia a zöldhasút az euróhoz képest. Ottmar Issing, az ECB vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, hogy az euróövezet egésze sokkal kevésbé függ a külkereskedelemtől, mint azt sokan gondolják. Rámutatott, hogy tavaly a külkereskedelem egyenlege negatív volt, idén várhatóan zéró lesz. Issing szerint egyébként egyszeri fejlemény volt az, hogy az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévben mindössze 0,3 százalékkal gyarapodott az előző negyedévi 0,5 százalék után. Bár az ECB a minap 2,3-ról 1,9 százalékra rontotta le 2005-ös GDP-növekedési prognózisát, Issing hosszabb távon lát lehetőséget az inflációs nyomás nélküli, 2-2,5 százalékos növekedésre.

Kivásárolja mobilcégét a Telecom Italia

A Telecom Italia S.p.A. távközlési csoport egy húszmilliárd eurós ügylet keretében meg akarja vásárolni mobilszolgáltató leányvállalatának, a Telecom Italia Mobilének (TIM) az általa nem birtokolt 44 százalékát. A társaság a közkézen lévő részvények kétharmadára darabonként 5,6 eurós készpénzes vételi ajánlatot tett, a maradék egyharmadért pedig 1,73 saját részvényt kínál. Az ajánlat nyolcszázalékos felárat jelent a közzététel előtti árfolyamhoz képest, azóta a TIM papírjai 5,5 euróra drágultak. Az ügylet készpénzes részét a Telecom Italia 12 milliárd eurónyi bankhitelből és 2,5 milliárd euró saját forrásból kívánja finanszírozni, így az adósságállománya 44 milliárd euró fölé emelkedik. A Standard & Poor’s hitelminősítő pozitívról stabilra, a Fitch stabilról negatívra rontotta a Telecom Italia kilátását, ám a vállalat bízik abban, hogy a TIM erős cash-flow-ja lehetővé teszi az adósság gyors csökkentését.

Óriásbírság a Vivendi exfőnökének

A francia tőzsdei felügyelet (AMF) nem kevesebb, mint egymillió eurós büntetést szabott ki Jean-Marie Messier-re, a Vivendi Universal SA távközlési és médiacsoport volt vezérigazgatójára félrevezető tájékoztatás miatt. Messier-t 2002 júliusában mozdították el a vállalat éléről, miután a megelőző másfél évben a Vivendi egyre nehezebb helyzetbe került a húszmilliárd euró összértékű - hitelekből finanszírozott - felvásárlások, elsősorban az amerikai Universal filmstúdió megvétele miatt, s majdnem fizetésképtelenné vált. A tizenöt hónapig tartó AMF-vizsgálat megállapította, hogy Messier hamis és indokolatlanul derűlátó nyilatkozatokat tett a Vivendi adósságának és készpénzforgalmának alakulásáról, valamint a cég kilátásairól, amivel megtévesztette a közvéleményt és becsapta a befektetőket. Messier ügyvédje közölte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen, mert szerintük az AMF nem vett figyelembe fontos tényeket, azonkívül aránytalanul magas bírságot szabott ki.