A lengyel kormány törvényjavaslatot fogadott el arról, hogy az állam mely vállalatokban tartson meg különleges vétójogot biztosító aranyrészvényt a privatizáció után. A listán tizennégy cég szerepel, köztük a TPSA távközlési szolgáltató, a PKN Orlen és a Grupa Lotos olajtársaságok, a PGNIG gázmonopólium, valamint a PKE és a BOT áramtermelő vállalatok. Jacek Socha kincstárügyi miniszter szerint a törvényjavaslat célja az érzékeny szektorok privatizációjának előkészítése. Varsó úgy látja, az aranyrészvény nem ellentétes az európai uniós szabályozással, mivel azzal az állam csak szigorúan meghatározott esetekben vétózhat – ilyen például a felszámolási vagy a külföldre telepítési kezdeményezés –, a rendes kereskedelmi tevékenységbe nem szólhat bele. A javaslatot mindenesetre megküldik előzetes egyeztetésre az Európai Bizottságnak.
Krzysztof Rybinski, a lengyel jegybank alelnöke úgy nyilatkozott, hogy készen kell állniuk a devizapiaci beavatkozásra a zloty további erősödésének megakadályozása végett. A májusi EU-csatlakozás óta a zloty közel 14 százalékkal erősödött az euróhoz képest, s Rybinski szerint a mostani árfolyam már nem felel meg a makrogazdasági fundamentumoknak, továbbá fennáll a veszély, hogy Lengyelország a versenyképességre nézve hátrányos középárfolyamon lép be a valutaunió előszobájának számító ERM-2-be. A jegybank nincs könnyű helyzetben, mert prognózisa szerint a 12 havi infláció egész 2006 végéig magasabb lesz a 2,5 plusz-mínusz 1 százalékos célnál, de ha a nyáron három lépésben végrehajtott 125 bázispontos kamatemelés után – melynek eredményeként az irányadó kamat 6,50 százalékra változott – újra szigorítana, az növelné a zlotyvásárlási kedvet. Jan Czekaj, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja erre utalva kockázatosnak nevezte a további kamatemelést. A kormány jelenleg is túl magasnak ítéli a kamatszintet.
Papp Zoltán