Papp Zoltán

Lefékezett a francia gazdaság

A harmadik negyedévi 0,7 százalék után a tavalyi utolsó három hónapban mindössze 0,2 százalékkal bővült Franciaország bruttó hazai terméke (GDP) negyedéves összehasonlításban. Az INSEE statisztikai hivatal által közölt adat csak a fele az elemzők által várt értéknek. A múlt év egészében 1,4 százalékkal nőtt a francia GDP, ez elmarad a kormány legalacsonyabb prognózisától is. Bár az INSEE csak a jövő héten teszi közzé az egyes GDP-komponensek alakulását, a korábbi adatokból arra lehet következtetni, hogy a gazdaság negyedik negyedévi lendületvesztéséért főként a lakossági fogyasztásnak az őszi párizsi zavargásokkal is összefüggő lassulása a felelős. Thierry Breton pénzügyminiszter megjegyezte, hogy az államháztartás hiánya a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény ellenére is bőven a GDP 3 százaléka alatt maradt, azaz 2002 óta először felelt meg a valutauniós előírásnak. Az elemzők többsége úgy véli, hogy a negyedik negyedévi megtorpanás csak átmeneti fejlemény, és 2006-ban a francia gazdaság ismét növekedési pályára áll.

Magasabb sebességbe kapcsolt a VW

Napon belül tíz százalékkal drágultak pénteken a német Volkswagen AG részvényei, miután Európa legnagyobb autógyára részint a vártnál sokkal jobb eredményt jelentett a tavalyi negyedik negyedévre, részint drasztikus leépítést helyezett kilátásba. Az Audi, a Skoda és a Seat márkákat is magában foglaló csoport 435 millió euró adózott nyereséggel zárta a negyedévet, szemben az egy évvel korábbi 234 millióval és a Bloomberg 223 milliós elemzői konszenzusával. Az árbevétel 12 százalékkal, 25,4 milliárd euróra emelkedett. Az év egészében az eredmény 61 százalékkal, 1,12 milliárd euróra nőtt. A nyereség 2001 óta most először javult, habár a tavalyi profit messze elmarad az abban az évben elért 2,9 milliárd eurós rekordtól. Az éves árbevétel 7,1 százalékkal, 95,3 milliárd euróra bővült, az 5,24 millió eladott autó 3,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A csoport a kereslet erősödése mellett főként a FortMotion nevű költségcsökkentési programnak köszönheti az eredményjavulást. A jelentés közzétételével egyidejűleg a VW közölte, hogy újabb hároméves reorganizációs programot indít, amely elsősorban a németországi üzemek hatékonyságának fokozását célozza, s amelynek keretében akár 20 ezer állás is megszűnhet. A vállalat mintegy 180 ezer embert foglalkoztat Németországban, ez a globális állomány fele. Egy 2004-es megállapodásban a vezetés a bérbefagyasztásért cserébe garantálta a munkahelyek megmaradását, így a létszámcsökkentés csak lemorzsolódással és korai nyugdíjazással oldható meg.

Tovább duzzadt az USA külkerhiánya

Rekordnagyságú, 725,8 milliárd dolláros hiány keletkezett tavaly az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegében. A deficit 17,5 százalékkal nagyobb a 2004-es 617,6 milliárd dollárnál. Decemberben 65,7 milliárd dollárra rúgott a hiány, pedig elemzők a novemberi 64,7 milliárd megismétlődését várták. Az év egészében az import 1996,9, az export 1271,1 milliárd dollárt tett ki, ez 12,9, illetve 10,4 százalékos növekedés 2004-hez képest. A legnagyobb, 201,6 milliárd dolláros deficitet Kínával szemben könyvelte el az Egyesült Államok, az Európai Unióval folytatott kereskedelemben 122,4 milliárd dollár volt az amerikai passzívum, Japán pedig 82,7 milliárd dolláros többletet ért el az USA-val szemben. A mérleg óriási hiányát elsősorban az autók, elektronikai termékek és ruházati cikkek importjának megugrása, valamint az energiahordozók drágulása okozta. Elemzők szerint azonban a statisztika torzít, mivel az exportmutatók nem tükrözik az amerikai multik külföldi érdekeltségei által helyben gyártott és eladott áruk értékét.

Defektet kapott a Peugeot

Több mint a harmadával, 1,03 milliárd euróra zuhant tavaly a francia PSA Peugeot-Citroën autógyár nyeresége az elöregedő modellek iránti kereslet gyengülése miatt. A Peugeot 206-os és a Citroën Picasso eladásai egyaránt 16 százalékkal estek, dacára a nyereséget rontó jókora árengedményeknek. Európa második legnagyobb autógyárának árbevétele gyakorlatilag megegyezett a 2004-essel, ám ezen belül a második félévben 1,1 százalékkal, 27,3 milliárd euróra csökkent a forgalom. A második félév a nyereségesség szempontjából is rosszabbul alakult az elsőnél, a 348 millió eurós adózott eredmény 56 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A július–decemberi időszakban elért 759 millió eurós üzemi nyereség azt jelenti, hogy az autógyár profitrátája 2,8 százalékra zsugorodott az első félévi 4,1 százalékról. A Peugeot-Citroën tavaly 614 millió eurót tudott lefaragni költségeiből, annak ellenére, hogy a nyersanyagok drágulása 340 millió, az új emissziós és biztonsági szabályoknak való megfelelés pedig 97 millió euróval növelte a kiadásokat.

Nem épülhet több dohánygyár Kínában

Drasztikus lépésre szánta el magát a pekingi vezetés a dohányzás visszaszorítása érdekében: mostantól nem épülhet új cigarettagyár az országban, sem tisztán kínai beruházással, sem külföldi partner részvételével. A tilalmat Sa Zu-kang, Kína ENSZ-nagykövete jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzással foglalkozó genfi konferenciáján. Az amerikai Altria Group Inc.-hez tartozó Philip Morris tavaly decemberben közölte, hogy az állami tulajdonú China National Tobaccóval közösen Marlboro-gyártó üzemet fog építeni Kínában, s egyelőre nem világos, hogy a mostani rendelet érinti-e a tervet. Bizonytalan az is, hogy a külföldi vállalatok számára megtiltják-e kínai dohánygyárak felvásárlását. Kína a világ legnagyobb cigarettagyártó országa és legnagyobb dohánypiaca. Az országban 320-350 millió ember dohányzik, akik tavaly 1947 milliárd szál cigarettát szívtak el, 4 százalékkal többet, mint 2004-ben. A piac eddig mágnesként vonzotta a multinacionális cégeket, már csak az alacsony költségek és árak miatt is: van olyan cigarettafajta, amelyből mindössze 8 centnek megfelelő összegbe kerül egy doboz – írta a Reuters. Az államnak tavaly 159 milliárd jüan (19,74 milliárd dollár) bevétele származott a dohányipar által befizetett adókból, ez tízszázalékos növekedés 2004-hez képest és a teljes adóbevétel 5 százaléka. A WHO szerint évente 1,2 millió kínai hal meg dohányzás következtében. Kína 2003-ban írta alá és tavaly ratifikálta a dohányzás mérséklését célzó WHO-egyezményt, amelynek értelmében 2050-ig felére kellene csökkenteni a dohányzást és az újonnan rászokók számát a világon. Ha ezt sikerülne elérni, 200 millióval kevesebb életet követelne a dohányzás. A kínai dohányipari hatóság januárban a töredezett belső piac konszolidálására és a gyártás hatékonyságának javítására vonatkozó tervet jelentett be.

Megugrott a cseh infláció

Gyakorlatilag elszálltak a közeli kamatcsökkentésre vonatkozó remények Csehországban, miután a statisztikai hivatal tegnap arról számolt be, hogy a tizenkét havi infláció januárban 2,9 százalékra nőtt a decemberi 2,2 százalékról. Havi szinten – az előző havi 0,1 százalékos csökkenés után – 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, főként a lakhatási költségek és a részben hatósági áras energiahordozók drágulása miatt. Elemzők szerint a legújabb, a várakozást 0,3 százalékponttal meghaladó inflációs adat túl magas ahhoz, hogy monetáris könnyítésre lehessen számítani a jegybank elnökségének következő, február 23-ai ülésén. Szintén a statisztikai hivatal jelentette, hogy a munkanélküliségi ráta januárban 9,2 százalékra emelkedett a decemberi 8,9-ről. Tavaly januárban 9,8 százalék volt az állástalanok aránya.

Használ az EU-nak a munkaerő-áramlás

Kedvező hatást gyakorolt az Európai Unió gazdaságára a 2004. májusi bővítés után a régi tagokból az újakba irányuló munkaerő-áramlás – állapítja meg az Európai Bizottság tegnap közzétett értékelése. A jelentés – amelynek részletei már korábban kiszivárogtak (NAPI Gazdaság, 2006. február 8., 7. oldal) – kiemeli, hogy a korlátozásokat nem alkalmazó három országban, azaz Nagy-Britanniában, Írországban és Svédországban csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás. Más országokban szintén sikerült betölteni bizonyos hiányokat a munkaerőpiacon. A bővítés előtti két évhez képest sehol sem tapasztaltak kiugró emelkedést a külföldi munkavállalók számában és a jóléti kiadásokban. A legtöbb régi tagállamba a vártnál kevesebben érkeztek Közép- és Kelet-Európából, s így az új tagok állampolgárai szinte az összes régi EU-országban az összmunkaerő kevesebb mint 1 százalékát képviselték tavaly; a két kivétel Írország és Ausztria, ahol ez az arány 3,8, illetve 1,4 százalék volt. Brüsszel sürgeti a jelenleg még korlátozásokat érvényesítő tizenkét tagországot, hogy nyissák meg munkaerőpiacukat. Az első kétéves átmeneti időszak április végén jár le, de a hírek szerint csak Finnország és Spanyolország készül a korlátozás feloldására.

Peugeot-Citroën-adatok

(milliárd euró) 2004 2005 Árbevétel 56,11 56,27 Üzemi eredmény 2,48 1,94 Adózott eredmény 1,65 1,03 Forrás: Dow Jones

Vérszemet kapott a BNP Paribas

A római Banca Nazionale del Lavoro S.p.A. (BNL) közel felének megszerzése után további olasz bankok felvásárlását fontolgatja a BNP Paribas SA. A legnagyobb tőzsdei értékű francia bank pénteken állapodott meg az Unipol biztosítóval és más tulajdonosokkal, hogy 9 milliárd euróért megveszi tőlük a BNL 48 százalékát (NAPI Gazdaság, 2006. február 6., 1. oldal), ám Baudouin Prot vezérigazgató a Bloombergnek elmondta, hogy a BNL integrációja után sor kerülhet még kis- és középméretű bankok bekebelezésére is. Prot szerint az olasz piac még távolról sem konszolidálódott, ugyanakkor mind a bevétel, mind a nyereség szempontjából az egyik legígéretesebb Európában. A Cap Gemini tanácsadó cég statisztikájából kiderül, hogy világviszonylatban az olasz ügyfelek fizetnek a legtöbbet a banki szolgáltatásokért, egy számla éves díja átlagosan 252 euró. Az olasz háztartások az elkölthető jövedelem 11,3 százalékát takarítják meg, ez magasabb a 10,5 százalékos EU-átlagnál. Egyes elemzők szerint a BNL 800 fiókja mellé a BNP Paribas-nak még közel ugyanennyire lenne szüksége ahhoz, hogy az olasz piac meghatározó szereplője legyen. A Reutersnak nyilatkozó szakértők viszont jó esélyt látnak arra, hogy független olasz bankok belföldi felvásárlásokkal és fúziókkal igyekeznek majd kivédeni a külföldi pénzintézetek terjeszkedését. A konszolidáció azonban nem lesz könnyű menet, mivel a szóban forgó bankok nagy részének kevés a közkézen lévő részvénye, az ellenőrzést többnyire helyi alapítványok gyakorolják, s nehéz elképzelni, hogy például a közép-olaszországi Sienában működő Banca Monte dei Paschi di Siena beolvad a milánói Banca Intesába vagy a torinói Sanpaolo IMI-be.