Papp Zoltán

Peking látszólag korlátozza textilexportját

Kína a világméretű tiltakozások hatására önként a többszörösére emeli a ruházati cikkek exportvámját, ám elemzők szerint az intézkedés nem fogja rontani a kínai termékek versenyképességét.

Hódítanak a mobilos videojátékok

A világ mobilszolgáltatói számára egyre nagyobb bevételi forrást jelentenek a telefonokra kifejlesztett videojátékok.

Egyre nagyobb kárt okoz a szoftvermásolás

A szoftvergyártóknak két éve 28,8, tavaly viszont már 32,7 milliárd dollár bevételkiesést okozott az illegális másolás – derül ki az amerikai International Data Corp. (IDC) piackutató cég jelentéséből. A számítógépes szoftverekre fordított kiadások 59 milliárd dollárra emelkedtek a 2003-as 51 milliárdról, az IDC statisztikáiból és az általa készített több ezer interjúból azonban az derül ki, hogy a ténylegesen installált szoftverek értéke 80-ról 92 milliárd dollár fölé nőtt. Ez azt jelenti, hogy a szoftverek 35 százaléka illegálisan másolt példány. Az IDC által vizsgált 87 országnak több mint a felében 60 százalék fölött, 24-ben pedig 75 százalék fölött van a jogszerűtlenül használt szoftverek aránya. A feketelistát Vietnam és Ukrajna vezeti 92, illetve 91 százalékkal, utánuk következik Kína és Zimbabwe egyaránt 90 százalékkal. A kalózszoftverek aránya az Egyesült Államokban a legalacsonyabb, csupán 21 százalék, de ez is 6,6 milliárd dollár kárt okoz, ami világviszonylatban a legnagyobb. E szempontból Kína a második 3,5 milliárd dolláros bevételkieséssel. Az IDC szerint a szélessávú internet terjedése nyomán nagyban romolhat a helyzet, öt év múlva az összes újonnan installált szoftvernek akár kétharmada illegális lehet. A kalózkodás visszaszorítása nemcsak a gyártók és a forgalmazók érdeke, az IDC ugyanis úgy számol, hogy ha sikerülne tíz százalékponttal mérsékelni a másolt szoftverek arányát, akkor világszerte 1,5 millió új munkahely jönne létre, 400 milliárd dollárral nőne a globális gazdasági kibocsátás, és 64 milliárd dollár adóbevételi többlet keletkezne.

Jüanfelértékelést sürget az amerikai kormány

Az USA kormánya az eddigi leghatározottabb felszólítást intézte Kínához a jüan felértékelésére vonatkozóan. Peking nem rohan megszüntetni a rögzített árfolyamot, de óvatos lépést tett a devizareform felé.

Csorba esett a Toyota hírnevén

Történetének egyik legnagyobb visszahívási akciója keretében 880 ezer autót rendel be ingyenes javításra a japán Toyota Motor Corp., amely különböző felmérések tanúsága szerint évek óta vezeti a legmegbízhatóbb autómárkák rangsorát. A visszahívás 2001 és 2004 között gyártott terepjárókat és pickup teherautókat érint, oka pedig az, hogy a Tacoma, 4Runner, Tundra, Sequioa és Landcruiser Prado modellekben az első kerekek felfüggesztésénél a gömbcsuklók gyártási hiba miatt gyorsabban kopnak, mint szabad volna. A hiba idővel megnehezítheti a járművek irányítását, s egy esetben már balesetet is okozott. Az akció fő célpontja az Egyesült Államok, ahol 775 ezer autót hívnak vissza, Japánban, Európában és máshol 10-20 ezret. A várható költségről a Toyota nem közölt adatot.

Patthelyzet az EU-büdzsé ügyében

Örömmel jelenthetek be egy megállapodást, abban az értelemben, hogy világos, hogy nem tudunk megállapodni – fogalmazott Jean-Claude Juncker, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg kormányfője és pénzügyminisztere az uniós pénzügyminiszterek és jegybankelnökök hét végi tanácskozása után a következő közös költségvetés kapcsán. Az Európai Bizottság javaslata értelmében a 2007-től 2013 tartó időszakban a büdzsé az EU együttes bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,14 százalékát tenné ki, ám a hat nettó befizető tagország – Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország – a mostani tanácskozáson sem engedett abból az igényéből, hogy az arány csak a GNI 1 százaléka legyen. Juncker reményét fejezte ki, hogy a június végére kitűzött határidőig azért sikerül egyezségre jutni, Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes azonban leszögezte, hogy követelésük teljesülése fontosabb, mint az önként vállalt határidő betartása. További akadályt jelent, hogy Nagy-Britannia ragaszkodik azon mechanizmus fenntartásához, amelyben a tagországok közül egyedüliként visszakapja a közös kasszába befizetett pénzének egy részét. A többi tag ellenzi ezt, ám London nem kíván lemondani a kiváltságról.

Reprivatizációt tervez az ukrán kormány

Az ukrán kormány huszonkilenc nevet tartalmazó listát készített azon volt állami vállalatokról, amelyek esetében az elmúlt években végrehajtott privatizációs ügyletek felülvizsgálatát kéri az ügyészségtől – jelentette be Viktor Juscsenko államfő hivatali idejének első száz napját értékelő sajtótájékoztatón. Közölte, hogy ha a magánosítások törvénybe ütközőnek bizonyulnak, úgy a kormány új versenytárgyalásokat fog kiírni az adott társaságokra, s azokon valószínűleg a jelenlegi tulajdonosok is indulhatnak majd. Korábban Julia Timosenko miniszterelnök még úgy nyilatkozott, hogy több ezer Leonyid Kucsma volt államfő tízéves regnálása alatt lezajlott privatizációs ügyletet kívánnak felülvizsgálni (NAPI Gazdaság, 2005. február 17., 2. oldal), ami meglehetős aggodalmat keltett a külföldi befektetők körében is. Juscsenko ezzel szemben leszögezte, hogy a huszonkilences lista végleges, nem bővül tovább. Hangsúlyozta továbbá, hogy az új ukrán vezetés nem híve a visszaállamosításnak. Bár a lista egyelőre nem nyilvános, bizonyosan szerepel rajta a Krivorizssztal acélmű, amelyet tavaly a magasabb ajánlatok ellenében 800 millió dollárért adtak el egy Kucsma vejét is magában foglaló befektetői csoportnak.

Börtön vár Hodorkovszkijra

Bár az illetékes moszkvai körzeti bíróságon tegnap még csak megkezdődött az ítélet kihirdetése Mihail Hodorkovszkij perében, az ügyvédek az első napon elhangzottak alapján már száz százalékig biztosak abban, hogy a bíróság minden vádpontban bűnösnek fogja találni a Jukosz olajtársaság volt vezérigazgatóját és fő tulajdonosát. Az első napon Irina Kolesznyikova bírónő bűnösnek mondta ki Hodorkovszkijt bűnszövetkezetben elkövetett károkozásban – ez a kilencvenes évekbeli privatizációs ügyletekhez kapcsolódik –, valamint adóelkerülésben. Az ügyészség hét vádat emelt az üzletember ellen, és tíz év börtönbüntetés kiszabását kérte. Az ügyvédek szerint az immár tizenhét hónapja letartóztatásban lévő Hodorkovszkij – aki egyébként politikailag motivált bohózatnak minősítette az egész pert – a maximális büntetést fogja kapni. Elképzelhető azonban, hogy tíz évnél is hosszabb időt kell lehúznia, mivel az ügyészség immár pénzmosás miatt is vádat akar emelni ellene. Többek közt a Hodorkovszkij-ügy és a Jukosz fő termelőegységének tavalyi visszaállamosítása az egyik oka annak, hogy az egyesült államokbeli Carlyle Group kockázati befektetési csoport képtelen volt összehozni az oroszországi ügyletekre szánt 300 millió dolláros alapját, mert a potenciális befektetőket elriasztotta az ottani befektetési klíma. Egy kezdetben érdeklődést mutató, ám utóbb visszatáncoló befektető a Financial Timesnak az oroszországi kockázati profil kiszámíthatatlanságával indokolta döntését. A Carlyle kudarca azért is figyelemre méltó, mert a csoport híresen jó a befektetők toborzásában. Ennek is köszönhetően jelenleg a világ legnagyobb kockázati befektetési társasága, 28 alapja együttesen 25 milliárd dollárt kezel.

Bejött a fúzió a Sanofi-Aventisnek

Éves összehasonlításban 28,3 százalékkal, 1,42 milliárd euróra nőtt az első negyedévben a francia Sanofi-Aventis SA nettó profitja. A világ harmadik legnagyobb gyógyszergyára tavaly augusztusban jött létre egy 54 milliárd eurós fúzió eredményeként, a most közölt nyereségadat nem tartalmazza az egyesüléshez kapcsolódó költségeket (a 2004-es bázisszám pedig a két vállalat együttes nyereségét adja meg). A költségek figyelembevételével az eredmény csupán 531 millió euró volna. A korrigált szám meghaladja a Bloomberg 1,35 milliárd eurós elemzői konszenzusát. A Magyarországon a Chinoin tulajdonosaként jelen lévő társaság árbevétele 8,4 százalékkal, 6,42 milliárd euróra nőtt, ám ezen belül a 15 legkeresettebb termék eladásai 18,6 százalékkal emelkedtek, így e készítmények immár a forgalom 39 százalékát adják. A vállalat tavaly négyezer munkahely megszüntetésével túlteljesítette 160 millió eurós költségmegtakarítási tervét, s ennek, valamint a magasabb nyereségrátájú gyógyszerek sikerének köszönhetően a forgalomarányos megtérülés 22,1 százalékra javult az egy évvel korábbi 18,6 százalékról. Jean-Francois Dehecq vezérigazgató az idén 960, 2006 végéig 1,6 milliárd euróra kívánja növelni a költségmegtakarítást.