Papp Zoltán

Mérsékelt infláció az USA-ban

Áprilisban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedett a személyi fogyasztási kiadások (PCE) élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt árindexe az Egyesült Államokban – közölte a kereskedelmi minisztérium. Éves összehasonlításban 1,6 százalékkal nőtt a PCE-index, a Federal Reserve által preferált inflációs mutató; a Fed úgynevezett kényelmi zónája 1 és 2 százalék között van. Márciusban az index 0,3, illetve 1,7 százalékkal emelkedett. Elemzők az inflációs adat alapján arra számítanak, hogy a Fed folytatja a mérsékelt monetáris szigorítás politikáját. Ugyancsak áprilisban a személyi jövedelmek 0,7, a személyi kiadások 0,6 százalékkal nőttek, márciusban e két mutató 0,5, illetve 0,9 százalék volt.

Bekebelezné a HVB-t az Unicredito

Az olasz Unicredito bank tárgyalásokat folytat német riválisa, a HVB felvásárlásáról. Az eddigi legnagyobb európai országközi bankfúzióval létrejövő óriás piacvezető lenne Közép- és Kelet-Európában.

Hatodával bővült a globális mobilpiac

Az első negyedévben rekordmértékben, 17 százalékkal nőttek világszerte a mobilkészülék-eladások. A statisztikát készítő Gartner felfelé korrigálta ez évre vonatkozó prognózisát.

Nem változott a lengyel kamat

A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, így a hétnapos intervenciós kamat továbbra is 5,5, a diszkontráta 6, a lombardráta 7, a napi betéti kamat pedig 4 százalék. Az RPP továbbra is semleges állásponton van a jövőbeni kamatmódosítást illetően. A bejelentések nem okoztak meglepetést, az elemzők szinte kivétel nélkül arra tippeltek, hogy a márciusi és az áprilisi csökkentés után ezúttal változatlanul marad a kamatszint. Ennek ellenére a zloty egy hajszállal erősödött az euróval szemben, a kamatdöntés előtt 4,1830, azt követően 4,176 zlotyn jegyezték a közös pénz egységét. Áprilisban a 12 havi infláció 3 százalék volt, az elkövetkező hónapokra a jegybank a pénzromlás ütemének folyamatos csökkenését prognosztizálja: az infláció a harmadik negyedévben várhatóan a célul kitűzött 2,5 százalék alá süllyed és tartósan az alatt is marad. A kamatcsökkentés ellen szól viszont, hogy a jegybank szerint nőnek a költségvetés alakulásával kapcsolatos kockázatok, emellett a gazdasági növekedés, bár lassult, még mindig igen lendületes. A bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi 5,4 százalék után idén elemzők szerint előreláthatólag 4-4,5 százalékkal bővül. Emellett a zloty gyengélkedett az elmúlt hónapokban, s a szeptemberi választások további nyomásnak tehetik ki a fizetőeszközt, amivel szemben csak a relatíve magas reálkamat jelent némi védelmet.

Váratlanul gyengült a német Ifo-index

A szerény javulást valószínűsítő várakozásokra rácáfolva romlott májusban a német üzleti bizalom alakulását tükröző Ifo-index.

Mobilpiaci-adatok

Cég 2004. I. negyedév 2005. I. negyedév értékesítés* részesedés** értékesítés* részesedés** Nokia 44,259 28,8 54,943 30,4 Motorola 25,111 16,3 30,294 16,8 Samsung 19,363 12,6 24,099 13,3 LG 8,210 5,3 11,139 6,2 Siemens 12,286 8,0 9,943 5,5 Sony Ericsson 8,639 5,6 9,900 5,5 Mások 35,880 23,4 40,293 22,3 Összesen 153,747 100 180,610 100 *millió darab **százalék Forrás: Gartner

Széles sávon erősít a Telenor

A norvég Telenor ASA távközlési csoport – a magyar Pannon GSM mobilszolgáltató tulajdonosa – közel 850 millió eurónak megfelelő összegért felvásárolja Svédország második és Dánia harmadik legnagyobb szélessávú internetszolgáltatóját. Az állami ellenőrzésű Telenor 6 milliárd svéd koronát (654 millió eurót) fizet a Bredbandsbolagetért, amely jelenleg két amerikai kockázati befektetési társaság, az Access és a Carlyle, valamint a svéd Investor tulajdonában van. A dán Cybercity vételára 1,4 milliárd dán korona (188 millió euró), ezen az összegen az amerikai Lehman Brothers és Merrill Lynch bank, valamint az Advent International befektetési cég fog osztozni. A Telenor évi 2,5 milliárd norvég koronás (308 millió euró) megtakarítást remél abból, hogy új szerzeményeinek hálózatát összekapcsolja már meglévő svéd és dán hálózatával. A felvásárlás hírére némileg gyengült a Telenor-részvények árfolyama, mivel a befektetők sokallják a vételárat. Elemzők ugyanakkor egyöntetűen úgy vélekednek, hogy a Telenor számára stratégiai szempontból szükséges húzás a két ügylet, a skandináv régióban ugyanis annyira telített a hagyományos távközlési szolgáltatások piaca, hogy a cég nem tud növekedni, a szélessávú internetszolgáltatásban viszont még komoly potenciál rejlik. A Bredbandsbolagetnek 335 ezer előfizetője van, ami 24 százalékos piaci részesedést jelent Svédországban. Árbevétele tavaly – a Bloomberg adatai szerint – 57 százalékkal, 1,2 milliárd svéd koronára nőtt, kamatfizetés, adózás és leírások előtti nyeresége (EBITDA) pedig 223 millió korona volt. A Cybercity, amely 90 ezer előfizetőjével a piac 8 százalékát ellenőrzi, az egy évvel korábbinál 33 százalékkal magasabb, 392 millió dán koronás árbevétel mellett 123 millió koronás EBITDA-t ért el.

Schröder gazdasági ellenszélben hajózik

Gerhard Schröder német kancellár nem számíthat arra, hogy a gazdasági konjunktúra segíteni fogja őt és pártját az őszre tervezett előrehozott választásokon.

Fogy a bizalom a Mitsubishi iránt

Az egy évvel korábbi, szintén nem csekély, 215,2 milliárd jen nettó veszteség több mint a kétszeresével, 474,79 milliárd jen (4,39 milliárd dollár) mínusszal zárta márciusban véget ért üzleti évét az ötödik legnagyobb japán autógyár, a Mitsubishi Motors Corp. Üzemi szinten 96,85 milliárdról 128,54 milliárd jenre nőtt a veszteség. A nettó eredmény a szerkezetátalakítási és leírási költségek miatt rosszabb az üzeminél. A vállalat árbevétele 16 százalékkal, 2123 milliárd jenre csökkent, miután a hazai és az észak-amerikai értékesítés visszaesését csak részben tudta ellensúlyozni az európai és délkelet-ázsiai eladások növekedése. A Mitsubishi eredményének alakulása élesen elüt a riválisokétól, hiszen a Toyota, a Nissan, a Honda és a Mazda egyaránt rekordnyereséget ért el 2004/2005-ben. A gyenge teljesítmény fő oka az, hogy sok autós elveszítette bizalmát a Mitsubishi iránt, részben a tömeges visszahívások miatt, részben mert kiderült, hogy a cég éveken át eltitkolta bizonyos modelljeinek műszaki problémáit. Az autógyár tavaly áprilisban 496 milliárd, idén januárban újabb 524 milliárd jenhez jutott tőkeemelés és hitelek formájában a Mitsubishi-csoport más tagjaitól, illetve bankoktól; ennek nyomán a korábban többségi tulajdonos DaimlerChrysler AG részvényhányada 12,9 százalékra csökkent. A folyó üzleti évre a Mitsubishi 4,7 százalékos árbevétel-növekedés mellett 14 milliárd jen üzleti és 64 milliárd jen nettó veszteséget vár. Prognózisa szerint 2006/2007-ben már pozitív lesz az eredmény.