Papp Zoltán

Svájci igen Schengenre

A vasárnap megtartott svájci népszavazáson a résztvevők többsége támogatta a schengeni egyezményhez való csatlakozást, így a jövőben útlevél- és vámvizsgálat nélkül lehet majd átlépni az alpesi ország határait. A nem hivatalos végeredmény szerint 55 százalék volt az igennel voksolók aránya, ami kevesebb a közvélemény-kutatók által jósoltnál. Félő volt, hogy az európai uniós alkotmány körül kialakult mizéria miatt az ellenkampányoló jobboldali néppárt meg tudja győzni a szavazók többségét arról, hogy a csatlakozás aláássa Svájc semlegességét és biztonságát.

Lehangoló adatok az USA-ból

Az áprilisi 274 ezer után májusban csupán 78 ezer új állás keletkezett az Egyesült Államokban – derül ki a munkaügyi minisztérium jelentéséből. Ennél alacsonyabb számot utoljára 2003 augusztusában regisztráltak. Az adat jócskán elmarad a várakozástól, az elemzői konszenzus ugyanis 185 ezer volt. A Wall Sreeten csak fokozta a csalódást, hogy a szolgáltatási szektor alakulását jelző, az Institute for Supply Management által készített index ugyancsak a vártnál kedvezőtlenebb képet mutat: az áprilisi 61,7 pontról májusban 58,5 pontra romlott, ami még mindig bővülést jelez ugyan, de gyengébb az elemzők által prognosztizált 60 pontnál. A foglalkoztatási adat közzététele nyomán a tízéves lejáratú kincstárjegyek hozama tizennégy havi mélypontra esett, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a kereskedők szerint változás fog bekövetkezni a monetáris politikai kurzusban. A Federal Reserve a legutóbbi nyolc alkalommal egyaránt 25-25 bázisponttal, 3 százalékra emelte a szövetségi alapkamatot, de most sokan arra számítanak, hogy a gazdaság lefékeződésére és az inflációs veszély hiányára utaló jelek miatt a június végi kamatülésen megszakad az eddigi szigorítási folyamat.

Meglepő javulás az eurózóna szolgáltatószektorában

Az áprilisi 52,8-ről 53,5 pontra emelkedett májusban az euróövezet szolgáltatószektorának az NTC Research által készített üzleti aktivitási indexe. Az adat meglepetést okozott, az elemzők ugyanis enyhe lassulásra számítottak, a konszenzus 52,6 pont volt. A szolgáltatócégek teljesítménye azért is váratlan, mert előzőleg a hasonló feldolgozóipari index még jobban lesüllyedt a növekedés és a visszaesés közti határt jelentő 50 pont alá, értéke 48,7 pontra változott az áprilisi 49,2-ről (NAPI Gazdaság, 2005. június 2., 2. oldal). A két szektor kompozit indexe 51,8-ről 52,1 pontra javult. A szolgáltatási index emelkedését elemzők annak jeleként értékelik, hogy a szektor képes ellenállni a kedvezőtlen körülményeknek, s emiatt nem várható recesszió az eurózónában. A részindexek közül a kilátások megítélésére vonatkozó mutató 63,5-ről 64,4 pontra kúszott fel, ugyanakkor az üzleti hátralékok indexe a határérték alá, 49,6 pontra süllyedt. Az infláció szempontjából kedvező, de egyúttal a kereslet gyengeségét jelzi az, hogy a felszámolt árak részindexe 49,2-ről 47,9 pontra esett. A három legnagyobb gazdaság közül Németországban és Franciaországban erősödött az aktivitás, a mutató 51,3-ről 52,6, illetve 57,7-ről 59,0 pontra javult, Olaszországban ellenben 48,4-ről 47,3 pontra, az index hét és fél éves történetében a legalacsonyabbra zuhant. Ellenkező irányú meglepetéssel szolgált az eurózóna kiskereskedelmi forgalmának áprilisi alakulása, az eladások ugyanis az Eurostat közleménye szerint márciushoz képest 1,2, éves összevetésben pedig 0,9 százalékkal csökkentek, holott elemzők 0,1, illetve 1,4 százalékos növekedésre számítottak. A váratlan gyengülést elsősorban az élelmiszer- és cigarettaeladások visszaesése okozta.

Tőzsdére megy a világelső online pókercég

Az utóbbi évek legnagyobb tőzsdei sikerének bizonyulhat az angol PartyGaming Plc e hónapra tervezett első nyilvános kibocsátása (IPO): a világ legnagyobb online pókerszolgáltatója 23 százaléknyi részvényt kíván eladni. A cég tőzsdei értéke a várakozások szerint mintegy ötmilliárd font lesz, ami meghaladja a British Airways légitársaság és az EMI lemezkiadó együttes kapitalizációját. Ennél nagyobb IPO-ra utoljára 2001-ben került sort Londonban, amikor a Friends Provident biztosító ment tőzsdére. Az online szerencsejáték beindítása 1998-ban jutott eszébe egy kaliforniai pornóhercegnőnek. Ruth Parasol kisebb vagyonra tett szert az internetes szexből – karrierje alapjait apja vetette meg, aki szokatlan születésnapi ajándékként néhány szextelefon-vonallal lepte meg őt még tizenéves korában –, majd eladta pornóérdekeltségeit, s megkérte szoftvermérnök ismerősét, az indiai Anurag Dikshitet, hogy írjon számára programot különböző kaszinójátékokhoz. Az így gründolt PartyGaming cég robbanásszerű növekedésnek indult, az általa üzemeltetett PartyPoker website jelenleg a becslések szerint 55 százalékos részesedéssel rendelkezik a világ onlinepóker-piacán. Árbevétele tavaly közel a négyszeresére, 153,1 millióról 601,6 millió dollárra, nettó nyeresége 83,6 millióról 350,1 millió dollárra nőtt, s az idei esztendő is jól indult, hiszen a 222 millió dolláros árbevétel 93, a 128 millió dolláros profit 81 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az IPO révén a tulajdonosok egy csapásra milliárdossá válnak. A legjobban a 42 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Dikshit jár, de nem panaszkodhat Parasol és férje, Russ DeLeon sem, akiknek 20–20 százalékuk van, miként az ügyvezetőként 15 százalékot birtokló, szintén indiai Vikrant Bhargava sem.

Tízszeres különbség az EU-beli átlagkeresetekben

A jelenlegi Európai Unión belül 2002-ben Nagy-Britanniában volt a legmagasabb, a balti országokban pedig a legalacsonyabb az átlagkereset – derül ki az Eurostat most közzétett összehasonlításából. Euróban kifejezve a britek évente 36 200-at kerestek, a sorban utánuk a luxemburgiak, németek, írek, svédek és hollandok következnek. A lista legalján Lettország, Litvánia és Észtország áll, Magyarország hátulról az ötödik helyen áll Szlovákia mögött és Csehország előtt. E rangsor egyáltalán nem tükrözi a keresetek vásárlóértékét, ezért az Eurostat elkészített egy másik listát is, amely a Purchasing Power Standards nevű mesterséges fizetőeszközben fejezi ki az átlagkeresetet. Az így korrigált számítás szerint Nagy-Britannia csak a harmadik Luxemburg és Németország mögött, míg Magyarország megelőzi Lengyelországot, ugyanakkor Szlovákia mögé kerül. Az Eurostat csak az ipari és szolgáltatási kereseteket vette figyelembe, a közszférát nem, továbbá hiányzik a listából három ország: Görögország, Málta és Portugália, róluk ugyanis nem állt rendelkezésre adat. Valamennyi országra az jellemző, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektorban a legmagasabbak a fizetések, és szintén általános jelenség az, hogy a férfiak többet keresnek a nőknél: a legnagyobb, 30 százalékos különbség Nagy-Britanniában, Dániában és Cipruson mutatkozik. Magyarország – többek közt Szlovéniával, Lengyelországgal, Svédországgal és Finnországgal együtt – abba a csoportba tartozik, ahol a legalacsonyabb, csak 20 százalék az eltérés.

Temetik a valutauniót Berlinben?

Sajtóértesülés szerint a német pénzügyi vezetőkben felmerült a valutaunió megszüntetésének lehetősége. A pénzügyminisztérium és a jegybank cáfolta ezt, az euró mégis nagyot gyengült.

Csúszik az A380-as szállítása

A francia–német–brit–spanyol Airbus SAS repülőgépgyárban fellépő gyártási problémák miatt az első megrendelők a tervezett időponthoz képest hat hónapos csúszással állíthatják forgalomba az A380-as új szuperjumbót, a világ legnagyobb utasszállító gépét. Így az első vásárló, a tíz gépet rendelő Singapore Airlines 2006 első fele helyett csak az év második felében, a 43 darabos megrendelésével a legnagyobb vevőnek számító arab Emirates Airlines pedig 2006 októbere helyett csak 2007 áprilisában kapja meg a repülőket. A csúszás érinti még az ausztrál Quantas Airwayst, a francia–holland Air France-KLM-et és a brit Virgin Atlantic Airwayst. A késés miatt a légitársaságok kártérítésre tarthatnak igényt, ennek várható összegéről azonban egyelőre nincs információ. Az alapváltozatban 555 férőhelyes A380-as listaáron 280 millió dollárba kerül, de az első megrendelők eleve árengedményt kapnak. A gyártási problémáról John Leahy, az Airbus operatív igazgatója csak annyit árult el, hogy alábecsülték a gépészeti munka bonyolultságát. Április végén sikeres próbarepülést hajtottak végre az A380-assal, de az egyes légitársaságok számára más-más módon kell kialakítani a gépeket. A késés a repülőtereknek jöhet jól, mivel egyetlen olyan légikikötő sincs, amelyik átépítés nélkül fogadni tudná a gépóriást. Még ahol a kifutópálya széle, hossza és teherbírása megfelelő volna, ott is át kell alakítani a földi fogadó részeket, hogy képesek legyenek kezelni az egyszerre bezúduló 3-4 repülőgépnyi utast és csomagjaikat.

Peking nem gatyázik

Új fordulatot vett a kínai textilexport körül kialakult nemzetközi kereskedelmi konfliktus, miután Peking – korábbi szándékát megváltoztatva – úgy döntött, hogy eltörli számos termék exportvámját.

Újabb gyászos év a légi közlekedésben

Elsősorban a magas üzemanyagár miatt a tavalyinál nagyobb, előreláthatólag hatmilliárd dollár veszteséget halmoz fel az idén a világ légi közlekedési ipara.