Papp Zoltán

Már az ólban van a madárinfluenza

Franciaországban első alkalommal a háziállatok körében is megjelent a madárinfluenza, amikor egy pulykafarmon elhullott állatokat találtak. A párizsi mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a madarak az emberre is veszélyes H5N1 vírussal fertőződtek meg. Ezelőtt az országban csak két vadkacsa pusztult el ettől a vírustól, baromfiakban pedig még nem fedezték fel a kórt. Franciaország az Európai Unió (EU) legnagyobb baromfitenyésztője, így egy járvány súlyosan érintheti mezőgazdaságát. Szlovákiában közben bejelentették, hogy az angliai Weybridge-ben működő uniós referencialaboratórium megerősítette azt a feltételezést, amely szerint a H5N1 vírus végzett a korábban Pozsonyban talált sólyommal és a Bősben talált vöcsökkel. A hatóságok mindkét helyszínen három kilométeres körben karantént állítottak fel. Az EU-ban eddig tíz országban jelent meg a H5N1. Tegnap a svájci hatóságok is közölték, hogy a H5-ös törzset találták meg egy elhullott vadkacsában, de annak kiderítésére, hogy az emberre is veszélyes variáns érte-e el az alpesi országot, további tesztek elvégzésére van szükség. A dél-koreai járványügyi központ némi késéssel most számolt be arról, hogy még 2003 végén és 2004 elején négy ember kapta el az országban a H5N1 vírust, de egyiküknél sem alakult ki komoly betegség. Annak idején négyszázezer baromfi pusztult el madárinfluenzában, további ötmilliót pedig megsemmisítettek, de a vírus emberre való átterjedését elhallgatták.

Visszaeső megrendelések az USA-ban

A várakozásokat meghaladóan, havi összehasonlításban 10,2 százalékkal zuhantak januárban a tartós árukra vonatkozó ipari megrendelések az Egyesült Államokban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 2 százalékos csökkenést vártak a decemberi 2,5 százalékos erősödés után, és közülük a legborúlátóbb is csak 8 százalékos visszaesést valószínűsített. A helyzet mindazonáltal nem drámai, mert a romlást egyetlen tényező, a közlekedési eszközökre leadott megrendelések csökkenése okozta. Ezt a termékkört nem számítva januárban 0,6 százalékkal nőttek a megrendelések a decemberi 1,9 százalék után. A közlekedési eszközökre 31,2, azon belül a repülőgépekre 68,2 százalékkal kisebb értékben futottak be megrendelések, mint decemberben. A Boeing Co. a múlt év utolsó hónapjában még 204 kereskedelmi repülőgépre kapott megrendelést, januárban viszont csak 39-re. Kifejezetten jó a helyzet viszont a kommunikációs eszközök terén, az ezekre vonatkozó megrendelések 16,7 százalékkal megugrottak.

Ellenségesen fogadták Spanyolországban az E.Ont

Kérdéses, megvalósulhat-e a német E.On AG közüzemi csoport terve, hogy a spanyol Endesa SA villamos művek 29,1 milliárd eurós felvásárlásával az ágazat világviszonylatban legnagyobb szereplőjévé váljék (NAPI Gazdaság, 2006. február 22., 5. oldal). Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő tegnap a nemzeti érdekekre hivatkozva kilátásba helyezte, hogy az Endesában 2007-ig meglévő állami aranyrészvény birtokában meg fogják akadályozni az ügyletet. Ezt viszont nem néznék jó szemmel Brüsszelben: az Európai Bizottság felszólította Madridot, hogy ne blokkolja az ügyletet, mert az aranyrészvény használata ellenkezik a piaci szabályokkal. Az Endesa igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy az E.On által ajánlott ár nem tükrözi a társaság értékét. Az E.On láthatóan bízik a sikerben, ugyanis óriáshitelt vesz fel a Citigrouptól, a Deutsche Banktól, a HSBC-től és a JP Morgan Chase-től. Bár Erhard Schipporeit pénzügyi igazgató a kölcsön nagyságát nem árulta el, az összeg meghaladhatja az eddigi világrekordot, a France Télécomnak 2000-ben folyósított 30 milliárd eurót, mivel az E.On számára az Endesa-ügylet az adósságátvállalást is figyelembe véve 55,2 milliárd euróba kerülhet. A spanyol kormány korábban áldását adta arra, hogy az Endesát a szintén spanyol Gas Natural SDG SA vásárolja föl 22 milliárd euróért, ám az Endesa vezetése ezt is elutasítja. Tegnap az olasz Enel S.p.A. villamos művek is beszállt a játszmába, közölve, hogy támogatná a Gas Naturalt, ha az magasabb ellenajánlatot tenne az Endesára. Az Enel emellett arra is készül, hogy versenypozícióját erősítendő tulajdonrészt szerezzen a belga Electrabel SA-ban. Elemzők szerint az E.On lépése felvásárlási hullámot válthat ki, s várhatóan a francia EDF SA is új érdekeltségek után néz, hogy tartsa a lépést német riválisával.

Költekeznek a franciák, spórolnak a németek

Eltérő kép rajzolódik ki az eurózóna két legnagyobb gazdaságának negyedik negyedévi alakulásáról a tegnapi jelentésekből. A statisztikusok már korábban beszámoltak arról, hogy a német bruttó hazai termék (GDP) stagnált, a francia pedig csak 0,2 százalékkal bővült a harmadik negyedévhez képest, ám a mostani adatok komoly különbségeket mutatnak, főként a lakossági fogyasztás terén. Németországban e komponens 0,4 százalékponttal csökkentette a GDP-t, s ezt nem tudta kompenzálni a kiviteli dinamika visszaesése miatt csökkenő nettó export sem, amely további 0,2 százalékponttal rontotta az adatot. Hogy a gazdaság mégis legalább stagnálni tudott, az a vállalatok raktárkészlet-felhalmozásának köszönhető, ami a végelszámolásnál plusz 0,8 százalékpontot jelentett. Franciaországban viszont a lakossági fogyasztás 0,4 százalékkal járult hozzá a növekedéshez, ugyanakkor a francia vállalatok a németeknél lényegesen rosszabbul állnak exportfronton, így a kereskedelmi egyenleg 0,5 százalékot visszavett a GDP-ből. A nagy gazdaságok közül Spanyolország teljesített a legjobban, amelynek GDP-je a tegnapi jelentés szerint a negyedik negyedévben 0,9 százalékkal gyarapodott az előzőhöz képest. A múlt év egészében 3,4 százalékkal bővült a gazdaság. Franciaországban januárban is erős maradt a lakossági kereslet, a fogyasztás 0,9 százalékkal nőtt. Javulni látszik a vállalatok helyzetmegítélése is, az üzleti bizalmi index februárban 105 pontra javult a januári 103-ról. A tegnapi fő meglepetés azonban az volt, hogy februárban az olasz fogyasztói bizalmi index 2002 szeptembere óta nem látott szintre, 110,0 pontra ugrott a januári 106,5-ről. Ugyancsak szerdán közölte az Eurostat, hogy az eurózónában az ipari megrendelések decemberben 2,5 százalékkal nőttek havi összevetésben. Az Európai Központi Bank statisztikája szerint az euróövezet folyó fizetési mérlege tavaly 29 milliárd euró – a GDP 0,3 százalékának megfelelő – hiánnyal zárt, szemben a 2004-es 43 milliárdos többlettel. A tavalyelőtt is negatív befektetési egyenleg deficitje mérséklődött ugyan, de csökkent az áruforgalmi többlet, a jövedelmek egyenlegében pedig tovább duzzadt a hiány.

EURÓPA LEGNAGYOBB KÖZMŰCÉGEI

Helyezés Társaság Kapitalizáció* 1. EDF (francia) 90,4 2. E.ON (német) 77,2 3. Enel (olasz) 50,6 4. RWE (német) 46,9 5. Endesa (spanyol) 32,2 6. Gaz de France (francia) 32,1 7. UES (orosz) 28,6 8. Electrabel (belga) 27,7 9. Centrica (brit) 18,0 10. Vattenfall (német) 10,3 *milliárd dollár Forrás: Reuters

Folytatódó konszolidáció az európai energiaiparban

Az elmúlt évek felvásárlásai és fúziói után további konszolidáció várható az európai közüzemi szektorban – mondta a Financial Timesnak adott interjújában Wulf Bernotat, a német E.On AG vezérigazgatója. Bernotat szerint a folyamat eredményeként három csoport fogja uralni a piacot, nevezetesen az E.On, a francia EDF SA és az olasz Enel S.p.A. Jelenleg az EDF az ágazat legnagyobb tőzsdei értékű szereplője, utána következik az E.On, majd az Enel. Érdekesség, hogy Bernotat nem tett említést a negyedik helyen álló RWE AG-ről, amely Németország legnagyobb áramtermelője. A vezérigazgató jóslata egyben válasz is az Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagjának múlt heti bírálatára. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a domináns szolgáltatók erőfölényük birtokában akadályozzák a kisebb cégek piacra jutását, továbbá hogy gyakori az összefonódás az energiaszolgáltató és a hálózat tulajdonosa között (NAPI Gazdaság, 2006. február 17., 6. oldal). Bernotat cáfolta, hogy a szolgáltatók gátolnák a piaci versenyt és így felnyomnák az árakat. Hozzátette azonban, hogy elkerülhetetlen a földgáz árának további emelkedése, mivel csökken a termelők száma, a kereslet pedig erősödik. Az E.On Magyarországon is a vezető közüzemi szolgáltatók közé tartozik, 100 százalékos tulajdonosa a Dél-dunántúli, az Észak-dunántúli és a Tiszántúli Áramszolgáltatónak, 98 százaléka van a Kögázban és 50,1 százaléka Ddgázban.

Drasztikus drágulás Németországban

A vártnál nagyobb mértékben, éves összevetésben 5,6 százalékkal emelkedtek januárban a termelői árak Németországban. A Reuters által megkérdezett elemzők körében a konszenzus 4,8 százalék volt, s még a legvadabb prognózis is csak 5,3 százalékról szólt. Decemberben 5,2 százalékos volt a tizenkét havi termelői infláció. Januárban havi szinten 1,2 százalékkal nőttek a termelői árak, ez szintén jóval magasabb a várt 0,4 százaléknál. A drágulást döntően az energiahordozók árának emelkedése okozta, e tényező nélkül a tizenkét havi januári infláció csak 1,2 százalék volt. Az áram ugyanakkor 19,1, a földgáz pedig 29,0 százalékkal került többe, mint tavaly januárban. A Lehman Brothers elemzője szerint az adatok arra utalnak, hogy a magas energiaárak egyelőre nem nagyon jelentkeznek a termelési folyamat más stádiumaiban.

Nem kopott tavaly a Bridgestone

A piaci várakozást meghaladó nyereséggel zárta a múlt évet a világ legnagyobb gumiabroncsgyártója, a Magyarországon is beruházó japán Bridgestone Corp. A vállalat üzemi eredménye 2004-hez képest 8,2 százalékkal, 213,85 milliárd jenre (1,53 milliárd euró) nőtt, szemben a Reuters 207,7 milliárdos elemzői konszenzusával. Az árbevétel 11 százalékkal, 2691 milliárd dolláros rekordra bővült, és ugyanígy vállalati csúcsot jelent az egyszeri tételek miatt 58 százalékkal, 180,80 milliárd jenre ugró adózott eredmény. A vállalat a múlt évben nagyrészt át tudta hárítani a fogyasztókra a gumi és az abroncsokban használt acélszálak drágulását, de Vatanabe Sigeo szerint az idén ez már nem fog menni, ezért a Bridgestone – jóllehet tovább emeli árait, javítja termékkínálatának összetételét és növeli a gyártási volument – 2900 milliárd jen körüli árbevétel mellett csak 197 milliárd jen üzemi nyereségre számít. A társaság a múlt héten kezdte meg az előkészületeket tatabányai üzemének építéséhez, ahol 2008-tól már napi nyolcezer abroncsot fog gyártani (NAPI Gazdaság, 2006. február 16., 4. oldal).

Lenyomták a marketingköltségek a Tele2 profitját

A folyamatos expanzió költségei miatt 9,6 százalékkal, 1,6 milliárd koronára (170 millió euró) esett a tavalyi negyedik negyedévben a svéd Tele2 AB távközlési csoport adózás, kamatfizetés, leírások és amortizáció előtti nyeresége (EBITDA). Az Európa számos országában vezetékes, mobil és széles sávú internetes szolgáltatást kínáló – Magyarországon vezetékes és internetes üzletágával jelen lévő – társaság nyereségét főként az olasz, a francia és az orosz piacon folytatott terjeszkedéssel kapcsolatos marketing- és beruházási kiadások apasztották. Az árbevétel – részben a felvásárlások hatására – 28 százalékkal, 13,94 milliárd koronára bővülve csaknem félmilliárddal meghaladja a vállalat saját prognózisát. Az év egészében a Tele2 árbevétele 16 százalékkal, 49,9 milliárd koronára nőtt, a 6,58 milliárdos EBITDA viszont hajszállal alacsonyabb a 2004-esnél. A vállalat arra számít, hogy a ráfordítások az idén is lenyomják a nyereséget, de 2007-től már számottevően javul a profit. A dán Borsen üzleti napilap arról számolt be, hogy a Tele2 felkérte a Morgan Stanley befektetési bankot stratégiai lehetőségeinek feltérképezésére, ami az újság szerint arra enged következtetni, hogy eladásra fogják kínálni a csoport részeit vagy akár egészét. Lars-Johan Jarnheimer, a cég vezérigazgatója nem kívánta kommentálni az általa pletykának minősített értesülést, annyit azonban megjegyzett, hogy vizsgálják, miként lehet átláthatóbbá tenni a működést. A Tele2 legnagyobb tulajdonosa az Investment AB Kinnevik befektetési csoport a részvények 49,9 százalékát birtokolja.