Papp Zoltán

Földgázvezetékkel megy Berlinbe az orosz elnök

Vlagyimir Putyin orosz elnök mai berlini látogatásán megállapodást írnak alá egy a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezeték megépítéséről.

Kínában terjeszkedik az Ericsson

Az elkövetkező öt évben egymilliárd dollárt fektet be Kínában a svéd Ericsson AB, a világ legnagyobb távközlésiberendezés-gyártója. A társaság részint a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére, részint a gyártás bővítésére fordítja a pénzt, hogy eleget tegyen a távközlési szolgáltatások iránti igény növekedésének. Az Ericsson nagy lehetőséget lát a kínai harmadik generációs hálózatok kiépülésében. Peking előreláthatólag a jövő év első felében értékesíti a 3G-szolgáltatási koncessziókat, s a technológia terjedése az első három évben várhatóan 10–12 milliárd dollár beruházást igényel. Az Ericsson ebből akarja kivenni részét, s arra számít, hogy az 1,3 milliárd lakosú Kína két év múlva a legnagyobb piaca lesz, megelőzve az Egyesült Államokat.

Lengyelországban épít gyárakat az LG.Philips

A közeljövőben két új üzemet is létesít Lengyelországban a dél-koreai–holland LG.Philips LCD Co. Ltd., a folyadékkristályos képernyők világpiacának második legnagyobb szereplője. A vállalat közleményben tudatta, hogy még e hónapban létrehozza lengyelországi részlegét, amelyen keresztül a jövő év első felében kezdi meg a képernyőket gyártó üzem építését. A beruházás értéke 536 millió dollár, a termelés 2007 első felében indul be. Néhány hónapja a Reuters még úgy értesült, hogy a beruházás meghaladhatja az egymilliárd dollárt. A másik projektről a lengyel gazdasági minisztérium adott hírt, eszerint az LG.Philips 117 millió dollárért háztartási berendezéseket előállító gyárat tervez építeni az országban.

HEINEKEN-ADATOK

(millió euró) 2004. I. félév 2005. I. félév Árbevétel 4860 5140 EBIT 631 601 Adózott eredmény 376 345 EPS (cent) 77 70 Forrás: Dow Jones

Nem lesz áfaemelés Romániában

A román kormány nem emeli jövőre a 19 százalékos általános forgalmi adót – jelentette be Calin Tariceanu kormányfő és Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. Ionut Popescu, a pénzügyi tárca korábbi irányítója a nyáron helyezte kilátásba a kulcs 2-3 százalékpontos emelését (NAPI Gazdaság, 2005. június 23., 2. oldal), ám kisvártatva részben épp azért menesztették őt, mert nem konzultált a koalíciós partnerekkel az intézkedésről. Az áfa emelését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazta azután, hogy a kormány januárban egységes 16 százalékos jövedelem- és társasági adóval váltotta föl az addigi 18–40, illetve 25 százalékos kulcsokat. Az emelést azonban sem a kormánypártok, sem az ellenzéki szocialisták nem támogatják. Elemzők valószínűnek tartják, hogy az áfa szinten tartása miatt az államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya jövőre magasabb lesz a célul tűzött 0,5 százaléknál. Ennél nagyobb kockázatot jelent, hogy a költekezés miatt tovább bővülhet az idén a GDP 8,5 százalékát elérő folyómérleg-hiány.

Egyre nagyobb a nyomás az olasz jegybankelnökön

Az olasz jobbközép kormánykoalíció négy pártja közül már csak az Északi Liga támogatja Antonio Faziót, az olasz jegybank botrányba keveredett elnökét. Domenico Siniscalo gazdasági miniszter a hétvégén nyíltan lemondásra szólította fel őt, az északi ligás Roberto Calderoli reformügyi miniszter ellenben kijelentette, lezártnak tekintik a Fazio-ügyet. Az előzmény az, hogy lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a pénzintézetek felügyeletét ellátó jegybank vezetője a nyáron beavatkozott a Banca Antonvenetáért folyó felvásárlási küzdelembe, mégpedig úgy, hogy a holland ABN Amro ellenében a hazai Banca Popolare Italianát támogatta (NAPI Gazdaság, 2005. július 29., 2. oldal). Sokan Faziót teszik felelőssé azért is, hogy az olasz bankok nyugat-európai riválisaiknál gyengébb, viszont drágább szolgáltatásokat nyújtanak. Megtehetik, hiszen a jegybank, illetve vezetője eddig megkímélte őket a versenytől, rendre visszaverve minden külföldi kísérletet az olasz bankszektorban való érdemi megjelenésre. Az 1993 óta hivatalban lévő, 68 éves Fazio kinevezése élete végéig szól. Múlt pénteken a kormány elfogadta ugyan a jegybanktörvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot, benne azzal a kitétellel, hogy az elnököt csak egyszeri hétéves mandátummal lehet megbízni, ez azonban Fazióra még nem vonatkozik. Elvben van lehetőség arra, hogy a jegybank 13 fős – üzletemberekből, közgazdászokból, jogászokból és akadémikusokból álló – felügyelőbizottsága kétharmados többséggel visszahívja posztjáról, ám ilyen lépéshez erős kormányzati nyomásra volna szükség. Silvio Berlusconi miniszterelnök egyelőre semleges állásponton van.

Veszített lendületéből az eurózóna szolgáltatószektora

Az előző havinál valamelyest lassabban nőtt augusztusban az euróövezet szolgáltatószektora, az NTC Research által készített beszerzési menedzserindex (PMI) 53,3 pontra csökkent a júliusi 53,5-ről. Az adat megfelel az elemzői várakozásnak. A gyengülés dacára az index immár huszonhatodik hónapja a tevékenység gyengülése és erősödése közti határt jelző 50 pont felett van. A szektor megérzi az energiahordozók drágulását, az input költségek részindexe 58,4-ről 59,7 pontra emelkedett. Ennek ellenére folytatódott a nettó állásteremtés, igaz, mértéke csak minimális: a foglalkoztatási részindex 50,4-ről 50,8 pontra javult. Németországban, az eurózóna legnagyobb gazdaságában 19 havi csúcsra, 54,6 pontra erősödött az index, ami elemzők szerint a tartós fellendülés jele lehet. A franciaországi 55,2 pont, noha alacsonyabb a júliusinál, továbbra is erőteljes növekedésre utal, ugyanakkor Olaszországban gyengült a szolgáltatószektor, az index ugyanis 50,0-ről 48,5 pontra romlott.

Ellenszélben az USA gazdasága

A harmadik negyedévben várhatóan fél százalékponttal lassítja, a negyedikben pedig akár egy teljes százalékponttal is visszavetheti az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) növekedését a Katrina hurrikán – állítják közgazdászok. Az új prognózis szerint így az utolsó három hónapban éves összevetésben csak 2,5 százalékkal fog bővülni a gazdaság a korábban várt 3,5 százalékkal szemben. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy 2006-ra mennyire húzódnak át a hurrikán hatásai. A borúlátóbbak szerint a növekedés üteme még jövőre is csak 2,5 százalék körül lesz, mások úgy vélik, hogy a gazdaság hamarabb kiheveri a csapást. Ami tény: a hurrikán miatt megszűnt félmillió munkahely, s a gazdasági kár legalább 100 milliárd dollár lesz, aminek legfeljebb negyedére van biztosítás. Másrészről az újjáépítés nyilvánvalóan lökést fog adni a GDP-nek, és várhatóan nem lesz szükség sem adóemelésre a finanszírozáshoz, sem hiteldrágításra az üzemanyagok drágulása miatt, mivel a Fed e tétel nélkül számolja az inflációt. A fő kérdés az, hogy az üzemanyagárak alakulása hogyan befolyásolja a GDP mintegy 70 százalékát kitevő lakossági fogyasztást. Noha a hurrikán tönkretette a mexikói-öbölbeli olajkitermelés 90 százalékát, és átmenetileg kiiktatta a teljes amerikai finomítói kapacitás egytizedét, tegnap folytatódott a pénteken kezdődött olajárcsökkenés. Londonban a Brent ára közel másfél dollárral, 65 dollár alá mérséklődött (New Yorkban ünnep miatt zárva voltak a piacok). A csökkenés mögött az áll, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagjai megállapodtak: harminc napon át napi 2 millió hordónyi nyersolajat és finomított terméket juttatnak a piacra tartalékaikból. New Orleansban eközben gyakorlatilag befejeződött a mentés, a nemzeti gárda 50 ezer tagja és a hétezer katona most házról házra kutat túlélők után. Az evakuáció során 110 ezer embert szállítottak louisianai és texasi városokba. A világ 70 országa 100 millió dollárnál több segélyt ajánlott föl, az USA-n belül magánfelajánlásokból mintegy félmilliárd dollár gyűlt össze, ami rekordot jelent.

Tülekedés a szlovák repülőterekért

A két legnagyobb szlovák reptérre vonatkozó ajánlattételi felhívás júliusi közzététele óta egy híján félszáz cég jelezte érdeklődését – adta hírül a pozsonyi közlekedési minisztérium. A privatizációs ügyletben a kormány a jelenleg 100 százalékban állami kézben lévő pozsonyi és kassai repülőterek 66 százaléknyi részvényét értékesíti. Az előzetes ajánlatokat szeptember 5-éig kell megtenni, a második körbe már csak öt pályázó juthat be, ők a két repülőtér üzleti könyveinek ismeretében tehetik meg végérvényes ajánlatukat. A kormány kikötötte, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell repülőtér-üzemeltetési tapasztalattal, mindazonáltal pénzügyi befektetők is tehetnek ajánlatot, ha konzorciumra lépnek egy szakmai befektetővel. A két repülőtérre lehet egyben és külön-külön is pályázni, de szlovák lapértesülések szerint az elbírálásnál azokat az ajánlatokat fogják előnyben részesíteni, amelyek mindkét reptérre vonatkoznak. Szintén a sajtó számolt be arról, hogy az érdeklődők között van a bécsi és a koppenhágai repülőtér. Mindkét privatizálandó légikikötő dinamikusan bővül, az első félévben Pozsonyban – főként a fapados légitársaságok terjeszkedése következtében – 57 százalékkal, 495 ezerre, Kassán 18 százalékkal, 106 ezerre nőtt az utasszám.