Papp Zoltán szerzői oldala

Megadóztatnák Olaszországban az sms-t

Közfelháborodást keltett Olaszországban a duzzadó költségvetési hiány leszorítását célzó legújabb kormányzati elképzelés, amely szerint 1 eurócentes adót vetnének ki a szöveges telefonüzenetekre. Az sms-adó évi 300 millió euró körüli bevételt hozna, ami nem túlságosan sok ahhoz képest, hogy októberben a költségvetési hiány már 66,9 milliárd euróra rúgott. Egy sms nagyjából 10 centbe kerül, s ez a szolgáltatás adja a mobilcégek árbevételének egyötödét. A 60 millió lakosú Olaszországban száz emberre 102 mobiltelefon jut, az Európai Unióban ennél csak Luxemburgban magasabb az arány. Marco Tronchettit Provera, a Telecom Italia S.p.A. elnöke egyszerűen ostobaságnak nevezte az sms-ek megadóztatásának gondolatát. James Walston, a római Amerikai Egyetem professzora a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy az ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen a pénzszűkében lévő kormány bevételnövelési ötletén. Róma ez évre a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékának megfelelő államháztartási hiányt vár, így a deficit sorozatban harmadik éve fogja meghaladni a valutauniós 3 százalékos limitet. A jövő évi költségvetési tervezet szintén ennél magasabb, 3,8 százalékos hiányt irányoz elő. A már a parlament előtt lévő tervezet eredetileg hatmilliárd euró bevétellel számolt ingatlanok eladásából, ezt most levitték egymilliárdra, a többi ötmilliárdot pedig adózási szigorításokkal, a vasúttársaság és az autópályákat üzemeltető cég támogatásának kurtításával és egyéb kiadások lefaragásával kompenzálnák. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy látja, hogy a 3,8 százalékos cél eléréséhez tovább kellene csökkenteni a kiadásokat még akkor is, ha a szervezet új prognózisa szerint a GDP valószínűleg 1,6 százalékkal nő a korábban valószínűsített 1,4 helyett.

Szerző(k):

Síelés előmelegített cipőben

A síelés ma már nem luxus, de lehet luxuskörülmények között is űzni – ez a felismerés vezeti azokat az egyesült államokbeli szállodaláncokat, amelyek újabban extra szolgáltatásokat kínálnak a téli sport szerelmeseinek. A CNN Money összeállítása szerint a legmesszebbre talán a Ritz Carlton Clubs ment, amelynek coloradói szállodáiban reggelenként előmelegítik a vendégek sícipőit, külön „ski boot master” ellenőrzi, hogy a kötés rendben van-e, „ski nanny” gondoskodik a gyerekekről, és rendelkezésre áll egy személyi titkár is, akire rá lehet bízni minden elintéznivalót. Az ilyen extrák persze nem mondhatók mindennaposnak, ugyanakkor egyre több lánc kínál más, a téli üdülőhelyeken korábban ismeretlen szolgáltatásokat, így komplett fürdőt meleg vizes medencékkal, szaunával, masszázzsal, hidroterápiával. A luxus olykor a szállónak a sípályához való fizikai közelségéből adódik: a Jackson Hole-i Four Seasons Resort vendégeinek nem kell utazniuk, az ajtón kilépve máris suhanhatnak le a pályán. Mindez persze nem olcsó: az üdülési jog díja társasüdülőben fejenként 200–500 ezer dollár között van, a klubtagsági havonta 500–700 dollárba kerül. Aki saját házat szeretne, az például Aspenben, az egyik leghíresebb amerikai síparadicsomban a jelenlegi árakon 3 millió dollárt kell hogy fizessen, ahol aztán valószínűleg nem tölt több időt, mint évente néhány hetet.

INFLÁCIÓ ÉS ALAPKAMAT

(százalék) Ország Éves infláció* Alapkamat Csehország 2,6** 2,00 Lengyelország 1,8 4,50 Szlovákia 2,2 3,00 Szlovénia 3,1** 5,00 Észtország 4,5** 2,00 Lettország 7,2 4,00 Litvánia 2,6 3,00 Magyarország 3,7 6,0 *2005 szeptember **2005 október

Csökken a munkanélküliség az EU-ban

Éves összehasonlításban 9,0-ről 8,6 százalékra csökkent az állástalanok aránya az Európai Unióban szeptemberben az Eurostat kimutatása szerint. Havi viszonylatban nem változott a ráta. Az eurózónában 8,4 százalékos volt szeptemberben a munkanélküliség, ez augusztushoz képest 0,1, éves összevetésben 0,4 százalékpontos mérséklődést jelent. Az EU-ban 18,7 millió, az euróövezetben 12,3 millió munkaképes embernek nem volt állása. Tavaly szeptemberhez képest Ciprus után Magyarországon regisztrálták a második legnagyobb arányú munkanélküliség-növekedést, a csökkenésben Litvánia és Észtország vezet.

Megrendelésözön Németországban

A német gazdaság nyáron kezdődött erősödésének újabb jeleként értékelik elemzők azt, hogy szeptemberben – szezonális korrekcióval számolva – 2,8 százalékkal bővült a feldolgozóipari vállalatok megrendelésállománya. Öt hónapon belül szeptember volt a negyedik olyan, amikor a megrendelések két százalékot meghaladóan nőttek. A gazdasági minisztérium által közölt adat messze meghaladja az 1 százalékos elemzői konszenzust. Éves összevetésben 7,9 százalékkal bővültek a megrendelések. A havi emelkedés elsősorban annak köszönhető, hogy a külföldi megrendelések az augusztusi 6 százalékos visszaesés után 5,2 százalékkal mentek feljebb, míg a belföldi kereslet csak 0,4 százalékkal erősödött. Az adat összecseng azzal, hogy októberben ötéves csúcsra ugrott az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe (NAPI Gazdaság, 2005. október 26., 6. oldal).

Kicsit lassított a Toyota

Az egy évvel korábbitól és az elemzői várakozásoktól valamivel elmaradó üzemi eredményt jelentett üzleti évének szeptemberrel zárult második negyedére a japán Toyota Motor Corp. A világ második legnagyobb autógyára 404,3 milliárd jen (3,45 milliárd dollár) nyereséget ért el üzemi szinten, ez éves összehasonlításban 3,2 százalékos csökkenést jelent, és 9 milliárd jennel kisebb a piaci konszenzusnál. A nettó eredmény ugyanakkor 2,1 százalékkal, 303,7 milliárd jenre javult, ami főként a leányvállalatoktól befolyt osztalék emelkedésének köszönhető. Az üzemi eredmény romlását kisebb részben a nyersanyagok drágulása, nagyobb részben a beruházások fokozása okozta. A Toyota rohamtempóban bővíti kapacitását, az év egészében a korábban közölt 1250 milliárd helyett 1400 milliárd jeni tőkeráfordítással számol, s további 800 milliárd jent ad ki fejlesztésre. Néhány elemző sokallja a beruházásokat, mások szerint azonban a Toyota képes lesz értékre váltani azokat. A második negyedévben az árbevétel 10 százalékkal, 4970 miliárd jenre nőtt, ami annak is köszönhető, hogy a Toyota az egyesült államokbeli gyártók rovására tudott erősíteni az észak-amerikai piacon. A vállalat az egy évvel korábbinál 6,2 százalékkal több, 1,89 millió autót adott el, ezen belül észak-amerikai értékesítése 9 százalékkal, európai forgalma 6 százalékkal nőtt. Az év egészére vonatkozó új értékesítési prognózis 8,03 millió eladott gépkocsi, ez éves viszonylatban 8,4 százalékos, a korábbi előrejelzéshez viszonyítva 60 ezres emelkedés. A Toyota a világ legnagyobb tőzsdei értékű autógyára, 165 milliárd dollárnak megfelelő kapitalizációja tízszerese az árbevétel alapján világelső General Motorsénak, de a japán cég jövőre már az értékesítés szempontjából is megelőzheti amerikai riválisát.

MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA

Ország 2004. szept. 2005. szept. Németország 9,6 8,7 Nagy-Britannia 4,6 4,6* Franciaország 9,6 9,4 Magyarország 6,1 7,2 Lengyelország 18,7 17,7 Csehország 8,3 8,4 Szlovákia 18,0 16,4 Eurózóna 8,8 8,4 EU 9,0 8,6 * júliusi adat Forrás: Eurostat

TOYOTA-ADATOK

(milliárd jen) 2004. IV–IX. 2005. IV–IX. Árbevétel 9026 9953 Üzemi eredmény 866 809 Adózott eredmény 584 571 EPS (jen) 176 175 Forrás: Dow Jones