Papp Zoltán

Újabb viták az EU és Kína között (KIMARADT!!!)

PAPP ZOLTÁN Újabb érdekkonfliktusok keletkeztek az Európai Unió és Kína között kereskedelemben. Az európai autóalkatrész-gyártók arra panaszkodnak, hogy Peking akadályozza termékeik kínai piacra jutását. Peter Mandelson kereskedelmi ügyekért felelős biztos a kínai kollégájával folytatott minapi megbeszélésen sürgette, hogy az ázsiai ország nyissa meg piacát, de úgy tudni, a találkozó nem hozott kézzelfogható eredményt. A múlt héten az Európai Bizottság két tűz közé került a Kínából az EU-országokba irányuló cipőexport kapcsán: az európai gyártók, főként az olasz cégek az import feltartóztatását kívánják elérni, a kiskereskedelmi vállalatok ezzel szemben a korlátozások enyhítését szorgalmazzák – adta hírül az EUobserver. Brüsszel az uniós gyártók nyomására jelenleg azt vizsgálja, hogy a kínai cipőgyárak dömpingáron – azaz a termelési költségeknél olcsóbban – értékesítenek-e az EU-piacon. Az év eleje óta a kvóták eltörlése miatt ugrásszerűen nőtt a Kínából származó cipőimport, becslések szerint év első öt hónapjában kilencszer annyi kínai cipő érkezett az EU-ba, mint a tavalyi azonos időszakban. A kiskereskedelmi cégek képviselői viszont már a mostani vámokat is protekcionista jellegűnek tartják, és arra figyelmeztették a bizottságot, hogy az antidömpingvámok bevezetése áremelkedéshez vezetne.

ALLIANZ-ADATOK

(milliárd euró) 2004. III. n.év 2005. III. n.év Árbevétel 23,10 23,80 Működési és felvásárlási költségek 5,81 6,14 Üzemi eredmény 1,87 1,72 Adózott eredmény 0,468 0,794 EPS (euró) 1,27 2,02 Forrás: Dow Jones

Teli zsákkal várja a HVB az UniCreditet

Németország második legnagyobb bankja, a HVB Group AG a harmadik negyedévben saját előrejelzését és az elemzői várakozásokat is meghaladó, 324 millió eurós nettó nyereséget könyvelt el. A Reuters elemzői konszenzusa 282 millió euró volt; egy évvel ezelőtt a müncheni központú pénzintézet, amely most olvad be az olasz UniCredit Bankba, mindössze 10 millió euró profitot termelt. A Magyarországon a HVB Bank Hungary Rt. tulajdonosaként jelen lévő pénzintézet bejelentette: az év első kilenc hónapjában elért 890 millió eurós profittal már az év egészére tervezett előirányzatot ostromolja. Az eredményhez jelentősen hozzájárult a HVB ausztriai leányvállalata, a Közép- és Kelet-Európában erős pozíciókkal rendelkező Bank Austria-Creditanstalt is, amelynek nettó nyeresége több mint kétszeresére, 371 millió euróra nőtt. A profithoz az Investkredit egység eladása 130 millió euróval járult hozzá. Az UniCredit tervei szerint az összeolvadás után az olasz bank kelet-európai – Oroszországban, Ukrajnában, Törökországban és a balti államokban működő – egységeit a Bank Austria veszi át.

Felgyorsult az infláció Szlovákiában

A szeptemberi 2,2 százalék után októberben 3,3 százalékra gyorsult az infláció Szlovákiában. A hónap folyamán 1,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a szeptemberi 0,2 százalék után, meghaladva a Bloomberg 0,9 százalékos konszenzusát. Az infláció mindenekelőtt a központilag megszabott lakossági gázárak és fűtési díjak emelése miatt nőtt, a földgáz októberben 20 százalékkal drágult. A távközlési szolgáltatások ára szeptemberhez képest 2,2 százalékkal emelkedett, az élelmiszereké viszont 0,1 százalékkal csökkent. A közvetett adókat és a hatósági árakat figyelmen kívül hagyó éves maginfláció alig változott: az 1,1 százalékos adat mindössze 0,1 százalékponttal haladja meg a szeptemberi ütemet, ami azt jelzi, hogy az energiaárak közvetett inflációgerjesztő hatása egyelőre csupán kevéssé érvényesül. A szlovák jegybank mindazonáltal a gáz- és az üzemanyagárak további emelkedésére számít, és várakozásai szerint az inflációt nem sikerül az év végére előirányzott 3-4 százalék közötti sávban tartani. Az elemzők egy része szerint az infláció erősödése és a korona gyengülése néhány hónapon belül a március óta változatlan, 3 százalékos alapkamat megemelésére késztetheti a jegybankot, ám a következő, november 29-én esedékes döntésen még senki nem számít változtatásra.

Minden várakozást felülmúlt a Bayer

Három százalékkal drágultak tegnap a német Bayer AG gyógyszer- és vegyianyag-gyártó csoport részvényei, miután a vállalat az elemzői várakozásokat messze meghaladó eredményt jelentett a harmadik negyedévre. A kamatfizetés és adózás előtti nyereség (EBIT) az egyszeri tételek nélkül számolva 691 millió euró, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 343 milliónak. A Reutersnél 495 millió, a Bloombergnél 507 millió euró volt az elemzői konszenzus. Az árbevétel éves összehasonlításban 19,1 százalékkal, 6,53 milliárd euróra nőtt, igaz, az árfolyammozgások hatásaival és a portfólió változásaival korrigálva az emelkedés csak 8,1 százalék. A társasági nyugdíjalap működésének módosításából származó 280 millió eurós rendkívüli bevétel, valamint a különböző egyszeri kiadások után az üzemi eredmény 870 millió eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 226 millióval, míg a nettó eredmény közel a tízszeresére, 52 millióról 493 millió euróra nőtt. A Bayer két legnagyobb üzletága egyaránt látványosan növelte árbevételét, az egészségvédelmi üzletágé 21 százalékkal, 2,37 milliárd, a vegy- és műanyagipari divízióé 18,4 százalékkal, 2,64 milliárd euróra bővült. A kedvező tőzsdei reakcióhoz hozzájárult az is, hogy a Bayer javította amúgy sem rossz nyereségprognózisát: eszerint az egyszeri tételek nélkül számított EBIT az év egészében 50 százalékkal fogja meghaladni a múlt évi 2,12 milliárd eurót. A korábbi előrejelzés még csak 40 százalékos emelkedést valószínűsített.

Rekordtöbblet a német külkermérlegben

Rekordnagyságú, 14,8 milliárd eurós többletet mutat Németország szeptemberi külkereskedelmi mérlege. A statisztikai hivatal még nem végleges kimutatása szerint az export az előző hónaphoz képest szezonális korrekcióval 2,5 százalékkal, 68,6 milliárd euróra nőtt – ez szintén rekord –, az import pedig 1,2 százalékkal, 53,8 milliárd euróra csökkent. A többlet nagyobb a vártnál, az elemzők átlagosan csak 13,3 milliárdos szufficitre számítottak az augusztusi 12,4 milliárd után. Az adat láttán most úgy vélik, hogy a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi alakulásáról szóló jelentésben a külkereskedelem teljesítménye ellensúlyozni fogja a belföldi kereslet gyengeségét, és az export a negyedik negyedévben is a gazdaság motorja lesz. A statisztikai hivatal jövő kedden teszi közzé az első GDP-becslést.

Bekeményít az ECB a tékozlókkal szemben

Az Európai Központi Bank rövidesen figyelmeztetni fogja az eurózóna tagállamait, hogy a jövőben csak olyan szuverén adósságot fogad el fedezetül a pénzpiaci műveletekben, amelyek besorolása legalább A-mínusz – adta hírül meg nem nevezett ECB-forrásokra hivatkozva a Financial Times. A lépés – mint azt a lap is megjegyzi – nem jelent közvetlen gyakorlati változást, hiszen a fedezetnek alkalmas vagyonok jelenlegi listájában nem szerepel A-mínusznál rosszabb besorolású kötvény. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke csak erre az 1999 óta élő gyakorlatra hivatkozott, amikor az újság cikke kapcsán kérdezték őt. Elemzők ugyanakkor elképzelhetőnek tartják, hogy az ECB figyelmeztetni kívánja a valutauniós tagokat arra, hogy ha pénzügyi helyzetük romlása miatt A-mínusznál alacsonyabb minősítést kapnak, akkor adósságuk már nem szolgálhat fedezetül. A Standard & Poor’s hitelminősítő a 12 ország közül nyolc adósságát a legmagasabb, AAA kategóriában tartja nyilván, Belgium besorolása AA plusz, Portugáliáé és Olaszországé AA mínusz – az utóbbi esetében negatív kilátással. A sereghajtó Görögország A minősítéssel bír. Tegnap tovább erősödtek a piaci várakozások, hogy az ECB már decemberben emeli a 2 százalékos irányadó kamatot, miután Trichet megismételte korábbi álláspontját, mely szerint erős éberségre van szükség az infláció miatt, és bármikor bekövetkezhet monetáris szigorítás. Axel Weber, a Bundesbank elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy az utóbbi hetekben fokozódtak az inflációs kockázatok.

Alig érintik a francia gazdaságot a zavargások

A fogyasztói bizalom és az idegenforgalom lehet a Párizs külvárosaiban és Franciaország más pontjain folyó zavargások két fő áldozata, elemzők azonban összességében arra számítanak, hogy a nyugalom hamar helyreáll, a gazdaság pedig nem fogja igazán megérezni az eseményeket. Dominique Barbet, a BNP Paribas elemzője szerint a fogyasztói bizalmi index egy-két ponttal romolhat, de a csekély visszaesés sem ígérkezik tartósnak, így csak marginális hatása lesz. Hasonlóképp elhanyagolhatónak tartja a bank a zavargások költségvetési vonzatát, számításai szerint 2007-ben mindössze 150 millió euró többletkiadás várható emiatt. A külföldi befektetőket egyelőre szemlátomást nem zavarják a történtek, az Invest in France állami befektetésösztönző ügynökség megkérdezte a világ 32 országában működő 22 kirendeltségét arról, hogy tapasztalható-e aggodalom, és a válasz mindenütt nemleges volt. Az idegenforgalmat viszont érzékenyen érinthetik a zavargások, bár egyelőre itt sem számottevő a hatásuk. Európa legnagyobb szállodalánca, az Accor arról számolt be, hogy a múlt hétvégén csak egy tucatnyi Párizs környéki hotelben csökkent a vendégek száma, az Eiffel-tornyot pedig ugyanannyian látogatják, mint szokásosan. A borúlátóbbak mindazonáltal attól tartanak, hogy Franciaország imázsromlása hosszabb távon gyengítheti az ország vonzerejét. Az idegenforgalom a francia gazdaság 6,5 százalékát adja, a külföldiek tavaly 33 milliárd eurót költöttek az országban.

Új szerzeményei húzzák a Bertelsmannt

Éves összevetésben 22 százalékkal, 263 millió euróra növelte üzemi nyereségét a harmadik negyedévben a Bertelsmann AG, Németország vezető és a világ negyedik legnagyobb médiacsoportja, amely többek között az RTL Group tévétársaság, a Gruner + Jahr lapkiadó és az amerikai Random House könyvkiadó tulajdonosa. Az árbevétel 12,5 százalékkal, 4,3 milliárd euróra nőtt. Siegfried Luther, a Bertelsmann pénzügyi igazgatója részben a legutóbbi felvásárlásokkal magyarázta a javulást. A társaság az év eleje óta megszerezte a dvd- és cd-forgalmazással foglalkozó amerikai Columbia House-t, a Privat és az Alsatia francia könyvkereskedő hálózatokat, többségi tulajdont vásárolt a német Motor-Presse lapban, emellett az RTL terjeszkedett Nagy-Britanniában, Oroszországban, Franciaországban és Spanyolországban. Az első kilenc hónapban a befektetések összértéke 2,3 milliárd eurót tett ki – ez közel négyszerese a tavalyi azonos időszak kiadásainak –, így a csoport adósságállománya 2,6 milliárdról 4,2 milliárd euróra duzzadt. Szeptember végéig a Bertelsmann árbevétele 2,7 százalékkal, 12,3 milliárd euróra, üzemi nyeresége 11,7 százalékkal, 907 millió euróra nőtt. Egyedül a japán Sony Corp.-pal közösen birtokolt Sony BMG lemezkiadó üzemi eredménye nem javult, ennek oka az, hogy a részleg a negyedik negyedévben hozza ki idei új lemezeinek zömét. A német médiacsoportnak a Magyar RTL Televízió Rt.-ben közvetett módon többségi érdekeltsége van, emellett a Népszabadság Rt.-ben is tulajdonrésszel rendelkezik.