Papp Zoltán

Történelmi mélyponton a brazil real

A pénteki negatív csúcs után tegnap újabb mélypontra süllyedt a brazil fizetőeszköz, a real árfolyama, annak ellenére, hogy az őszi elnökválasztás várható baloldali győztese a hétvégén igyekezett megnyugtató üzenetet küldeni a piacoknak. A real tegnap 2,822-n nyitott a dollárhoz képest, ami valamivel jobb az 1994-ben - több évi hiperinfláció után - bevezetett valuta pénteken elért 2,845-ös negatív rekordjánál, de kisvártatva 2,860-ra gyengült. A befektetők attól tartanak, hogy az ország nem lesz képes kezelni az 1995 óta a tízszeresére növekedett, jelenleg 274 milliárd dollárnyi adósságot, ha az októberi elnökválasztás után Luiz Inácio Lula da Silva, a Munkáspárt jelöltje kerül hatalomra. Lula toronymagas esélyes, a közvélemény-kutatások szerint 38 százalékos támogatottságot élvez, épp kétszer akkorát, mint José Serra, a kormány jelöltje és a piacok favoritja. Lula vasárnap próbálta csitítani a kedélyeket, láthatóan nem sok sikerrel. Leszögezte, hogy mindenképpen teljesíteni fogják az állami adósságszolgálati kötelezettségeket, s ennek érdekében mindent megtesznek azért, hogy az elsődleges költségvetési mérleg szufficites legyen. Kevés hatása volt Arminio Fraga jegybankelnök nyilatkozatának is, amely arra hívta föl a figyelmet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretéből nemrég lehívott 10 milliárd dollár több mint elég a mostani piaci turbulencia átvészeléséhez. Paul O'Neill, az USA pénzügyminisztere helyesnek nevezte a brazil gazdaságpolitikát és Washington támogatásáról biztosította az országot, de szavai hitelét némileg rontotta, hogy korábbi kijelentését kényszerült korrigálni velük. Előzőleg ugyanis közölte: nem tartja brilliáns ötletnek, hogy a politikai bizonytalanságban lévő Brazíliára költsék az amerikai adófizetők pénzét. (NAPI)

Kézzelfogható közelségben a dollár-euró paritás

Elemzők szerint a dollár árfolyama akár már ebben a hónapban 1 euróra gyengülhet, miután tegnap az egy időre átlépte a 98 centes szintet. Az EU brüsszeli bizottságának illetékese üdvözölte az euró erősödését. A devizapiaci fejlemények döntően az USA-ból indulnak ki, ami magyarázatul szolgál arra, hogy lényegében eredménytelen maradt a Bank of Japan által a jen gyengítése céljából végrehajtott intervenció.

Veszteséggel kezdte az évet az Arcelor

A kereslet gyengesége és a rendkívül alacsony árszint miatt mindössze 65 millió euró üzemi nyereséggel és 24 millió euró nettó veszteséggel zárta idei első negyedévét a világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor SA. A francia Usinor SA, a spanyol Aceralia SA és a luxemburgi Arbed SA egyesüléséből tavaly létrejött vállalat árbevétele 6,82 milliárd euró volt, ami 7 százalékkal kisebb a három cég 2001. első negyedévi együttes forgalmánál. A mutatók mindazonáltal jobbak a vártnál, a Reuters és a Bloomberg által megkérdezett elemzők ugyanis 10 százalékos forgalomcsökkenésre és 37 és 98 millió euró közti nettó veszteségre számítottak. A párizsi tőzsdén ezért a cég részvényei több mint 3 százalékkal drágultak tegnap. Január és február folyamán az irányadó meleghengerelt acélhuzal ára 20 éves mélyponton, tonnánként 195 eurón volt, ám azóta a gyártók visszafogták termelésüket, s az ár 38 százalékkal emelkedett. Az Arcelor közleménye szerint a második negyedévben a kereslet érzékelhetően erősödik, ami az eredmények jelentős javulását vonja maga után. A vállalat a harmadik negyedévre is a piaci folyamatok kedvező alakulását várja annak alapján, hogy március végéig mind a disztribúciós hálózatokban, mind a végfelhasználóknál igen alacsonyra süllyedtek a raktárkészletek. Az elemzők többsége osztja e derűlátást. Az Arcelor árbevételének több mint háromnegyede az Európai Unióból származik, az észak-amerikai piac részesedése a teljes értékesítésen belül 11 százalék. A cég adósságállománya az első negyedévben 6,55 milliárd euróra nőtt a december végi 6,21 milliárdról, de az év végére az összeget csökkenteni akarják a működőtőke-igény visszafogásával. Az Arcelort létrehozó három vállalat fúziója a tervek szerint 2006-ra már évi 700 millió euró megtakarítást fog eredményezni. P. Z.

ARCELOR-ADATOK

(millió euró) 2001. I. n.-év* 2002. I. n.-év Árbevétel 7340 6820 Üzemi eredmény 401 65 Adózott eredmény 186 -24 EPS (euró) 0,4 -0,05 *pro-forma adatok Forrás: Dow Jones

Túl a mélyponton a lengyel gazdaság?

Lengyelország bruttó hazai terméke éves összehasonlításban fél százalékkal nőtt az idei első negyedévben. Az előző negyedévinél magasabb növekedés motorját a szolgáltatások alkották. Májusban a munkanélküliség - főként szezonális okoknak tulajdoníthatóan - már második hónapja csökkent.

Közel a munkaügyi megállapodás Olaszországban

Az olasz kormány, a munkaadók képviselői és a három nagy szakszervezeti szövetség közül kettő elvi egyezségre jutott a munkaügyi jogszabályok módosításáról. A vita középpontjában a 30 éves munkatörvénykönyv 18. cikkelye állt, amely szerint a 15 vagy több főt foglalkoztató cégeknél az elbocsátott alkalmazottak munkaviszonyát vissza kell állítani, ha bebizonyosodik, hogy „megfelelő indok” nélkül menesztették őket. A kormány eredetileg azt akarta, hogy bizonyos körülmények között a cikkely ne legyen érvényes, ám a szakszervezetek tiltakoztak s emiatt hirdettek két hónapja országos sztrájkot. A mostani kompromisszum értelmében a 18. cikkely csak azoknak a jelenleg 15-nél kevesebb embert alkalmazó cégeknek az esetében veszíti hatályát, amelyek 15 fölé növelik létszámukat, ráadásul e változtatást is csak egy hároméves próbaidőre vezetik be. A három nagy szakszervezeti szövetség közül a CISL és az UIL belement az alkuba, az 5,4 millió tagot számláló CGIL ellenben - amely áprilisban a leginkább szorgalmazta a sztrájkot - továbbra sem fogadja el a módosítást, és őszre újabb munkabeszüntetést helyezett kilátásba tiltakozásul. Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes szerint július 2-án aláírhatják a végleges megállapodást. Roberto Maroni munkaügyi miniszter úgy vélekedett, hogy a törvény módosítása nyomán a három év alatt jelentősen nőhet a foglalkoztatás. A Reuters kommentárja ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a statisztikai hivatal szerint az olasz cégek 95 százaléka tíznél kevesebb alkalmazottal működik, s e vállalkozások nem is kívánnak létszámot bővíteni. A 10-15 fős cégek átlagosan 40 százalék esélyt látnak arra, hogy a 18. cikkely felfüggesztése esetén új embereket vesznek fel. Olaszországban a munkanélküliségi ráta 9,5 százalék. (NAPI)

Bepanaszolta dél-koreai riválisait az Infineon

A német Infineon Technologies AG chipgyártó panaszt emelt az EU brüsszeli bizottságánál a Hynix Semiconductor Inc. és - meg nem erősített információk szerint - a Samsung Electronics Co. ellen, amiért a két dél-koreai vállalat állami támogatásban részesült. A beadvány vámok kivetését kéri az EU-piac védelmében. A Hynix és a Samsung tagadja, hogy támogatásokat kapott volna.

A vártnál gyorsabban nőtt a bolgár gazdaság (Kimaradt!!!)

Bulgária bruttó hazai terméke az első negyedévben 3,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban - jelentette a statisztikai hivatal. A ráta alacsonyabb ugyan a tavaly január-márciusi 4 százaléknál, de Nikolaj Vaszilev miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter azt hangoztatta, hogy a 3,2 százalék jobb annál, amit a kormány az év első negyedére várt. A Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás ez évre 4 százalékos növekedést irányoz elő. Az első negyedévi GDP 6,921 milliárd levát (3,102 milliárd dollárt) tett ki, ehhez a magánszektor 61,4 százalékban járult hozzá az egy évvel korábbi 57,3 százalék után. A növekedés fő forrása a GDP 54,5 százalékát adó szolgáltatási ágazat volt, a 25,5 százalékos részesedésű ipar viszont stagnált. Az egy évvel korábbi értékhez képest az export 6,9, az import 4,1 százalékkal csökkent, így a külkereskedelmi mérleg hiánya 11,9 százalékkal, 576,1 millió levára duzzadt az első három hónapban.

Kelet-Európában terjeszkedne a Mobilkom Austria

A következő években számottevően fokozni kívánja jelenlétét Közép- és Kelet-Európában a Telekom Austria AG tulajdonában levő mobilszolgáltató, a Mobilkom Austria AG. A cég elsősorban azokon a piacokon akar erősíteni, ahol már végez szolgáltatást, nevezetesen Szlovéniában és Horvátországban, de számításba vette Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, továbbá a bécsi közlés szerint figyel Csehországra és Magyarországra is. A Mobilkom jelenleg árbevételének 16 százalékát éri el Ausztrián kívül, a cél a Dow Jones szerint az, hogy 2005-re több külföldi, mint belföldi előfizetője legyen. Ausztriában 42,6, Horvátországban 48, Szlovéniában 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Boris Nemsic vezérigazgató tájékoztatása szerint Horvátországban pályázni fognak két vagy három UMTS-koncesszióra. A vállalat korábban Szlovéniában is versenybe szállt, de visszavonta pályázatát, miután az állam 110 millió eurót kért az engedélyért; a tervezett új tenderen viszont részt venne, ha az árat leszállítanák. A Mobilkom eddig 220 millió eurót fektetett be Kelet-Európában, Magyarországon azonban a Vodafone-al szemben alulmaradt az 1800 MHz-es GSM tenderen. (NAPI)