Papp Zoltán

Ukrajna nem kap pénzt az IMF-től

A Nemzetközi Valutaalap nem folyósít több pénzt Ukrajnának a jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás szeptember 3-ai lejárta előtt - adta hírül az IMF. A döntéssel Kijev 550 millió dollártól esik el, ennyi járt volna ugyanis a három évre megnyitott 2,6 milliárd dolláros hitelkeret utolsó, szeptember elején esedékes részleteként. A nemzetközi pénzintézet azzal indokolta a pénzcsapok elzárását, hogy a kormány, illetve a parlament nem fogadta el a fiskális stabilitáshoz és a gazdasági növekedéshez szükséges fontos reformintézkedéseket, nem született meg az új adórendszer, emellett az exportőrök még mindig nem kapták meg a nekik járó 6 milliárd hrivnyás (1,13 milliárd dollár) áfa-visszatérítést a külföldi értékesítés után. Az IMF ugyanezen okokra hivatkozva már több mint egy évvel ezelőtt befagyasztotta az ukrán hitel folyósítását. Kijevben számítottak a bejelentésre, mivel a parlament legközelebb csak a hitelmegállapodás lejártának napján ül össze, azaz semmi esély az IMF követelte intézkedések elfogadására. Az IMF-kölcsön hiányában Ukrajna nem vagy csak igen rossz feltételekkel juthat pénzhez más hitelezőktől, ami azért is aggasztó, mert idén és jövőre tetőznek az ország külföldi adósságszolgálati kötelezettségei. Az IMF mindazonáltal jelezte, hogy a továbbiakban is kész szorosan együttműködni Ukrajnával. (NAPI)

Megdobta a vébé az Adidas eredményeit

Több mint 5 százalékkal drágultak tegnap Frankfurtban az Adidas-Salomon AG részvényei, miután a világ második legnagyobb sportruházat- és sporteszközgyártója a vártnál jobb második negyedévi adatokat tett közé. Az árbevétel az egy évvel korábbi 1,37 milliárdról 1,51 milliárd euróra, a nettó nyereség pedig 24-ről 25 millió euróra nőtt. A Dow Jones által megkérdezett elemzők körében 1,46 milliárd, illetve 22 millió euró volt a konszenzus. Az árbevétel alakulásán érződik az euró erősödése, árfolyamsemleges alapon számolva ugyanis a forgalom 10 helyett 14 százalékkal emelkedett. A jó eredményekben közrejátszott a japán-dél-koreai labdarúgó-világbajnokság, jóllehet előzőleg az elemzők tartottak attól, hogy a vébével kapcsolatos marketingre fordított 40 millió euró visszaveti a nyereséget. Bár a megtérülésről az Adidas nem közölt külön adatot, Herbert Hainer vezérigazgató annyit elárult, hogy 1,5 millió mezt és 6 millió vébélabdát adtak el, többet, mint bármely korábbi világbajnokság alkalmával. Az esemény jót tett az ázsiai eladásoknak is, amelyek 26 százalékkal, 539 millió euróra nőttek. A nyereség javulása extra tételeknek is köszönhető: az Adidas egy per megnyerése után felszabadíthatta az esetleges kártérítésre félretett 23 millió eurót, továbbá egyszeri bevételre tett szert azzal, hogy eladta, majd visszalízingelte egyik áruházát. A vállalat teljesítetlen megrendeléseinek összege a második negyedévben - az árfolyammozgások hatásai nélkül számítva - 11 százalékkal emelkedett, ami 15 negyedéve a legmagasabb növekmény. Elemzők szerint gond nélkül teljesíthető az Adidas célkitűzése, hogy idén árbevétele 10, nettó nyeresége 5-10 százalékkal nőjön. (NAPI)

Visszaestek a német ipari megrendelések

Tegnap újabb kedvezőtlen makroadatok láttak napvilágot Németországban, tovább rontva Gerhard Schröder kancellár újraválasztási esélyeit. A májusi emelkedés után júniusban számottevően csökkent a feldolgozóipari vállalatok megrendelésállománya, az állástalanok száma pedig júliusban két hónap javulás után ismét átlépte a négymilliós küszöböt. Ez utóbbinak súlyos költségvetési hatásai is lehetnek, így nem zárható ki, hogy a hiány idén magasabb lesz a GDP 3 százalékánál.

Rontotta idei és jövő évi előrejelzéseit az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) drasztikusan lefelé korrigálta a világ legnagyobb gazdaságainak idei és jövő évi növekedésére vonatkozó prognózisait - értesült a német Börsenzeitung. A lap az általa látott belső IMF-dokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a hitelintézet szerint a bruttó hazai termék (GDP) az Egyesült Államokban idén 2,2, jövőre 2,6 százalékkal bővül, szemben az áprilisban prognosztizált 2,5, illetve 3,25 százalékkal. Németország esetében a Valutaalap idén 0,7 helyett 0,5 százalékot, jövőre 2,7 helyett csak 2,1 százalékos növekedést vár. Franciaország számára az IMF ez évre 1,4, a jövő évre 3 százalékot jósolt, ez most 1,3, illetve 2,4 százalékra módosult, míg Olaszország esetében az 1,4 és 2,7 százalékos prognózisok 1, illetve 2,3 százalékra változtak. A nemzetközi pénzintézet szeptemberben teszi közzé a világgazdasági kilátásokról szóló jelentését.

PEKAO-ADATOK

(millió zloty) 2001. II. n.-év 2002. II. n.-év Bruttó kamatbevétel 1852 1327 Banktevékenység eredménye 1119 1099 Adózás előtti eredmény 436 -72 Adózott eredmény 325 -123 Forrás: Dow Jones

Veszélyben a nyugdíjak

A tőzsdék lejtmenete miatt Európában emberek milliói veszítik el nyugdíj-megtakarításaik egy részét, ami gyakran oda vezet, hogy évekkel tovább kell dolgozniuk a tervezettnél.

Jól tartja magát a HSBC

Az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékkal, 3,28 milliárd dollárra csökkent az idei első félévben a HSBC Holdings Plc adózott nyeresége. Európa legnagyobb piaci értékű bankja 715 millió dollár kockázati tartalékot képzett a behajthatatlan, illetve kétes kinnlevőségek után. Ez 215 millióval több a tavalyi első félévi összegnél, de 881 millióval kisebb a második félévinél, amikor a HSBC az argentin hitelekhez kapcsolódóan 600 millió dollárt tett félre. A Bloomberg által megkérdezett elemzők 900 millió dollárnál magasabb kockázati tartalékot jósoltak az első félévre. Keith Winston vezérigazgató a Reutersnak nyilatkozva elmondta, hogy a tartalékolás tekintetében nagyon jól áll a HSBC, riadalomra semmi ok. A bank nettó kamatbevétele éves összehasonlításban 6 százalékkal, 7,59 milliárd dollárra nőtt. A költségcsökkentési program keretében az üzemi kiadások 4 százalékkal apadtak le a tavalyi második félévhez viszonyítva, így a költség/bevétel ráta 55,8-ról 54,5 százalékra javult. A 137 évvel ezelőtt Hongkongban alapított HSBC a világ 79 országában van jelen, nyereségének 35 százaléka az anyaországból származott az első félévben. (NAPI)

Az E.ON Energie növelte Thüga-tulajdonrészét

A német E.ON AG közműkonszernhez tartozó E.ON Energie az eddigi 61,2 százalékos tulajdonhányada mellé megvásárolta a Thüga AG gáz- és áramszolgáltató társaság további 25,1 százalékát a Bayerische Landesbank Girozentrale (BayernLB) tartományi banktól. A tranzakció pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a Bloomberg szerint a Thüga 63 eurós pénteki árfolyamát alapul véve az ügylet értéke 1,36 milliárd euró. A Thüga Németország vezető közüzemi vállalatai közé tartozik, földgázzal 3,5 millió, villamos árammal 2,6 millió fogyasztót lát el. Több mint 130 helyi és regionális szolgáltatóban van tulajdonhányada, ezek túlnyomórészt kisebbségi érdekeltségek. Nyeresége tavaly 146,4 millió euró volt, 83 százalékkal magasabb, mint 2000-ben. Az E.ON Energie a 25,1 százalékos pakett megszerzése után a korábbinál nagyobb mértékben fog részesedni a nyereségből - áll a társaság közleményében. A tartományi tulajdonban lévő BayernLB pénzintézet a divesztíció révén csökkenteni kívánja a Kirch Beteiligungs GmbH tavaszi csődje nyomán keletkező veszteségeit. (NAPI)

Uruguay mentőövet kapott az USA-tól

Az Egyesült Államok kormánya 1,5 milliárd dolláros áthidaló hitelt hagyott jóvá Uruguay számára a pénzügyi válság leküzdésére. A pénzt azonban napokon belül kiváltják a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IADB) és a Világbank kölcsönei, ami a gyakorlatban úgy történik, hogy ezek a pénzintézetek a dél-amerikai országnak szánt összeget az USA-nak utalják át, mintha Uruguay fizetné vissza a hitelt. Az IMF korábban 2,3 milliárd dollárt szavazott meg Uruguaynak, ezt most megtoldja 800 millióval, az IADB és a Világbank pedig együttesen 700 millióval járul hozzá a csomaghoz. A washingtoni lépés ezzel együtt is meglepő, hiszen a Bush-kormányzat álláspontja mindeddig az volt, hogy nem vesz részt pénzügyi mentőakciókban. Paul O'Neill pénzügyminiszter, aki hétfőn Brazíliában dél-amerikai körutat kezdett, azzal magyarázta a segítségnyújtást, hogy a montevideói kormány szigorú pénzügyi politikát folytat. A hitelnek köszönhetően Uruguayban tegnap ismét kinyithattak a bankok, amelyeket a központi bank még a múlt kedden bezáratott a betétesi roham miatt. Az év eleje óta banki betétállomány a felére olvadt, a valutatartalékoknak pedig 80 százaléka lett oda, így a legutóbbi pénzkivételi hullám már azzal fenyegetett, hogy Uruguay kénytelen lesz fizetésképtelenséget jelenteni 6,6 milliárd dollár szuverén adóssága után. Vasárnap a parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a lekötött betéteket - a teljes betétállomány 35 százalékát - három évre befagyasztják. A látra szóló betétek tehát szabadon hozzáférhetők maradnak. A betétállomány zsugorodása egyébként jórészt annak köszönhető, hogy a külföldi, többségükben argentin betétesek a befagyasztásól való félelem miatt visszavonták pénzüket. (NAPI)