Újraválasztása esetén a német kormány olyan programot indít, amelyben a kis- és középvállalatok 100 ezer euróig terjedő, kedvezményes kamatozású hitelt vehetnének fel minden egyes új munkahely megteremtése esetén - jelentette be Gerhard Schröder kancellár. A program a foglalkoztatáspolitikai reformok kidolgozására felkért Hartz-bizottság néhány hete közzétett és a kormány által elfogadott javaslataihoz illeszkedik. A hitel egyik felét az állami Kreditanstalt für Wiederaufbau, a másikat az adott cég saját bankja nyújtaná - írta online cikkében a Financial Times Deutschland. Schröder szerint a program nem terhelné meg túlságosan a költségvetést, mert csökkenne a munkanélküli-segélyekre fordítandó összeg.
Matthias Wissmann, az ellenzéki uniós pártok Bundestag-frakciójának gazdasági szóvivője bírálta a tervet, amely szerinte nem mutat perspektívát az állástalanoknak. Hangsúlyozta, hogy az igazi megoldás a munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabbá tétele. A választási kampányban az egyik központi téma lett a munkanélküliség, Edmund Stoiber bajor tartományi kormányfő, a jobboldal kancellárjelöltje számtalanszor bírálta a kormányt, amiért nem tett hatékony lépéseket e téren. Mindazonáltal az Infratest-Dimap közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 39 százalékos támogatottsággal az év eleje óta első ízben átvette a vezetést a 38 százalékos uniós pártoktól. A „munkahelyért hitelt” program növelheti az SPD népszerűségét a 3,3 millió kis- és középvállalat tulajdonosai körében, akiknek többsége a Bloomberg szerint a jelenlegi kormány leváltására szavazna, mert nehezményezi a magas adókat és tb-járulékokat, valamint a munkavállalói jogok erősítését. A 39 millió német munkavállaló 70 százaléka ezeknél a cégeknél dolgozik.
Schröder a Stern magazin tegnapi számában megjelent interjújában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gazdasági növekedés üteme idén eléri a 0,75 százalékot. Az IWH gazdaságkutató intézet viszont 0,9-ről 0,6 százalékra módosította prognózisát, elsősorban az amerikai gazdaság gyengeségével indokolva a változtatást.
(NAPI)
