Rotációs elvre vált az ECB
Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa megegyezett arról, hogy milyen elv szerint alakítsák át a döntéshozatali rendszert akkor, ha a valutaunió új tagokkal bővül. Bár az elfogadott tervezetet egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Wim Duisenberg, az ECB elnöke annyit elárult, hogy a majdani szisztéma részben rotációs jellegű lesz. A kormányzótanács jelenleg 18 tagból áll - az igazgatóság hat tagjából, valamint a 12 valutauniós ország jegybankelnökeiből -, és a döntéshozatalnál valamennyien egy-egy szavazattal rendelkeznek. Az új elv szerint a szavazatok számát 21-ben kívánják maximálni, mégpedig oly módon, hogy a hat igazgatósági tagnak továbbra is állandó szavazata lesz, a fennmaradó tizenöt vokson pedig három csoporton belül rotációs elven fognak osztozni a tagországok - írja a Reuters. Az első csoport az eurózóna legnagyobb gazdaságait képviseli majd, a másodikba az összes tagállam fele fog tartozni, a harmadikban pedig a többiek lesznek. Az egyes csoportok szavazati súlya eltérő lesz, de az arányok még nem ismertek.
A reformot az ECB azzal indokolja, hogy az eurózóna bővülése - vagyis az európai uniós keleti tagjelöltek, továbbá Nagy-Britannia, Svédország és Dánia csatlakozása - nyomán a jelenlegi rendszer fenntartása nagyon megnehezítené a döntéshozatalt, s egyúttal a kormányzótanácsban a kisebb gazdasági súlyú országok képviselői leszavazhatnák a nagyobbakét. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke a Bloombergnek elmondta, hogy az új szisztéma szerint a legnagyobb csoportot Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország alkotná, és a rotációs elv szerint jegybankelnökeik minden öt szavazásból négyen vennének részt, míg a többi csoportban ennél ritkábban voksolhatna egy-egy ország képviselője.
(NAPI)