Több mint tíz év után újra általános közalkalmazotti sztrájk fenyeget Németországban: a közel másfél hónapja tartó, az utolsó napokban közvetítők bevonásával folytatott bértárgyalásokon a kitűzött határidőig nem sikerült megállapodni. A közvetítők hétfő hajnalban másfél évre szóló kompromisszumos javaslatot terjesztettek elő, amely szerint a bérek most januártól 2,4, majd jövő januártól áprilisig további 0,4 százalékkal emelkednének. Tavaly novemberre és decemberre a közalkalmazottak egy összegű, a bér 7,5 százalékának megfelelő juttatást kapnának, de nyugaton ez maximum 216, a keleti tartományokban 194,4 euró lehetne.
A hárommillió tagot számláló ver.di közalkalmazotti szakszervezet képviselői, akik eredetileg 3 százaléknál magasabb emelést követeltek, elfogadták a 11,9 milliárd euró költségvonzatú közvetítői javaslatot. Az Otto Schily belügyminiszter vezette munkaadói oldal azonban nemet mondott, kijelentve, hogy az még mindig túl közel van a szakszervezeti igényhez és nincs tekintettel a szövetségi kassza, a tartományok és a helyhatóságok költségvetési lehetőségeire. A munkaadók utolsó indítványa úgy szól, hogy idén 2,2, jövőre pedig áprilisig 0,6 százalékkal emeljék a béreket, s a tavaly novemberre és decemberre járó kifizetés csak 144 euró legyen - írta internetes oldalán a Handelsblatt. Eredeti ajánlatukban januártól 0,9, majd októbertől újabb 1,2 százalékos béremelés szerepelt, kiegészítve azzal a fenyegetéssel, hogy ennél nagyobb béreket csak létszámleépítéssel lehet finanszírozni. Vita tárgya a felek között az is, milyen gyorsan egyenlítsék ki a nyugati és a keleti tartományok közalkalmazottainak bérkülönbségét.
Holnap lesz még egy legvégső tárgyalási forduló, amelynek Schily „mérsékelt derűlátással” néz elébe. Ha akkor sem születik egyezség, a ver.di általános munkabeszüntetésre szólítja fel tagjait. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a sztrájk roppant súlyosan érintené a német gazdaságot, noha nem okozna olyan közvetlen veszteségeket, mint a gépipari vagy a kiskereskedelmi dolgozók tavalyi hasonló akciói. A mintegy ezer szakmát felölelő közalkalmazotti szféra sztrájkja azonban így is tovább gyengítené az amúgy is megcsappant fogyasztói bizalmat, s ezen keresztül az egész gazdaságot. A munkaadóknak figyelembe kell venniük, hogy bár a béremelések nyomán nehezebbé válna a bruttó hazai termék 3 százaléka alá szorítani az államháztartási hiányt, egy elhúzódó sztrájk még jobban veszélyeztetné a maastrichti kritérium teljesítését.
P. Z.
