Papp Zoltán

Nyitottabb lesz a kínai bankszektor (KIMARADT!!!)

NAPI GAZDASÁG A kínai bankfelügyelet döntése értelmében az eddigi 18-ról 25-re nő azon városok száma, amelyekben a külföldi bankok jüanalapú szolgáltatásokat nyújthatnak. Peking ezzel túlteljesíti a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való 2001-es belépéskor tett kötelezettségvállalását, abban ugyanis csak két új város szerepelt ez év végéig. A felügyelet egyszersmind könnyített a külföldi bankokra érvényes fióknyitási feltételeken is: mostantól félmilliárd helyett 400 millió jüan (49,5 millió dollár) minimális tőke szükséges a szolgáltatások beindításához. A hatóság közleménye szerint a külföldi bankok „nélkülözhetetlen erővé” váltak a kínai bankrendszeren belül. A Reuters emlékeztet rá, hogy az eddigi piacnyitás nyomán már sok milliárd dollár külföldi tőke áramlott a szektorba, s a külföldi bankok október végi 84,5 milliárd dolláros mérlegfőösszege a teljes kínai banki eszközállomány 2 százalékát teszi ki. Devizaalapú szolgáltatást már most szabadon nyújthatnak a külföldi pénzintézetek az egész országban.

Szünetel a cseh fiskális konszolidáció

A cseh parlament 98–57 arányban, 40 tartózkodással és öt képviselő távolléte mellett megszavazta az ország jövő évi költségvetését, amely 884,4 milliárd korona bevétel mellett 74,4 milliárd korona (2,57 milliárd euró) deficittel számol. A pénzügyminisztérium a tervezéskor még a bruttó hazai termék (GDP) 4,0 százalékos növekedését vette alapul, ám azóta 4,4 százalékra vitte föl a prognózist. Az eredeti kalkuláció szerint a hiány a várható GDP 2,4 százalékának felel meg, a teljes államháztartási deficit pedig 3,8 százalék lesz. Az idei költségvetési törvény 83,6 milliárd korona hiányt irányoz elő, ám az erős – 5 százalékot megközelítő – gazdasági növekedés miatt ma már csak 55 milliárdos mínuszt várnak, így a teljes államháztartás hiánya a tervezett 4,8 százalék helyett 3 százalék körül lesz. Elemzők bírálják a kormányt, amiért a jövő júniusi választásokra való tekintettel nem folytatja az idén kezdett fiskális konszolidációt, azaz nem használja ki a gyors növekedést a hiány további leszorítására.

Törökország is beszáll az adóversenybe

A török pénzügyminisztérium az állami adóbevételek növekedését várja a társasági és a személyi jövedelemadó 2006-tól hatályos leszállítása nyomán – nyilatkozta Kemal Unakitan, a tárca vezetője, aki szerint ez a következmény az adóbázis kiszélesedése révén fog megvalósulni. A kormány előzőleg közölte, hogy a társasági adó mértékét 30-ról 20 százalékra, a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát 40-ről 35 százalékra módosítják (a 15 százalékos alacsonyabb kulcs nem változik), a külföldi befektetések teljes adóterhe pedig 37-ről 28 százalékra csökken. Ankara abban bízik, hogy az adókönnyítés hatására erősödik az ország versenyképessége az Európai Unió új és leendő tagjaival szemben. Pénzügyminisztériumi számítások szerint a társasági és a jövedelemadó mérséklése nem egész kétmilliárd líra (1,48 milliárd dollár) kiesést jelent a jövő évi 157,3 milliárd lírás költségvetésben, de a veszteség meg fog térülni.

Vegyes reakciók az ECB kamatemelésére

Eltérő reakciókat váltott ki az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának múlt csütörtöki döntése, amellyel az inflációs kockázatokra hivatkozva 25 bázisponttal megemelte az eurózóna 2003 júniusa óta 2 százalékon lévő irányadó kamatát (NAPI Gazdaság, 2005. december 2., 3. oldal). A legborúlátóbb Pervenche Beres, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának elnöke, szerinte a szigorítás több problémát okoz, mint amennyit megold, s azzal fenyeget, hogy megöli a kezdődő gazdasági fellendülést. Nemtetszését fejezte ki Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter és Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter is, akik megbeszélésük után úgy nyilatkoztak, hogy a kamatemelés nem kedvez a növekedésnek, ráadásul nem is segít az infláció elleni küzdelemben. A valutauniós pénzügyminiszterek mai tanácskozásán az egyik fő téma lesz az ECB lépése, a tizenkettek azonban nem egységesek a megítélésben. Jean-Claude Juncker, luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter, aki előzőleg többször a hiteldrágítás feleslegességét hangoztatta, pénteken úgy vélekedett, hogy az nem fogja gátolni a növekedést. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szerint a magasabb kamattal meg lehet birkózni, feltéve, hogy nem emelkedik tovább. Az ECB-t bíráló politikusok erősítést kaptak három Nobel-díjas közgazdásztól: Joseph Stiglitz (2001), Robert Mundell (1999) és Gary Becker (1992) egyaránt úgy látja, hogy az infláció kockázata csekély, a növekedésnek viszont árthat a kamatemelés. Az ECB kommunikációs offenzívába kezdett döntése igazolása érdekében. Jean-Claude Trichet elnök szerint a kamatemelés nemcsak az árstabilitást szolgálja – amelynek biztosítása a bank elsődleges feladata –, hanem azon keresztül a növekedést és a munkahelyteremtést is. Hasonló értelemben nyilatkozott a holland jegybank élén álló Nout Wellink. Axel Weber, a Bundesbank és Klaus Liebscher, az osztrák jegybank elnöke azt emelte ki, hogy a kamatszint az emelés után is igen alacsony, s hogy az ECB nem kötelezte el magát további szigorítás mellett. Ugyanezt hangsúlyozta a francia jegybankot irányító Christian Noyer, hozzátéve, hogy nem ismer olyan komoly érvet, amely szerint a kamatemelés lassítja a növekedést.

Kínában terjeszkedik az IKEA

A következő másfél évben háromról hatra növeli kínai áruházainak számát a svéd IKEA Group bútor-kiskereskedelmi vállalat. A terjeszkedés az évtized hátralévő évében is folytatódik: 2010-re a tervek szerint már tíz IKEA-áruház lesz Kínában – nyilatkozta Anders Dahlvig, a társaság elnök-vezérigazgatója. A program részeként a meglévő pekingi egység helyett egy sokkal nagyobbat építenek a fővárosban, és megnyitnak egy elosztóközpontot is. Dahlvig arra számít, hogy a jövő októberrel záruló üzleti évben az IKEA másfél milliárd jüan (186 millió dollár) árbevételt fog elérni Kínában, a nyereségre azonban egy-két évig még várni kell, amíg az ottani keresetek emelkedése növeli a vásárlóerőt. Az IKEA már korábban elismerte, hogy 1998-ban túl magas árakkal jelent meg Kínában, s azóta átalakította és olcsóbbá tette kínálatát.

Gyárbezárásokra készül a Ford is

A General Motors után a Ford is több amerikai üzemének bezárására készül, amit indokolni látszanak a kedvezőtlen piaci eredmények.

Rákapcsolt az USA gazdasága

A harmadik negyedévben 4,3 százalékos volt a szezonálisan kiigazított, éves alapon számolt gazdasági növekedési ráta az Egyesült Államokban – derül ki a kereskedelmi minisztérium második becsléséből. A július és szeptember közötti időszakra vonatkozó új érték nemcsak az első jelentésben szereplő 3,8 százalékos becslésnél, hanem az első két negyedév 3,8 és 3,3 százalékos növekedésénél, illetve az elemzők által várt 4,1 százalékos előrejelzésnél is magasabb. A bruttó hazai termék (GDP) ilyen dinamikus bővülésére legutóbb a tavalyi első negyedévben volt példa. Az első becslés revízióját az tette szükségessé, hogy mind a háztartások, mind pedig az üzleti szféra kiadásait jelentősen alulbecsülték egy hónappal ezelőtt. A külkereskedelem ebben a negyedévben nem járult hozzá a növekedéshez, az export ugyanis csupán 0,8 százalékkal nőtt, miközben az import 2,1 százalékkal bővült. A tegnapi jelentésből kiderül az is, hogy a vállalatok adózás utáni nyeresége 938,5 milliárd dollár volt a harmadik negyedévben, azaz 3,7 százalékkal kevesebb az egy negyedévvel korábbinál. Ennél nagyobb profitvisszaesést legutóbb 2001 harmadik negyedévében regisztráltak, amikor 8,5 százalékos volt a csökkenés.

Enyhült az infláció az eurózónában

Novemberben az Eurostat előzetes adata szerint 2,4 százalékra enyhült az eurózóna inflációja az októberi 2,5 százalékról. A statisztikai hivatal egyúttal megerősítette, hogy a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal bővült a 12 ország együttes GDP-je az előző három hónaphoz képest. A növekedés hajtóerejét az export és a beruházások expanziója adta, de a háztartások fogyasztásának emelkedése is 0,3 százalékra gyorsult a második negyedévi 0,2 és az első negyedévi 0,1 százalékról. Az Eurostat ugyancsak tegnap közzétett felmérési eredménye szerint a gazdasági bizalom négy hónapos töretlen javulás után novemberben némileg gyengült az eurózónában. Az index 99,9 pontra esett az októberi módosított 100,2 pontról. Az új adatok fényében az elemzők szerint rossz időzítés volna, ha az Európai Központi Bank (ECB) ma korábbi jelzéseinek megfelelően 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelné az irányadó kamatot, márpedig Lorenzo Bini Smaghi, a kormányzótanács tagja tegnap egyértelművé tette, hogy a lépésre sor kerül.

Az USA-ban a legjobb üzletelni

Az Egyesült Államokban a legkedvezőbbek az üzleti feltételek a vállalatok számára – derül ki a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég 25 országra kiterjedő felméréséből. A Deloitte versenyképességi indexe olyan kritériumok alapján rangsorolja az országokat, mint a makrogazdasági stabilitás, az innováció, a szaktudás, az üzleti szabályozás és a befektetési környezet. Az USA főként annak köszönheti első helyét, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékát áldozza kutatás-fejlesztésre. A következő három helyen skandináv országok állnak, amelyek különösen az innovációban és a befektetés terén erősek. Ugyanezen tényezők, valamint a vállalkozásbarát környezet alapján került be Németország is az első ötbe. A rangsor összeállításán túl a Deloitte prognózist is készített arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi trendek fennmaradása mellett hogyan alakul az egyes országok pozíciója öt év múlva. Néhány ország esetében komoly változásra van kilátás, így Dél-Korea és Írország nagyot léphet előre, ugyanakkor Nagy-Britanniát visszacsúszás fenyegeti. A rangsort vezető, illetve záró országok körében a Deloitte nem vár számottevő elmozdulást.