Eltérő reakciókat váltott ki az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának múlt csütörtöki döntése, amellyel az inflációs kockázatokra hivatkozva 25 bázisponttal megemelte az eurózóna 2003 júniusa óta 2 százalékon lévő irányadó kamatát (NAPI Gazdaság, 2005. december 2., 3. oldal). A legborúlátóbb Pervenche Beres, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának elnöke, szerinte a szigorítás több problémát okoz, mint amennyit megold, s azzal fenyeget, hogy megöli a kezdődő gazdasági fellendülést. Nemtetszését fejezte ki Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter és Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter is, akik megbeszélésük után úgy nyilatkoztak, hogy a kamatemelés nem kedvez a növekedésnek, ráadásul nem is segít az infláció elleni küzdelemben.
A valutauniós pénzügyminiszterek mai tanácskozásán az egyik fő téma lesz az ECB lépése, a tizenkettek azonban nem egységesek a megítélésben. Jean-Claude Juncker, luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter, aki előzőleg többször a hiteldrágítás feleslegességét hangoztatta, pénteken úgy vélekedett, hogy az nem fogja gátolni a növekedést. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szerint a magasabb kamattal meg lehet birkózni, feltéve, hogy nem emelkedik tovább. Az ECB-t bíráló politikusok erősítést kaptak három Nobel-díjas közgazdásztól: Joseph Stiglitz (2001), Robert Mundell (1999) és Gary Becker (1992) egyaránt úgy látja, hogy az infláció kockázata csekély, a növekedésnek viszont árthat a kamatemelés.
Az ECB kommunikációs offenzívába kezdett döntése igazolása érdekében. Jean-Claude Trichet elnök szerint a kamatemelés nemcsak az árstabilitást szolgálja – amelynek biztosítása a bank elsődleges feladata –, hanem azon keresztül a növekedést és a munkahelyteremtést is. Hasonló értelemben nyilatkozott a holland jegybank élén álló Nout Wellink. Axel Weber, a Bundesbank és Klaus Liebscher, az osztrák jegybank elnöke azt emelte ki, hogy a kamatszint az emelés után is igen alacsony, s hogy az ECB nem kötelezte el magát további szigorítás mellett. Ugyanezt hangsúlyozta a francia jegybankot irányító Christian Noyer, hozzátéve, hogy nem ismer olyan komoly érvet, amely szerint a kamatemelés lassítja a növekedést.
Papp Zoltán