Papp Zoltán

Tovább liberalizálja Peking a devizapiacot

A kínai kormány engedélyt adott tizenhárom bel- és külföldi banknak a jüannal való kereskedésre, ami elemzői várakozások szerint nagyobb rugalmasságot fog eredményezni az árfolyamrendszerben. A Kínában jelen lévő külföldi pénzintézetek közül a Citigroup, a HSBC, az ABN Amro, a Bank of Montreal és a Standard Chartered vehet részt a jüankereskedésben, amely már ezen a héten beindul. A bankoknak az előre közölt áron kell adniuk és venniük a jüant, így a jegybanknak az eddiginél kisebb mozgástere lesz az árfolyam alakításában. Az Egyesült Államok és az Európai Unió régóta kifogásolja, hogy Peking mesterségesen alulértékeli a jüant, versenyelőnyt teremtve ezzel a kínai vállalatoknak az exportpiacokon. A nemzetközi nyomás hatására a kínai jegybank júliusban egyszeri 2,1 százalékos felértékelést hajtott végre, s megszüntette azt a tizenegy éve érvényben lévő rendszert, amelyben a jüant a dollárhoz rögzítették. Az akkor bevezetett új szabályozás szerint a jüan naponta plusz-mínusz 0,3 százalékos sávban mozoghat, de ez inkább csak elvi lehetőség: a szoros jegybanki kontroll miatt a fizetőeszköz több mint öt hónap alatt mindössze 0,48 százalékkal erősödött a dollárral szemben.

A magyar határon is csökkent a nyomás

PAPP ZOLTÁN A Gazprom vasárnap beváltotta fenyegetését, és megállapodás híján csökkentette az ukrán gázhálózaton keresztül Ukrajnának szánt gáz mennyiségét. Az ukrán–magyar határon lévő gázátadó állomáson észlelt kisebb nyomáscsökkenés ellenére megfelelő mennyiségű orosz földgáz érkezik Magyarországra azután, hogy az orosz Gazprom tegnap felfüggesztette ukrán exportját – közölte a Mol Rt. szóvivője. Hasonló problémákat észleltek a lengyelek is. A Gazprom azt állítja, hogy az ármegállapodás elmaradása miatt csak a korábban Ukrajna által megvásárolt napi 120 millió köbmétert vette ki a rendszerből, az ukrán Naftohaz szerint viszont az európai tranzitra szánt földgáz mennyisége is csökkent. Lapzártánkig nem tisztázódott, mennyiben érinti a Gazprom lépése a tranzitot. RÉSZLETEK A 6. OLDALON

Bűnösnek vallotta magát az Enron főkönyvelője

Richard Causey, a 2001-ben csődbe jutott és felszámolt Enron Corp. főkönyvelője a houstoni bíróság előtt elismerte, hogy hamis jelentéseket tett közzé a cég pénzügyi helyzetével kapcsolatban. Az 1991-től az Enronnál dolgozó Causey ezzel Andy Fastow pénzügyi igazgató példáját követte, aki börtönbüntetésének tíz évre történő mérsékléséért cserében szintén elismerte bűnösségét és hajlandó együttműködni a hatóságokkal. A több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő 45 éves Causey az 1,25 millió dolláros bírság mellett így a legrosszabb esetben hét évre számíthat. Megfigyelők szerint azonban akár további két évet is elengedhetnek neki, ha januárban a két volt elnök, Kenneth Lay és Jeff Skilling ellen tesz vallomást. A legfőbb bűnösnek tekintett vezetők 20 évet is kaphatnak; ügyvédeik Causey vallomása után azonnal kérték, hogy az eredetileg január 17-ére kitűzött tárgyalást január 30-ára napolják el.

További kamatemelésre készül az ECB?

Az euró a dollárhoz és a jenhez képest egyaránt erősödött tegnap, miután az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának egyik tagja egy interjúban arról beszélt, hogy akár már a közeljövőben újabb kamatemelésre kerülhet sor. Guy Quaden, aki egyúttal a belga nemzeti bank elnöke is, a Trends-Tendances hetilapnak adott interjújában kijelentette: nincs garancia arra, hogy a kamatok örökké a jelenlegi alacsony szinten maradnak. A szakember az európai gazdaság állapotát biztatónak nevezte, és elhárította azt a vádat, hogy az ECB 25 bázispontos decemberi emelése a növekedés kerékkötője lehet. Az elemzőket nem lepte meg különösebben Quaden nyilatkozata: a Reuters által megkérdezett szakemberek többsége szerint jövőre két lépésben, 2,75 százalékra emelkedik az alapkamat; a két 25 bázispontos emelés közül az elsőt az első negyedévben, a másodikat a harmadik negyedév végéig várják. Az euró/dollár árfolyam a bejelentés nyomán 1,1882-re emelkedett. Korábban az ECB nyilvánosságra hozta, hogy az M3 pénzkínálati mutató emelkedése az októberi 8 százalékról 7,6 százalékra lassult az eurózónában. Az elemzők szerint 4,5 százalék fölötti bővülés már az infláció veszélyét hordozza. Novemberben az éves szintű infláció 2,3 százalékra csökkent az eurózónában, de még így is bőven fölötte marad az ECB „kevéssel 2 százalék alatti” előirányzatának.

Eladja két motorgyárát a DaimlerChrysler

A világ ötödik legnagyobb autógyára, a német-amerikai DaimlerChrysler AG (DC) 1,6 milliárd euróért eladja MTU nevű, dízelmotorokat gyártó részlegét a svéd EQT Partners AB befektetési társaságnak. A divízió két céget foglal magában, az MTU Friedrichshafent és az amerikai Detroit Dieselt, amelyek egyebek között traktorokhoz, mozdonyokhoz, harckocsikhoz és hajókhoz gyártanak dízelmotorokat. Az ügylet – az európai és egyesült államokbeli versenyhatósági jóváhagyás után – már a jövő év első negyedében lezárulhat. A divesztícióból származó bevételt a DaimlerChrysler a Mercedes-Benznél tervezett 8500 fős, 950 millió euróba kerülő létszámleépítés finanszírozására kívánja fordítani. Az ügylet 300 millió euróval javítja a jövő évi nettó eredményt. Elemzők emellett azért is jó lépésnek tartják az MTU eladását, mert így a DaimlerChrysler jobban összpontosíthat az autógyártásra. (Az idei első negyedévben a német rivális BMW AG elhódította a világ legnépszerűbb luxusautó-márkája címet a Mercedestől.) Az ügylet bejelentése némi meglepetést keltett, mivel az MTU-ért versenyben volt két másik, az elemzők által esélyesebbnek tartott cég is, nevezetesen a német MAN AG teherautógyár, valamint az amerikai Kohlberg Kravis Robert & Co. befektetési csoport és a Dubai International Capital konzorciuma. A DaimlerChrysler közleménye szerint azért esett a választás az EQT-re, mert a svéd társaság állt elő a legjobb koncepcióval az MTU jövőjét illetően.

Közös chipgyártást tervez három japán cég

Mikroprocesszorokat gyártó vegyesvállalat alapításáról tárgyal Japán három vezető elektronikai cége, a Toshiba Corp., a Hitachi Ltd. és a Renesas Technology Corp. (utóbbi a Hitachi Mitsubishi Electric Corp. tulajdonában van). Bár a projektről hivatalosan semmilyen részletet nem árultak el, a Nihon Keizai Simbun üzleti napilap úgy tudja, hogy a partnerek 100 milliárd jent (852 millió dollárt) invesztálnak a vállalkozásba, és a gyártás 2007-ben indulhat be. Elképzelhető, hogy az együttműködés tovább bővül, a résztvevők ugyanis közölték, hogy a szövetség nyitott további japán cégek előtt is. A vegyesvállalat a jelenleg használatosaknál kisebb, ugyanakkor gyorsabb és kisebb áramfogyasztású speciális processzorokat fog előállítani. E piaci szegmensben jelenleg a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. a világelső, amely többek közt a Microsoft Xbox játékkonzoljához és a Nokia telefonjaihoz gyárt chipeket. Elemzők jó irányba tett lépésnek ítélik az együttműködést, de keveslik a 100 milliárd jenes beruházást, mondván, ez túl szerény ahhoz, hogy az érintett cégek számottevően erősítsék világpiaci részesedésüket. Sokan attól is tartanak, hogy a vállalatirányítás és a használandó technológia tekintetében konfliktusok támadhatnak a partnerek között.

Benzinhiány Londonban

Napok óta hiába próbálnak tankolni az autósok számos londoni és délkelet-angliai benzinkútnál, mert a buncefieldi olajtárolóban december 11-én történt robbanás nyomán ellátási zavarok keletkeztek. A katasztrófa után üzemanyag-felvásárlási láz tört ki a térségben, amit akkor a Shell, a Total és más olajtársaságok indokolatlannak minősítettek, azt hangoztatva, hogy más tárolókból gond nélkül fel tudják tölteni a kutakat. Az év végi keresleti csúcs miatt mégis gondok adódtak, s ágazati szakértők szerint akár hónapokig is eltarthat, mire az ellátás teljesen normalizálódik. A cégek mindenesetre extra tartálykocsikat állítottak üzembe, és azt állítják, hogy a probléma néhány napon belül megoldódik. A buncefieldi tárolóban – amely Anglia ötödik legnagyobb ilyen létesítménye volt – csaknem 300 millió liter nyersolaj és olajszármazék kapott lángra.

Éleződik a kelet-európai energiavita

Az orosz állam által ellenőrzött OAO Gazprom továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna január 1-jétől piaci árat, vagyis az eddigi 50 helyett 230 dollárt fizessen ezer köbméterenként a tőle vásárolt földgázért, ellenkező esetben beszünteti a szállítást. Kijev ugyanakkor nem fogadja el az általa gazdasági nyomásgyakorlásnak minősített drágítást, és a stockholmi nemzetközi döntőbírósághoz akar fordulni az ügyben. Az ukrán álláspont szerint az áremelést csak fokozatosan lehet megvalósítani, ami azt jelentené, hogy a jövő évtől 80 dollárt fizetnének ezer köbméter földgázért. Tegnap Moszkvában tárgyalt Ivan Placskov ukrán gazdasági miniszter, de ennek eredményről nem érkezett hír. A Gazprom előzőleg bírósággal fenyegetett arra az esetre, ha Ukrajna – amint azt Jurij Jehanurov kormányfő egy nappal korábban kilátásba helyezte – tranzitdíj címén kisajátítja az országon átmenő orosz földgáz 15 százalékát (NAPI Gazdaság, 2005. december 28., 6. oldal). Ukrajna éves földgázfelhasználása 80 milliárd köbméter, ebből 25 milliárdot szállít a Gazprom, 36 milliárd Türkmenisztánból érkezik Oroszországon keresztül, a többit saját forrásból fedezik. Tegnapi hír szerint Kijev küldöttséget menesztett Türkmenisztánba annak kieszközlésére, hogy a szerződésben rögzített mennyiségen felül jövőre további 8 milliárd köbméter földgázt vásárolhasson azonos feltételekkel, Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök azonban közölte, hogy a szerződött mennyiségen felüli szállításért magasabb árat kérnek. A nyugatra irányuló orosz gázexport 80 százaléka Ukrajnán megy át, így a vezetékek elzárása egész Európát fenyegeti, a Gazprom azonban a határidő közeledtével az Ungvár felé tartó vezeték teljesítményének korlátozásával igyekszik bizonyítani, hogy képes a nyugati piacok ellátásának veszélyeztetése nélkül büntetni Ukrajnát. Kárpátalján ezért már korlátozni kellett a lakossági felhasználást. Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tavaszi parlamenti választások előtt az ukrán lakosság energiaköltségeinek esetleges jelentős emelkedése javítja a Kreml által támogatott – tavaly az elnökválasztáson alulmaradt – Viktor Janukovics pártjának esélyeit. A Gazprom egyébként nemcsak az Ukrajnának szállított gáz árát kívánja emelni jövő januártól, hanem más volt szovjet köztársaságoknak is, ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint Kijev esetében. Moldova az eddigi 70 helyett 150-160 dollárt, a balti államok 80 helyett 120 dollárt, Örményország 56 helyett 110 dollárt, Grúzia 70 százalékkal többet, azaz ugyancsak 110 dollárt fog fizetni ezer köbméterenként. Belarusz az egyetlen ország, amely az eddigi 47 dolláros áron kapja a földgázt. A nyilvánvalóan politikai alapon történő különbségtételt Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese egy nemrég adott interjúban azzal magyarázta, hogy a Belaruszon keresztül haladó vezeték a Gazprom tulajdonában van.

A világ legdrágább ebédje

Egy kaliforniai bíróság ítélete értelmében több mint 172 millió dollárt köteles fizetni a Wal-Mart Stores Inc., a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, amiért nem biztosított étkezési szünetet alkalmazottainak. Az első fokon eljáró hatóság 57,3 millió dollár kártérítést és 115 millió dollár büntetést rótt ki a társaságra, amely fellebbez az ítélet ellen. A szövetséginél szigorúbb kaliforniai szabályozás szerint a legalább 6 órás műszakban dolgozó alkalmazottaknak fél óra étkezési szünet jár, s ha a munkáltató ezt nem biztosítja, egyórányi pluszbért kell fizetnie. A csoportos perben a bíróság a Wal-Mart 116 ezer kaliforniai dolgozójának ítélte meg a kártérítést. A vállalat ellen még harminc államban folynak hasonló perek, s bár közleménye szerint a kaliforniai ítéletnek nincs jelentősége a többi ügyre nézve, jogi szakértők nem tartják kizártnak, hogy a fejlemény után a Wal-Mart peren kívüli egyezségre fog törekedni a többi államban.