Papp Zoltán

Aranyba menekülnek a befektetők

Az isztambuli merényletek és az al-Kaida terrorfenyegetése után tegnap világszerte estek a tőzsdék, az arany ára hétéves csúcsra emelkedett és drágultak az állampapírok is.

Megérezte a Henkel az euró erősödését

Az euró erőssége és a német piac nyomottsága miatt stagnáló árbevétellel zárta a harmadik negyedévet a Henkel-csoport, de az üzemi eredmény a várakozásoknak megfelelően nőtt.

Elhibázott a keletnémet tartományok támogatása

Elhibázottnak, s ezért részben megszüntetendőnek, részben átalakítandónak tartja a német kormánynak a keleti tartományok támogatását célzó politikáját az ország öt vezető gazdaságkutató intézete. Az eddigi stratégia - áll a tegnap közzétett jelentésben - , amely hatalmas összegekkel segíti a volt NDK területén működő vállalatokat, nem hatékony: számos jelentős projektet sikerült ugyan végrehajtani, de a ráfordítások megtérülése igen csekély, ráadásul gyakran állami pénzből finanszíroznak olyan beruházásokat, amelyek központi segítség nélkül is megvalósultak volna. Az 1990-es újraegyesítés óta Berlin évi harmincmilliárd eurót pumpált a keleti tartományokba, de gazdaságukat ez sem tudta tartósan magas növekedési pályára állítani. A foglalkoztatási politika sem hozta meg a remélt eredményt, a munkanélküliség 18 százalékos, szemben a nyugati tartományok 8,1 százalékos rátájával. Az intézetek szerint mára bizonyossá vált, hogy a keleti országrész gyarapodása csak az egész német gazdaság növekedésén belül lehetséges, a forrásokat tehát az utóbbi élénkítésére célszerű fordítani. Idén a keleti tartományok bruttó hazai terméke előreláthatólag 0,25, jövőre 1,5 százalékkal nő, ami gyakorlatilag azonos a teljes német GDP alakulásával. Az intézetek ezért úgy vélik, a kormánynak fokozatosan hagynia kellene kifutni a keleti beruházási támogatási programokat, beletörődve abba, hogy egyes ottani régiókban az életszínvonal még jó ideig nem fogja elérni a nyugatit.

Továbbra is folyik a pénz az al-Kaidához

Bár a terrorizmus pénzügyi bázisának felszámolásában jelentős előrehaladást sikerült elérni, még mindig világszerte működnek az al-Kaidát és a tálib terroristákat finanszírozó üzleti vállalkozások és karitatív szervezetek – áll a Financial Times birtokába került ENSZ-jelentésben. A dokumentum szerint ez egyszerre tudható be a kelleténél gyengébb nemzetközi együttműködésnek, a politikai elhatározottság hiányának és a törvényi kiskapuk meglétének. A 2001. szeptember 11. után elfogadott ENSZ-határozatok értelmében a tagországoknak jelenteniük kell egy bizottságnak az al-Kaidával kapcsolatba hozható magánszemélyek és szervezetek nevét, akikre, illetve amelyekre ezután utazási tilalom, vagyonbefagyasztás és fegyverszállítási embargó vár. A jelentés azonban megállapítja, hogy számos ország nem osztja meg az ENSZ-szel az információkat, és nem rendeli el a szükséges szankciókat. Heraldo Munoz, a bizottság chilei elnöke a minap azt nyilatkozta, hogy eddig csak 84 ország – a tagállamok kevesebb mint fele – tett ilyen jelentést, s a listán mindössze 372 név szerepel, holott több ezer személyt gyanúsítanak a terrorizmus finanszírozásával. Az ENSZ ezért szükségesnek tart egy erősebb határozatot, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az említett intézkedések végrehajtását. A jelentés kiemeli, hogy noha a Jusszef Nada és Idrisz Naszreddin által vezetett al-Takva pénzügyi csoport az Egyesült Államok szerint az al-Kaida egyik legfontosabb pénzelője volt, a két férfinak továbbra is vannak üzleti érdekeltségei és ingatlanjai Olaszországban és Svájcban, s Nada az utazási tilalmat megsértve januárban Liechtensteinbe utazott, ahol álneveken próbált meg újra bejegyeztetni két, az al-Takvához kapcsolódó céget.

Megugrottak az Allianz díjbevételei

Az egy évvel korábbi 2,5 milliárd euró veszteség után 372 millió euró, azaz a piaci várakozásoknak megfelelő nyereséget ért el a harmadik negyedévben a német Allianz AG pénzügyi csoport. A biztosítási üzletágban - amelyben az Allianz a második legnagyobb európai szereplő a francia AXA után - jelentősen emelkedtek a díjbevételek, különösen a vagyon- és baleset-biztosítási területeken, amelyek együttesen 663 millió euró nettó nyereséget termeltek. E két szolgáltatási körben a költségeknek és kártérítési követeléseknek a bevételekhez viszonyított aránya 96,9 százalék volt szeptember végén, szemben az egy évvel korábbi - veszteséges működést jelző - 106,7 százalékkal. Ugyanakkor az Allianz eredményét továbbra is lehúzza a 2001-ben 24 milliárd euróért felvásárolt Dresdner Bank, habár a banki részleg a költségcsökkentéseknek és a kockázati tartalékok mérséklésének köszönhetően a harmadik negyedévben már csak csekély, 17 millió eurós veszteséget produkált. Az Allianz mindazonáltal közölte, várhatóan nem sikerül valóra váltani azt a célkitűzést, hogy a banki üzletág az év végére nyereségessé váljék. A csoport egészének mérlege ellenben biztosan pozitív lesz, már csak azért is, mert októberben 5,1 milliárd euró bevétel keletkezett a Beiersdorf AG-ban birtokolt tulajdonrész eladásából. Az európai biztosítók sorában az Allianz után az ING Groep NV a harmadik legnagyobb, ám a társaság a harmadik negyedévben a német riválistól eltérően nem biztosítási, hanem banki üzletágával tündökölt. A csoport egyszeri bevételek és leírások nélkül számolt üzemi nyeresége éves összehasonlításban 23 százalékkal, 944 millió euróra nőtt, ám ezen belül a banki tevékenység profitja 169 százalékkal, 399 millió euróra javult a kockázati tartalékok csökkenése miatt, a biztosítási szolgáltatásoké viszont 12,1 százalékkal, 545 millió euróra esett, igaz, ebben némi szerepet játszott az adóteher növekedése. A tőzsdén árfolyamesés követte az ING jelentését, részben a biztosítási üzletág vártnál gyengébb szereplése miatt, részben pedig azért, mert a befektetők keveslik a csoport egész évre vonatkozó előrejelzésében szereplő 10-15 százalékos nyereségnövekedést.

Visszafogja beruházásait a Volkswagen

A korábban tervezettnél 11 százalékkal kisebb összeget, 41,6 milliárd eurót fordít beruházásokra a következő öt évben a német Volkswagen AG - jelentették be a döntést a felügyelőbizottság múlt pénteki ülése után. Az autóipari tevékenységre 30,9 milliárdot szánnak, aminek oroszlánrészét az új modellek - köztük a következő generációs Audi 6-os, a VW Passat és az ötös sorozatú Golf-változatok - kifejlesztése fogja felemészteni. A kiadási program karcsúsítását részben a csoport autói iránti kereslet gyengülése indokolja, az idei első tíz hónapban ugyanis 3,2 százalékkal csökkentek az eladások. A VW abban bízik, hogy a moduláris stratégia alkalmazásával - vagyis azzal, hogy ugyanazon alkatrészeket több modellbe is beépíti - le tudja szorítani a fejlesztési költségeket. Az autóipari beruházásoknak az árbevételhez viszonyított aránya a keret szűkítésével 0,7 százalékponttal, 6,2 százalékra csökken, ami azonban még mindig meglehetősen magas, hiszen a nagy rivális PSA Peugeot Citroënnél ugyanez a ráta 5,2 százalék. Az elmúlt években a VW 8-9 százalékos beruházási aránnyal dolgozott, elsősorban a Bugatti, a Bentley és a Lamborghini luxusmárkákra fordított magas összegek miatt. Az ötéves programban szerepel az a célkitűzés is, hogy az éves autóeladásokat 2008-ig hatmillió darabra növeljék; tavaly az értékesítés kevéssel ötmillió alatt volt.

Beindult a német „atommentesítési” program

A Hamburghoz közeli stadei atomerőmű múlt pénteki leállításával Németországban kezdetét vette az a program, amelynek keretében legkésőbb 2025-ig bezárják mind a tizenkilenc atomerőművet. A kormány erről még 2000-ben állapodott meg az áramtermelő cégekkel, miután 1998-ban a zöldek ezt szabták feltételül ahhoz, hogy koalícióra lépjenek a szociáldemokratákkal. A 2001-ben elfogadott jogszabály az új atomerőművek építésének tilalmát is tartalmazza. Az E.ON AG tulajdonában lévő stadei erőmű több mint harminc évig üzemelt, kapacitása 660 megawatt volt. A létesítmény lebontása a fűtőelemek elszállítása után 2005-ben kezdődik, és várhatóan tíz-tizenkét évig tart, a költségeket félmilliárd euróra becsülik. A program következő állomásaként a Baden-Württemberg tartományban található, 340 megawattos obrigheimi erőművet állítják le, amely a legrégebbi az országban. A német áramszükségletnek közel egyharmadát az atomerőművek biztosítják, a bezárásukkal kieső 40 ezer megawattos kapacitást földgázzal, valamint szél- és napenergiával kívánják pótolni, ám az erre vonatkozó tervek még nincsenek kidolgozva. A legnagyobb gazdaságok közül Németország az egyetlen, amely búcsút mond az atomerőműveknek. Svédország és Belgium szintén tervbe vette az atomerőművek leállítását, sőt Svédországban már ki is kapcsoltak egy reaktort, de a program folytatását a sok áramot fogyasztó iparvállalatok tiltakozására többször elhalasztották. Ugyanakkor Nagy-Britannia és a szükségletének 80 százalékát atomenergiából fedező Franciaország nyitva tartja azt a lehetőséget, hogy új atomerőművekkel pótolja az elkövetkező húsz évben kiöregedő létesítményeket, Finnországban pedig nemsokára megkezdődik az ötödik atomerőmű építése.

Meghamisította könyveit a Parmalat?

Nem sikerült eloszlatnia a könyvviteli manipuláció gyanúját az olasz Parmalat Finanziaria S.p.A.-nak, így a legnagyobb európai tejipari vállalatot ellenőrző társaság részvényei az előző napi 8 százalék után tegnap újabb 7 százalékot veszítettek értékükből a milánói tőzsdén. A befektetők bizalmát a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cég rendítette meg, amely közölte: a Parmalat első félévi mérlege két homályos és ezért számvitelileg elfogadhatatlan pontot tartalmaz. A Deloitte nem tudta értékelni azt a 478 millió eurós befektetést, amelyet a Parmalat a Kajmán-szigeteken bejegyzett Epicurum befektetési alapban eszközölt, továbbá nem hagyta jóvá a szintén az Epicurummal kötött árfolyam-derivatíva-üzletből származó, a mérleg szerint 135 millió eurós egyszeri bevételt. A Parmalat közleményt adott ki, leszögezve, hogy a pénzügyi adatok hitelesek és teljesek, ez azonban nem tudta helyreállítani a befektetők bizalmát, ráadásul a Deloitte jelentését követően a Standard & Poor's hitelminősítő intézet kilátásba helyezte, hogy a számvitellel és a befektetési gyakorlattal kapcsolatos aggályok miatt lerontja a vállalat adósságainak BBB mínusz besorolását. Ez a befektetésre ajánlott kategória legalsó foka, így a visszaminősítéssel a kötvények a bóvlikategóriába kerülnének. A befektetők szemében a Deloitte-jelentés megkérdőjelezi a Parmalat azon állítását, hogy 3,5 milliárd euró likvid tőkével rendelkezik. Némelyek már korábban gyanakodtak, ugyanis a Parmalat rendszeresen új hiteleket vesz föl – adósságállománya jelenleg 5,3 milliárd euró –, ahelyett hogy a hivatkozott likvid forrásokat a tartozások törlesztésére fordítaná. Az olasz tőzsdefelügyelet, a Consob már a múlt héten pénzügyi jelentésének tisztázására kérte a Parmalatot.

Adókönnyítést sürgetnek a bölcsek

Az idén várható stagnálás után jövőre 1,7 százalékkal bővülhet Németország bruttó hazai terméke (GDP) - áll a kormány független gazdasági tanácsadó testületének jelentésében. Az öt bölcs néven ismert közgazdászok szerint ehhez az kell, hogy a parlament elfogadja a személyi jövedelemadók 2004-re tervezett, 15,6 milliárd összértékű csökkentését - amelyet az ellenzéki többségű felsőház a múlt héten elutasított -, ellenkező esetben a GDP csak 1,5 százalékkal gyarapszik. Az 1,7 százalék megegyezik a kormány és a hat vezető gazdaságkutató intézet prognózisával. Az adók leszállítása nyomán a lakossági fogyasztás növekedési üteme jövőre 0,8 százalékra gyorsul az idei 0,2 százalékról, ám a fellendülés igazi motorja az export lesz, amely az idei 1,1 százalék után 4,8 százalékkal bővül. A jelentés szerint kaotikus a német adórendszer, a belföldi cégek helyzetének könnyítése és a külföldi befektetések fellendítése érdekében szükséges mind a szabályozás egyszerűbbé tétele, mind a társasági adóterhek mérséklése. A német vállalatok idén 37 százalék adót fizetnek, ez a francia hányadnál 2, a britnél 6 százalékponttal magasabb. A jelentés rámutat, hogy a foglalkoztatás erősítéséhez is az adók enyhítése a legjobb eszköz, annál is inkább, mert a gazdasági erősödés és a parlament előtt fekvő foglalkoztatásösztönző program önmagában nem fog kedvező hatást gyakorolni a munkaerőpiacra. Az állástalanok száma a bölcsek szerint előreláthatólag tovább nő: az átlagos munkanélküliségi ráta 10,5-ről 10,6 százalékra emelkedik. Részben a munkanélküli-segélyek miatt az államháztartás hiánya jövőre sorozatban harmadik éve fogja meghaladni a valutauniós stabilitási paktum által a GDP 3 százalékában megszabott limitet. Jövőre 3,4 százalékos deficit várható, de csak akkor, ha az adócsökkentéseket takarékossági intézkedésekkel együtt fogadják el; az utóbbiak elmaradása esetén 4,1 százalék lehet a hiány. Ezzel kapcsolatban a bölcsek felszólítják a brüsszeli bizottságot, hogy szankcionálja a küszöb ismételt átlépését, mert különben a paktum gyakorlatilag kimúlik.